A legtöbb pillangó színes, szemet gyönyörködtető szárnyakkal rendelkezik. Néhány faj azonban többnyire átlátszó szárnyakat használ. A kutatók most felfedezték azokat a trükköket, amelyeket ezek közül az egyik – az üvegszárnyú pillangó – látószögben rejtőzködik.

A kutatók mikroszkóp alatt nézték meg ezeknek a közép-amerikai pillangóknak a szárnyait. Ott gyér, orsós pikkelyeket kémleltek, amelyek átlátszó szárnymembránt borítottak. Ez a membrán tükröződésgátló tulajdonságokkal is rendelkezik. Ez a kombináció teszi ezeket a rovarokat olyan lopakodóvá.

James Barnett szerint az átlátszóság a végső álcázás. Magatartási ökológus a McMaster Egyetemen. Hamiltonban, Kanadában van. Az átlátszó állatok bármilyen háttérbe beleolvadhatnak. „Ezt nagyon nehéz megtenni” – jegyzi meg Barnett, aki nem vett részt a munkában. A fényvisszaverődés korlátozása érdekében: „Módosítania kell az egész testét” – magyarázza a szakember nekünk.

Aaron Pomerantzt Peruban dolgozva lenyűgözték az átlátszó szárnyú pillangók. „Igazán érdekesek és titokzatosak voltak” – mondja. Olyanok voltak, mint ezek a kis, láthatatlan sugárhajtók, amelyek az esőerdőben suhannak.

A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem biológusa egy csapat tagja volt, amely erőteljes mikroszkópok segítségével elemezte G. oto szárnyait. Látták, hogy sűrűn csomagolt, lapos, levélszerű pikkelyek borítják szárnyaik fekete peremét. Az átlátszó területeken keskeny, sörteszerű pikkelyek voltak egymástól távolabb. Ennek eredményeként az alatta lévő tiszta szárnymembránnak csak körülbelül 2 százaléka volt látható fekete régiókban. Ennek a membránnak körülbelül 80 százaléka átlátszó területeken volt látható.

„Azt gondolnád, hogy a legegyszerűbb megoldás az lenne, ha nem lennének pikkelyeik” – mondja Nipam Patel. De a pillangóknak legalább néhány pikkelyre van szükségük szárnyuk átlátszó részein – magyarázza a tanulmány társszerzője. A Woods Hole-i Tengeri Biológiai Laboratórium biológusa. A víz taszításával elmagyarázza, hogy a pikkelyek segítenek abban, hogy eső esetén ne tapadjanak össze a szárnyak.

A G. oto szárnymembrán textúrája is korlátozza az átlátszó részek tükröződését. Ha a membrán felülete lapos, akkor a levegőben haladó fény visszapattan a szárny felületéről. Ez csökkentené az átláthatóságot, magyarázza Patel. Miért? A levegő és a szárny közötti optikai tulajdonságok változása túl hirtelen lenne. De apró viaszgömbök borítják a membránt. Ez fokozatosabb elmozdulást hoz létre a levegő és a szárny optikai tulajdonságai között. És ez lágyítja a ragyogást. Több fényt enged át a szárnyon, mintsem, hogy visszaverődne.

A kutatók szerint az üveges pillangó szárnyának átlátszó részei természetesen csak a fény 2 százalékát tükrözik vissza. A viaszos réteg eltávolítása miatt a szárnyak több fényt tükröztek – körülbelül 2,5-szer annyi, mint általában.

Pomerantz szerint az új eredmények segíthetnek a biológusoknak abban, hogy jobban megértsék, hogyan rejtőznek el ezek a pillangók a ragadozók elől. Emellett új tükröződésmentes bevonatokat is inspirálhatnak a fényképezőgép lencséihez, napelemeihez és más eszközökhöz.