usa” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 72

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Hóvihar, ami nem is volt

2015. február 02.

Amikor néhány hete kiváló barátomtól, Prőhle Gergelytől felkérést kaptam, hogy New York-i benyomásaim alapján vegyek részt a Messzelátó munkájában, rögtön olyan első posztot vizionáltam, amelyben valamilyen veretes amerikai-magyar témát fogok feldolgozni.

Sok kiírni való gondolat gyűlt össze a fejemben az elmúlt öt hónap élményeiből, és ezeket csak részben tudtam kiereszteni Facebookon vagy Twitteren. Kezd összeállni fejben egy-egy írás a sajátos amerikai etnikai feszültségekről, a hétköznapi diszkrimináció megnyilvánulásairól, a New Yorkban és környékén tevékenykedő Magyarország-kép formálókról és rombolókról – hogy csak néhány pikáns témát villantsak fel.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Az USA esete az etnikai különbségekkel

2015. február 14.

Képzelje el, hogy egy magyar kórházban a nővér ön elé rak egy űrlapot, ahol néhány személyes adat kitöltése után a következő kérdés szerepelne: „Ön roma? Ha nem, akkor fehér, fekete, kínai…” és itt egy hosszú felsorolás következik az összes elképzelhető rasszról, plusz egyéb. Gondolom, velem együtt felháborodna.

Mondok mást. Mi lenne, ha úgy tudna az interneten iskolát keresni a gyerekének, hogy precíz, évekre lebontott adatokat szolgáltatna egy teljesen legálisan működő oldal arról, hogy az intézmény tanulói közül mennyi a roma, mennyi a kínai, mennyi az akármilyen más származású. Elég régóta vagyok a szakmában ahhoz, hogy 95 százalékos valószínűséggel modellezem, ki, hány percen belül, belföldön és külföldön hogyan adna ki felháborodott hangú közleményt, szólítana fel azonnali elhatárolódásra, elítélésre, lemondásra.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

USA-Izrael: viharos barátság

2015. március 03.

Nagyon távolról kell figyelni az USA-izraeli kapcsolatokat ahhoz, hogy ne tűnjenek fel az utóbbi évtizedek legkomolyabb feszültségei. Pedig a sokféle szimbolikus gesztussal is kifejezett különleges viszony erősségét mindennél jobban szemlélteti az a tény, hogy az 1970-es évek óta az USA legnagyobb értékű külföldi segélye a zsidó államba érkezik – az utóbbi időkben nagyjából 3 milliárd dollárról beszélünk évente, szinte kizárólag katonai célú felhasználásra. Ez durván háromszor annyi, mint Magyarország teljes védelmi kiadása. New Yorkban élve azonban gyakran tapasztalom: mintha valami most nagyon nem stimmelne a két ország viszonyában.

Az elmúlt hetekben kétszer is jártam itteni zsidó közösségek által szervezett rendezvényen. Az egyik az American Jewish Committee szolidaritási összejövetele volt a koppenhágai zsinagógát ért merénylet után. A beszédekből és háttérbeszélgetésekből is érezhető volt az elégedetlenség, amiért az amerikai nyilvánosságban meghatározó szereplők, így maga Obama elnök is kerülni próbálja az „iszlám” jelzőt a dán fővárosban, illetve Párizsban elkövetett merényletek elkövetői kapcsán. Ugyanezt a fanyar keserűséget éreztem pár nappal később a konzulátusunk melletti utcában működő Sutton Place Zsinagóga rendezvényén, ahol Bret Stephens, a Wall Street Journal befolyásos külpolitikai szerzője, korábban a Jerusalem Postnál is vezető tisztségben dolgozó újságíró tartott könyvbemutató beszélgetést.  Stephens a közönség nagy derültségére és egyetértését kiváltva, sok egyéb mellett az elnök óvatos szóhasználatát is cikizte a beszélgetésen.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Nincs felmentés!

2015. március 04.

Ha az energiahordozókhoz egyszer oly könnyen jutunk hozzá, mint ahogy ezt mostanság az amerikaiak teszik, a többi majd megy magától... - gondolhatnánk, ha a szokásos publicisztikai felületességnél maradunk, s nem nézünk utána alaposabban a kérdésnek. Az Egyesült Államokban tapasztaltak azonban figyelmeztetőek: az olcsó gáz előnyeinek kihasználása nem ad felmentést az energiarendszerek működtetési módjának gyökeres átalakítása alól.

A villamos energia hálózat hatalmas technológiai és emberi rendszer, mely termelő berendezések ezreit kapcsolja össze energiafogyasztók millióival. A hálózat több komoly kihívással szembesül a következő két évtizedben. Az új technológiák eközben értékes lehetőségeket teremtenek a felmerülő problémák kezeléséhez. A kínálkozó lehetőségek felismerésének és megragadásának elmulasztása a hálózat megbízhatóságának leromlását és a költségek jelentős növekedését eredményezheti, számos közpolitikai cél elérését is veszélyeztetve - figyelmeztetett már az évtized elején a Massachusetts Institute of Technology tanulmánya.

Teljes cikk

Nem csak konyhakéssel készülnek

2015. március 09.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az Egyesült Államok Dél-Koreába akkreditált nagykövete elleni támadás drámai képei bejárták a világsajtót. Az arcán megsebesített diplomata, Barack Obama egykori közvetlen munkatársa, Hagel korábbi védelmi miniszter kabinetfőnöke, szöuli kiküldetése előtt a Pentagon ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős helyettes államtitkára volt, vagyis nem véletlen célpont, hanem igazi nagyvad.

Különösen egy olyan merénylő számára, aki tettével a minden évben megrendezésre kerülő USA-koreai közös hadgyakorlat ellen akart tiltakozni. A több tízezer katonát mozgósító, heteken át tartó hadgyakorlat komoly erődemonstráció, ami az észak-koreai rezsimet kellőképpen idegesíti, nem véletlen hát, hogy a diplomata elleni támadást Phenjan rögtön üdvözölte is. A Lippert nagykövetet megtámadó Kim Ki Dzsong korábban már egyszer a japán misszióvezetőnek is nekiesett, akkor épp egy betondarabbal. A híradások arról számolnak be, hogy Kim mostani fegyvere, egy fanyelű kés, a támadás előtt már egy ideje a konferenciateremben az asztalán hevert, de azt senki sem vette komolyan...

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Németek, oroszok, törökök: erőközpontok vonzásában

2015. március 12.

Reálpolitikus leírást adott Magyarország külkapcsolatairól Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a hétfői nagyköveti értekezleten arról beszélt, hogy Magyarország három fajsúlyos ország, a Német-, Orosz- és Törökország adta kihívások világában él. Ez egyébként mindazoknak, akik ismerik a világgazdasági adatokat, evidencia. Másoknak persze lehet mindez meglepetés, vagy a múlt kísértete: egykoron e három hatalom szorongatta Kelet-Közép-Európát. Az is tény, hogy ha túllépünk a gazdaságon, mindhárom ország más üzeneteket küld a világnak, akár demokráciafelfogásról, biztonságpolitikáról, vagy kultúráról van szó. De más a viszonyuk a nemzetközi kapcsolatok meghatározó államához az Amerikai Egyesült Államokhoz is. Azaz miközben Berlin, Moszkva és Ankara más és más eredők mentén politizál és fejlődik, ha akarja, ha nem, hatással van arra a kelet-közép-európai térségre, amelynek szíve-lelke a V4 együttműködés. Mintha egy furcsa háló borulna a Duna és Visztula vidékére, amelynek egyik sarka Berlinben van, a másik Moszkvában, a harmadik pedig részben Ankarában, részben Isztambulban.

Az egységes Németország megalakulása (1871) óta hagyományosan meghatározó országa nemcsak a Duna-medencének, hanem a Lengyel-síkságnak is. Az elmúlt évtizedekben különösen, hiszen onnét évszázadok óta olyan ipari és munkaszervezési kultúra árad szét térségünk felé, amely nálunk nagyban befolyásolta a modernizáció folyamatát. Oroszország, a volt Szovjetunió örököse, amely nemcsak Magyarország, hanem egész földrajzi térségünk elnyomója volt majdnem fél évszázadon át. A 90-es években többé-kevésbé új útra lépett és a katona-államból energiapolitikai nagyhatalom lett, de egyben vonzó hatalmas kontinentális piac is. Törökország ipari termelésének felfutása és fejlett technológiákra való igénye okán lett az elmúlt évtizedben fontos partnere nemcsak Magyarországnak, hanem a többi V4 államnak is.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

XXI. századi hadüzenet egy hercegségnek

2015. április 06.

468 km² terület, 1996 méter átlagos tengerszint feletti magasság, három szűk völgy lakott településekkel, de a házak egyik fala már a szikla. Rengeteg bevásárlóközpont és sípályák – csak hogy érzékeltessem, milyen is Andorra. No és persze bankok. Összesen öt, mind helyi családok tulajdonában. Az ország gazdasági teljesítményének 18%-a innen származik. Külföldieket be sem engednek a szektorba. Legalábbis eddig. A hercegség ugyanis, mint arról az első részben már szó esett, változni kényszerül.

Eddig persze csak annyit és ott módosított az évszazados hagyományain, amennyiben azt nagyon muszáj volt és egybesett az érdekeivel. De az elmúlt években az egyik herceg nagyon megharagudott, illetve márciusban az Egyesült Államok pénzügyi felügyelete hadat üzent.

Teljes cikk

Egyezség Kubával

2015. április 13.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Valamikor a hetvenes évek végén a nyugati rokonoktól kaptam egy könyvet, ami a kubai vitorláséletről szól, leginkább a Csillaghajó osztály 1955-ös világbajnokságáról. A fekete-fehér fotókon a karibi hangulaton túl a nagy jólét nyomai látszottak, persze hogy is lehetett volna ez másként a vitorlásklubokban. Kuba egyébként akkoriban a Móricz Zsigmond körtér környékén feltűnő jelenségnek számító cérnagyári munkáslányok és a népek barátsága iránt elkötelezett szocialista Magyarország téli C-vitamin ellátását javítani hivatott narancs képében jelent meg a mindennapokban – abszolút jó képet kialakítva ezzel a szigetországról. A Che Guevara kultusz s persze a forradalmi politikai valóságról szóló hírek gimnáziumi éveim végére rátelepedtek e pozitív országimázsra, de az a bizonyos vitorlás könyv, valamint Hemingway és öreg halásza iránti vonzódásom kíváncsivá tett: vajon hogy lehet a karibi temperamentumot a szocializmus szürkeségével összeegyeztetni?

A válaszra nem kellett sokáig várni, mert 1983-ban eljutottam a szigetországba, ahol bár számtalanszor elhangzott „az elnyomó Batista-rezsim” szófordulat, az ország működőképes része még a forradalom előtti időkből maradt ott, beleértve a szállodákat, és főleg az autókat. A Hotel Nacional bárjában játszó Irakere együttes zenéjének nagyszerűsége – és persze a rum - még azokat a szovjet hivatalosságokat is láthatóan magával ragadta, akik amúgy igen szigorú arckifejezéssel jöttek-mentek az art deco épület falai között. Egyszer a lift helyett a lépcsőházon át akartam lejutni a hallba, amikor is az egyik tengerre néző ablakban egy géppuskafészek látványa lepett meg. A katonai ellenőrzés nem csak az esetleg támadni próbáló amerikai imperialisták felfedezését szolgálta, hanem főleg a közeli Florida partjaira elvágyódó kubaiak szemmel tartása miatt volt fontos. Ezek után nem csodálkoztam, hogy a korábban oly virágzó vitorlás-élet is megszűnt, csak a parti őrség naszádjai cirkáltak a láthatáron. Tizegynéhány évvel később a floridai Key Westen mindent megtudhattam a kubai parti őrség viselt dolgairól, a menekültek sorsáról, s persze a kubai politikai helyzet alakulásáról is.

Teljes cikk

Az örmények gyásza

2015. április 24.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az, hogy hány embernek kell meghalnia ahhoz, hogy egy gyilkosságsorozat népirtásnak minősüljön, sehol sincs leírva. Az a tragédia, ami 100 évvel ezelőtt az örményekkel történt, több mint egymillió ember halálát okozta. A szóhasználat dolgában tapasztalható óvatosság, bizonytalanság számos okkal magyarázható. Törökország, mint NATO-tag, s mint a mérsékelt iszlám bástyája, fontos partnere az Egyesült Államoknak. Geostratégiai helyzete miatt, különösen az energetikai fejlesztések területén fontos partnere Oroszországnak, gazdasági ereje, kulturális befolyása a Balkánon mindenképp, de Közép-Európában, s a migráció okán persze a kontinens nyugati részén is érvényesül. Törökország hazánk számára is stratégiai partner, írtunk erről már itt épp eleget.

Az utóbbi napokban azonban újfent világossá vált, hogy a szóhasználat megítélése mennyire függ attól is, hogy ki, melyik ország, szervezet egyház képviselője alkalmazza. Míg Ferenc pápa az örmények tragédiáját a felelősök megnevezése nélkül nevezte genocídiumnak, és még így is heves tiltakozást váltott ki török oldalról, az Európai Parlamentet pedig hasonló szóhasználatáért Davutoglu miniszterelnök rasszizmussal vádolta, a lassan kikristályosodó, de a történteket végül mégis csak népirtásnak nevező német parlamenti nyilatkozatnak mindössze egy, a török miniszterelnök és a német kancellár közötti telefonbeszélgetés lett a következménye, amit a török fél még véletlenül sem tiltakozásnak, hanem egyszerűen egy „jó beszélgetésnek” minősített. A török sajtó is nagyon visszafogottan kommentálta a német nyilatkozatokat, néhány németországi török szervezet tiltakozott csupán, mondván: Gauck elnök átlépte saját kompetenciájának határait.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Twitteres gyújtogatás

2015. április 29.

Próbálok minél inkább naprakész posztot írni a baltimore-i zavargásokról, figyelem a #BaltimoreRiots hashtaget, de amíg egy mondatot leírok, 40-100 új tweet érkezik. Hírlapi stílusban erre mondják, hogy felrobbant a Twitter.

A legnagyobb hatású közösségi médium azonban nem csak azért lehet érdekes, mert ilyen tömegben árasztja a különböző minőségű információkat és véleményeket az ismét kiújult, etnikai alapú amerikai zavargásokról, amelyek előtörténetét már korábban is tárgyaltam itt, a Messzelátón. A Twitter és más közösségi médiumok már jelentős részben, ha nem legalább annyira, alakítják is az eseményeket.

Teljes cikk