demokrácia” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Összekovácsol vagy szétfeszít?

2015. március 07.

Az elmúlt év Brüsszelben azzal zárult, hogy az állam- és kormányfők rábólintottak Juncker bizottsági elnök nagyívű európai beruházásélénkítő csomagjára. Erről a sajtó is bő terjedelemben tudósított. Arról azonban kevesebb hír látott napvilágot, hogy az Unió legáltalánosabb politikai kérdéseit tárgyaló Általános Ügyek Tanácsa december közepén áldását adta egy dokumentumra, mely a jogállamiság tiszteletben tartását kívánja biztosítani.

Nézzük, mit is jelent ez a nyakatekert megfogalmazás. Még 2013 márciusában a német, a holland, a dán és a finn külügyminiszter kezdeményezte, hogy az Unió dolgozzon ki egy eljárást, melyet abban az esetben kellene alkalmazni, ha egy tagállam rendszerszerűen megsérti a jogállamiság alapelveit. Ne legyen illúziónk: a kezdeményezést, bármennyire is magyarázták a dokumentum szerzői, hogy nem rólunk szól, az elmúlt évek magyarországi fejleményei váltották ki. A kiindulópontjuk az volt, miként támaszthat elvárást más országokkal szemben az Unió, különös tekintettel a tagjelöltekre a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok területén, ha ezek érvényesülését saját tagállamaiban sem tudja maradéktalanul biztosítani és kikényszeríteni. Ott van ugyan az atombombaként aposztrofált hírhedt 7. cikk az Unió alapító szerződésében, mely pontosan leírja, miként kell eljárni, amennyiben egy tagállam megsérti az Unió alapértékeit, de úgy érezték, kellene valami puhább fegyver, amivel az eltévedt báránykát még időben vissza lehet terelni a karámba.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Meddig hivatkozhatunk a demokratikus értékekre?

2015. július 02.

Péntek délben Nagy-Britannia-szerte egy perces néma csenddel emlékeznek meg a tuniszi vérengzés áldozatairól – ez volt a legtöbb brit életet kioltó terrortámadás a 2005 július 7-i londoni robbantások óta. Alig néhány nappal a tíz éves évforduló előtt ez újabb tragikus emlékeztető, hogy a fenyegetettség egy évtized elteltével sem szűnt meg, sőt, talán még fokozódott is.

A három londoni metrón és egy autóbuszon szinte egy időben elkövetett bombamerényletek puszta tényén túl az egyik legmegdöbbentőbb hír az volt, hogy az öngyilkos robbantók Nagy-Britanniában született és itt nevelkedett fiatalok voltak. A radikalizálódás ma már sokkal jobban ismert jelenség, amit jól jelez, hogy miközben ezrével érkeznek a szíriai menekültek Európába, és sokuk épp Nagy-Britanniában szeretne letelepedni, brit fiatalok – férfiak, nők, sőt sokszor egész családok – hagyják hátra a demokrácia és a jóléti állam nyújtotta biztonságot, és utaznak Szíriába, hogy csatlakozzanak a dzsihádistákhoz.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Használ-e a gazdaságnak a demokrácia?

2016. december 16.

A közgazdászok régóta foglalkoznak a kérdéssel, hogy várhatunk-e nagyobb gazdasági növekedést egy olyan országtól ahol demokrácia van, egy olyanhoz képest, ahol valami más, például diktatúra. A válasz azért sem mindegy, mert demokratizálódás alatt sokan, egészen különböző folyamatokat értenek, így a „demokratizálás” olykor a politikai befolyás növelését, máskor a bezárkózó kereskedelempolitika megtörését legitimálja. A Szovjetunió helyén feltünedező államalakulatok például továbbra is meglehetősen ellenállónak mutatkoznak a demokráciával szemben. Vezetőik szerint a demokrácia túlértékelt luxustermék, amit a szegény országok még nem engedhetnek meg maguknak. Vajon mit vesztenek ezzel? Az átlagos diktatúra lassabban növekszik mint egy átlagos demokrácia?

Elsőként nézzük, miért kellene a demokráciának gyorsabban növekednie. Az osloi egyetem kutatója, Carl Henrik Knutsen (2012) gyűjtése szerint a demokrácia több okból ösztönözheti a gazdasági növekedést. Elsőként, a demokratikus rendszerekben a vagyoni és tulajdonjogok biztonsága garantált, ez pedig a gazdasági növekedés egyik legfontosabb eleme: ha tudjuk, hogy munkánk gyümölcsét elveszik tőlünk, munkához sem látunk. Másrészt, a diktatúrák megakadályozzák a szakszervezetek és más társaságok szerveződését, így pedig sem a bérek, sem a gazdasági aktivitás nem növekedhet. Emellett a bankrendszer helyett politikai akarattal próbálják elosztani az erőforrásokat, így fontos területek sorvadhatnak el, legyen szó oktatásról vagy technológiai fejlődésről. Ami pedig a technológiát illeti, a feltételezések szerint ez is olyan valami, ami a demokráciában érzi jól magát: a hierarchikus gazdaságszervezés helyett a demokrácia az a közeg, ahol igazán megéri befektetni, és amely bárkinek az ötletére vagy újítására nyitott.

Teljes cikk

Lorencsics Emese

iszlám és Közel-Kelet szakértő

Zűrzavaros Afganisztán

2017. február 10.

Közel tizenhat éve indította meg az Egyesült Államok kudarcba fulladt demokráciaépítő és terrorizmusellenes háborúját Afganisztánban. A folyamatos NATO-jelenlét ellenére szinte teljes az instabilitás az országban, amelyet a tálibok ellenállása és 2007 óta tartó reneszánsza mellett az Iszlám Állam jelenléte is fokoz. A környező hatalmak egyelőre ingadoznak a központi kormány és a tálibok támogatása között, mindenesetre az évtizedes próbálkozás és a felhasznált dollármilliárdok ellenére továbbra sem látszik a történet vége.

Az Egyesült Államok több pénzt költött az afganisztáni újjáépítésre, mint a második világháború után meghirdetett Marshall-terv keretében Európa talpra állítására. Míg a segély a programban részes európai országok esetében megalapozta a jólétet és a valódi újjáépítést, addig az Afganisztánba irányuló felfoghatatlan mértékű összegek nemhogy a céljukat nem érték el, hanem tovább szították az amúgy is kemény társadalmi ellentéteket és a mindenkori vezetés mélyen gyökerező korrumpálódásához vezettek.

Teljes cikk