Számos elemzés szól arról, hogy Donald Trump hivatalba lépésének és egy esetleges izolacionista fordulatnak egy járulékos nyertese lehet (Oroszország), valamintkét járulékos vesztese: az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság. Utóbbi került Trump célkeresztjébe. Kína egyelőre még visszahúzódó és békés óriásként viselkedik a világpolitikában, ám egyre több katonai és biztonságpolitikai elemző veti fel egy lehetséges kínai-amerikai gazdasági háború eszkalálódásának, és fegyveres konfliktussá alakulásának lehetőségét. A Trump által kinevezett nemzetbiztonsági főtanácsadó, Steve Bannon például 2016 márciusában tett nyilatkozatában azt mondta, hogy tíz éven belül háborúra kerül sor az Egyesült Államok és Kína között.
Ha a legrosszabb talán nem is fenyegeti a világot, az nyilvánvaló, hogy az új amerikai adminisztráció protekcionista gazdaságpolitikája kiválthatja Kína haragját. Miközben a jelenlegi amerikai kormány, finoman szólva, szkeptikus a megújuló energiaforrásokkal szemben, a Kínai Népköztársaság eltökélt abban, hogy az energiaszektort minél nagyobb mértékben a megújulókra állítsa át. Peking bejelentése szerint 2,5 billió jüant, azaz 361 milliárd dollárt invesztálnak a közeljövőben a megújulókba. Kína tehát – elsősorban az iszonyú demográfiai nyomás hatására – más utakon jár, mint az újraiparosítás felé törekvő, 300 milliós Egyesült Államok. 2017 januárjában Kína felépítette és üzembe állította a világ legnagyobb naperőművét. A 27 négyzetkilométer kiterjedésű naperőmű megépítése 6 milliárd jüanba került. Mindez mutatja, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nem takarékoskodik, ha egy környezetkímélő, ezáltal hatékony és hangulatjavító beruházásáról van szó.
