Nyilatkozataiban a főpásztor úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer központi eleme a pénz, az emberek pedig a rendszer egyszerű eszközeivé, fogaskerekeivé silányultak. Azaz a rendszer épp fordítva működik a kívánatosnál. A pénz nemzetközi „imperializmusa” szerinte káros, mert a jövedelmi egyenlőtlenségeket a végletekig növeli és szegények sokaságát hagyja hátra. A Bibliából pedig tudhatjuk, hogy senki sem szolgálhat két úrnak, így gazdaságunkban is döntenünk kell, hogy a profitmaximalizálást, vagy más alternatívát választunk. Amíg ugyanis fontosabb hír a tőzsdék néhány százalékpontos esése egy hajléktalan ember halálánál, addig ez egy olyan kirekesztő rendszer, amelyben a pénzügyi rendszer uralkodik az embereken, nem pedig szolgálja jólétüket. Másrészt egyenlőtlen is, amit az élelem globális pazarlása, másrészt hiánya szemléltet. Az egyenlőtlenség és a kirekesztés pedig cáfolja a közgazdászok nézeteit, amely szerint a szabad piacok jólétet teremtenek, amely végül leszivárog a legalsóbb társadalmi rétegekhez is. Egyszer használatos fogyasztói civilizációban élünk, eldobható fogyasztókkal.