varsó” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Dilemmák a varsói NATO-csúcs előtt

2016. május 11.

Az utóbbi hetekben ismét egyre többet hallani arról a 4000 fős NATO kontingensről, melyet a szövetség a növekvő orosz katonai jelenlét ellensúlyozása érdekében Lengyelország és a Baltikum területére kíván telepíteni. Az indítványt természetesen az Oroszországgal szembeni közvetlen kitettségben lévő balti államok, illetve a lengyel kormányzat mellszélességgel támogatja. Ugyanakkor az erre válaszul bejelentett orosz hadseregbővítés – a fegyverkezés potenciális eszkalálódása miatt – számos európai államban súlyos aggályokat váltott ki. Sokak szerint azonban Oroszország elrettentő lépései mögött nincs valódi katonai potenciál, ezért a szövetség ebben a térségben nem szembesül reális külső fenyegetéssel. Mindez, az eltérő álláspontok miatt a júliusi varsói NATO csúcstalálkozóra számos vitás témát előlegez meg.

2014 szeptemberében, amikor a walesi NATO közgyűlésen a következő tanácskozás színhelyéül Varsót jelölték ki, akkor a szövetség tagjai szimbolikusan azt üzenték: nem hagyják magukra a növekvő orosz fenyegetéssel szembesülő „keleti végek”-et. A kelet-ukrajnai válságnak, illetve a Krím-félsziget annektálásának következményeként ugyanis Lengyelország és a Baltikum biztonságpolitikai helyzete jelentős mértékben romlott, melyet a NATO védelmi garanciákkal szükséges kompenzálni. Éppen ezért merült fel, hogy a szövetség a térségben elsőként egy 4000 fős amerikai-brit-német állandó NATO kontingenst hozna létre, mely a Balti-tenger nemzetközi vizein járőröző flotta mellett biztosítaná a keleti határok védelmét. A javaslat várhatóan a varsói csúcs fő témájaként fog megjelenni, melyet természetesen mind a lengyel, mind pedig a balti államok támogatnak. Ugyanakkor a telepítésnek a szövetségen belül több ellenzője is akad, amely a helyzetet komplikálttá teszi.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Re-polonizáció, avagy miért bántják Lengyelországot?

2016. október 14.

Szeptember végén a lengyel kormányzati politikában jelentős átalakításnak lehettünk tanúi, amikor Pawel Szalamacha pénzügyminiszter lemondásával tárcáját az addigi fejlesztési miniszter, az ambiciózus tervekkel rendelkező Mateusz Morawiecki örökölte meg. Ezzel egy olyan gazdasági csúcsminisztérium jött létre, ahol Morawiecki nyílt sisakkal folytathatja repolonizációs törekvéseit. A nemzeti érdekek képviselete azonban szokás szerint a globalizáció nyerteseitől ebben az esetben is heves támadásokat valószínűsít, ezért célszerű szemügyre vennünk, hogy pontosan mi is a 2015 utáni lengyel gazdaságpolitika valódi tétje.

Morawiecki és a kormányzó Jog és Igazságosság párt gazdaságpolitikájának elemzésekor elsőként a következő dolgot érdemes tisztáznunk: Lengyelországban a rendszerváltást követően – 2011-es dolláron számolva – az egy főre jutó GDP 2014-re a 2,4-szeres, míg a nettó reálbér 2,1-szeres növekedést ért el. Ez első látásra kedvező eredménynek tűnik, főleg ha ahhoz viszonyítjuk, hogy közel ugyanebben az időszakban Magyarországon az egy főre jutó GDP értéke csak 1,4-szeresére növekedett, a nettó reálbér értéke pedig csupán 34 százalékos bővülést realizált. Mindennek ellenére az aktuális lengyel bérszint az EU tagállamok átlagának körülbelül 60 százalékát teszi ki, így a bérfelzárkózás kudarcának köszönhetően Lengyelország – a többi visegrádi állammal karöltve – a middle income trap, vagyis a középjövedelműség csapdájába szorult be.

Teljes cikk