Valletta eddig arról volt nevezetes, hogy 2015 novemberében Európa vezetői itt kezdtek először arról beszélni, hogy a migrációval nem csak a kontinens határain belül kellene foglalkozni, hanem a megoldás azokon kívül keresendő, a származási országokban. Most, immár a máltai elnökség ideje alatt ismét csak azért utaztak az erőd-városba, hogy a bevándorlás külső aspektusaival foglalkozzanak, méghozzá azzal az útvonallal, amely mentén eddig semmiféle javulást nem tudtak elérni. Mert míg a balkáni zárásnak és az EU-török megállapodásnak köszönhetően az Égei-tengeren és a balkáni útvonalon keresztül érkezők száma 98%-kal csökkent, addig a Földközi-tenger középső medencéjén keresztül 181 ezren érkeztek Európába 2016-ban,ráadásul a 90%-uk gazdasági bevándorló, tehát nem menekült. Az új olasz miniszterelnök, Gentiloni alá is írt pár napja egy egyetértési nyilatkozatot Líbiával, amelyet most az EU is megtámogatott: pénzügyi eszközökkel, szakértelemmel, felszereléssel igyekeznek segíteni az ottani hatóságoknak, hogy tartóztassák fel az áradatot. Lépni kell, mert a tél ellenére jönnek a gumicsónakok, az utasokat pedig az embercsempészek előszeretettel hagyják magukra, miután – jó esetben – a lélekvesztő koordinátáit is megadták a menekültügyi szervezeteknek valami okos eszközön.