vallás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Felvilágosult keresztény külpolitika

2015. április 20.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A napokban magyarul is megjelenik Michel Houellebecq Behódolás című regénye, melyről a Charlie Hebdo elleni merénylet kapcsán hallhattunk oly gyakran. A mű, mely az iszlám rohamos elterjedéséről és a politikai hatalomra történő rátelepedéséről szól a laicizmusára és a felvilágosodás hagyományára oly büszke Franciaországban, egyfajta önbeteljesítő jóslatnak tűnt a véres merénylet fényében. A könyv magyarországi borítóján Mona Lisa látható nikkában, ami elég provokatív ahhoz, hogy a hazai politikáról és főleg Orbán Viktorról oly lelkesen sommás ítéleteket mondó nyugati sajtó – ezúttal a Le Nouvel Observateur tudósítója - rögtön félre is értse, mondván: az iszlám-ellenes grafikai megoldás a nacionalista magyar miniszterelnök híveinek kedvében akar járni.

Néha az az érzésem, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk egy-egy olyan kijelentésnek, amit amúgy egyszerűen a – mindnyájunkat olykor megkísértő – hülyeségek közé kellene sorolni. De általában nem ez történik, mivel a leegyszerűsítés, a hamis véleményalkotás önálló éltre kel, s így nagyon fontos ügyek kezelését, megbeszélését mételyezheti meg, mi több, lehetetleníti el. A Behódolás-borító kapcsán szerencsére a Magvető Kiadó igazgatója hamar elejét vette a francia újságírói téveszme hazai terjedésének, de persze ki tudja, hogy ettől függetlenül hány publicisztika születik majd még az eredeti cikk nyomán.

Teljes cikk

dr. Birkás Antal

politológus, evangélikus teológus

Civilizációk harca, vagy vallások párbeszéde?

2015. november 08.

A nemzetközi kapcsolatok elméletének az irodalmában két koncepció honosodott meg. Az első a „régebbi”, inkább jogi-politikai filozófiai jellegű felfogás, amely a nemzetközi kapcsolatok világát alapvetően államközi kapcsolatok világaként értelmezi. E felfogásban a döntő szerep a nemzetállamoké. A másik felfogás számol a világ összetettségével: az államok mellett a különböző integrációknak, a nagy transznacionális cégeknek, bankoknak, de maguknak az egyházaknak a súlyával is. Elkerülhetetlen az egyházak, vallások szerepének a megismerése, vizsgálata világunk jövője, békéje szempontjából.

Párbeszéd nélkül ugyanis nem lehet békés, egymásra figyelő és egymást megértő, elfogadó világot építeni: a vallásokon belüli és közötti párbeszéd ösztönző módon hat a kultúrák és a nemzetek közötti párbeszédre is. E párbeszédnek adott óriási lendületet a Nostra aetate kezdetű nyilatkozat, amelyet éppen 50 évvel ezelőtt fogadtak el a II. Vatikáni Zsinat legvégén, 1965-ben. E nyilatkozat új alapokra helyezte a római katolikus egyház és a más vallásúak viszonyát: a dokumentum arra buzdította és buzdítja ma is a római katolikus híveket, hogy ismerjék el a más vallásokban meglévő igazságot, ill. hogy működjenek együtt a nem keresztény vallások híveivel.

Teljes cikk

dr. Birkás Antal

politológus, evangélikus teológus

Ki mit hisz, úgy marad

2016. június 22.

Nem kétséges, hogy britek sorsdöntő szavazás előtt állnak, amelynek kimenetele nem csak az ő jövőjüket, hanem egész Európa jövőjét befolyásolja. A várható eredményt számos tényező alakítja, az emberek gondolkodását számos érvvel próbálják befolyásolni. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy a döntést a vallási hovatartozás is nagymértékben meghatározza. Elemzésünkben e tényezőnek járunk utána.

A WISERD nevű Wales-i kutatóintézet eredményei egyértelműen mutatják: a vallási tényező fontos a „maradás vagy az kilépés” kérdésében. A britek körében végzett felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy azok, akik magukat kereszténynek vallják, inkább az Unió elhagyása mellett vannak (54 százalék), míg azok, akiknek nincs vallási hovatartozásuk, inkább „bent maradás” pártiak (közülük 43 % szeretné csak a kilépést). Érdemes azonban megnézni a kutatás további eredményeit is, elsősorban a felekezetek közötti eltéréseket.

Teljes cikk

dr. Birkás Antal

politológus, evangélikus teológus

Ateista temető – egyházi fenntartásban

2016. október 31.

„Megnyílt az első svédországi ateista temető” – olvashatjuk a brit Independent című újság online oldalán*. Svédország igyekszik lépést tartani a társadalmi változásokkal, a lakosság „szekularizáltságával” – hangzik a magyarázat a cikkben. Tény: Európa egyik legszekularizáltabb országa Svédország, ahol kimondottan magas az önmagukat ateistáknak vallók számaránya (az Independent lap szerint a nem vallásos és/vagy kifejezetten ateista emberek aránya 76 százalék az országban; ennél csak a kommunista Kínában találunk magasabb arányokat az egész világon a brit újság szerint). De milyen is valójában Svédország, illetve a svéd társadalom vallási szempontból?

A svédek mintegy 70 százaléka evangélikus, 5 százalékuk különböző kisebb protestáns felekezet tagja, közel 2 százalékuk római katolikus és ortodox, és kb. 2 százalékuk muzulmán. Rajtuk kívül élnek még zsidók, buddhisták és hinduk is az országban. A keresztény felekezetek esetében alapvetően a keresztség számít a „tagsági szempontból”, azonban a Svéd Egyház esetében egészen 1996-ig a szülők után is taggá válhatott a gyermek, a keresztség meglététől függetlenül (ennek köszönhetően ma is vannak szép számmal olyanok, akik bár nincsenek megkeresztelve, mégis tagjai a volt „államegyháznak”).

Teljes cikk