választásikampány” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Zöldülő nukleáris bástya

2015. augusztus 13.

A francia energiarendszer átalakításáról minap alkotott törvény nem csupán a legutóbbi elnökválasztási kampány egyik fő ígéretét az atomenergia súlyának csökkentését teljesíti, hanem meghatározza a francia energiarendszer fejlődési pályáját is egészen az évszázad közepéig. A nukleáris alapú áramtermelés súlya érdemlegesen csökken, a szénkibocsátásra kirótt büntetés csaknem megnégyszereződik.

Az európai nukleáris alapú villamosenergia-termelés történelmileg legerősebb bástyáján jelentős átalakítást kilátásba helyező ígéret az atomenergiából származó villamos energia részarányának a mai 75%-ról 50%-ra történő csökkentése 2025-ig.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Sarkozy a gall

2016. szeptember 29.

A migrációs válság 2014-ben kezdődő eszkalálódása óta a témában számos publicisztika, és tudományos értekezés látott napvilágot. De mindannak ellenére, hogy ezek az írások (többé-kevésbé racionális hangvétellel) a bevándorlás társadalmi/kulturális kihívásaira igyekeztek pro-kontra reflektálni, az egyes nemzeti identitásokban és migráns szubkultúrákban beinduló változások elemzésére eddig kevés figyelem irányult. A francia elnökválasztási kampány során elhangzó javaslatok, illetve a Hollandiában és Németországban megfigyelhető muszlim pártosodás tükrében azonban célszerű megvizsgálnunk, hogy az identitások újradefiniálása, illetve az erről szóló társadalmi vita egyáltalán lehetővé teszi-e a békés multikulturális együttélést.

A nemzeti identitás újraértelmezéséről szóló vita az előválasztási lázban égő Franciaországban jelenleg a politikai közbeszéd központi elemét adja. A jobboldali republikánus elnökjelöltek ugyanis kampányukban nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a bevándorlási válság által keltett feszültségekre, illetve az egyre viszontagságosabbá váló multikulturális együttélés nehézségeire kívánnak megoldást nyújtani. Elsőként a jelenlegi favoritot, Alain Juppét említhetjük, aki a „boldog identitás” víziójával kíván támogatókat szerezni. Juppé koncepciójának lényege, hogy a bevándorlóktól (és mindenki mástól) csupán az alkotmányos rend tiszteletét, illetve társadalmi normák elfogadását várja el, mely asszimiláció hiányában is biztosítja a békés multikulturális társadalmi állapotokat. Sarkozy és hívei azonban ezt az elvi álláspontot a gyakorlati élet tapasztalataiból (pl. párizsi no-go zónák kialakulása, radikális iszlám terjedése, a bevándorlók integrációjának kudarca) kiindulva azt mondják, hogy stabil társadalmi állapotokat csakis abban az esetben lehet kialakítani, ha a Franciaországba érkező bevándorlók nemcsak integrálódnak, hanem asszimilálódnak is. Mindennek feltételeit az olvasztótégelyként működő „gall identitás”, illetve az erre épülő társadalom- és oktatáspolitika biztosítaná, melyek az asszimiláció kulturális kódjait fektetik le.

Teljes cikk