ukrajna” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 9

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Mariupol felett az ég

2015. február 08.

Mariupol olyan délkeleti szöglete Ukrajnának, amely az országban és a világban zajló új keleti-nyugati vetélkedésnek egyik súlyos ütközőpontjává válhat. A város sorsa amolyan lakmusz-papír: ha a fegyverek Mariupol körül (és másutt Ukrajnában) végleg elhallgatnak, reménykedhetünk, hogy a válság lecsendesedik, és a világ megnyugszik; ha pedig nem, akkor nagyon aggódhatunk. Sajnos a Merkel-Hollande látogatás Kijevben és Moszkvában eddig semmi előrelépést nem hozott, de esély még van, mivel Merkel asszony hétfőn Washingtonban az ukrán helyzetről tárgyal Obama elnökkel.

Az Azovi-tenger 1993 óta nemzetközi vizeknek számít, több mint fél éve pedig már katonai konfliktusnak is a részese. Az ukrajnai szakadár oroszok által létrehozott Donyecki Népköztársaság lenyúlik az Azovi-tengerig, s a szeparatisták augusztusban már megkaparintották a Mariupol kapuját jelentő part menti Novoazovszkot is. Vezetőik nemrégiben Mariupol megtámadásáról is döntöttek, és január 24-ét követően tüzérségük sorozatvetőkkel lőtte a várost, komoly civil áldozatokat okozva.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Putyini áramlatok

2015. február 18.

Óriási várakozás előzte meg az orosz elnök budapesti látogatását. Majd miután elmaradtak a bombasztikus bejelentések, és inkább egy business-as-usual találkozó képe rajzolódott ki, az egész magyar közvéleményen érezhető volt némi csalódottság. Ám a sorok közt olvasva, egy-egy apróságnak tűnő, elejtett szó és mondat bizony nagy dolgokat vetít előre.

Kezdjük a gázszerződéssel. Nem köttetett új szerződés, de ezt iparági berkekben már régóta tudta mindenki. Nem is nagyon kell, hiszen az elmúlt években, az eredeti szerződés szerinti át nem vett gáz – amit ettől függetlenül ki kellene fizetnünk – még az évtized végéig is kitart. A költségvetésnek nagy könnyebbség, hogy ez a lebegtetett fizetési kötelezettség Vlagyimir Putyin szavai szerint megszűnik, és a fennmaradó gázmennyiség után csak akkor kell fizetnünk, ha le is szállítja a Gazprom. Mondjuk árról nem esett szó, amit technikai kérdésnek tituláltak a felek, de lássuk be, ez mégiscsak a sarokköve annak, hogy eldönthessük: ez a megállapodás jó vagy rossz nekünk.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Keleten a helyzet változatlan

2015. február 20.

Nem javul a helyzet Ukrajnában. A minszki fegyverszünet egyelőre csak kevés helyen lépett életbe. A szakadárok megnyerték a debalcevei csatát. Ezzel stratégiai előnyöket szereztek az ukrán-orosz sakktáblán. Bármilyen tartós megegyezéstől nagyon távol vagyunk. Németország és Franciaország békéltető szerepe a jövőben is kívánatos, mert a hidegháborús szellem csak így szorítható vissza a palackba. Egyelőre még csak ötlet, hogy ENSZ-békefenntartók érkezzenek a térségbe.

Lehet, hogy hiába utazgatott Angela Merkel és Francois Hollande közel egy hétig az egyes fővárosok között, hogy Kelet-Ukrajnában fegyverszünetet harcoljanak ki. Az újabb minszki megállapodás Kelet-Ukrajna megbékítéséről egyelőre csak reményt keltő történelmi dokumentum, mert hatása a szembenálló felekre elenyésző: egyelőre egyik fél sem tartja be annak pontjait. A Debalceve (Debalcevo) körüli harcok ugyanis tovább folytatódtak és drámai fordulatot vettek.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Temetés Moszkvában - remények Kijevben

2015. március 05.

Borisz Nyemcov nyugatos orosz demokrata volt. Halála nagy veszteség Oroszországban és a nemzetközi közösségben is. Vesztét valószínűleg a kijevi politika melletti kiállása okozta. Aligha hihető, hogy szerelemféltésből lőtték volna le. Ami történt az hidegvérrel végrehajtott és kitervelt politikai gyilkosság volt. A moszkvai vezetésnek érdeke, hogy megőrizze saját országában és a világban hitelességét és feltárja az ügy különféle szálait. Egyelőre csak találgathatjuk vajon a Nyemcov-tragédia összefüggésben van-e azzal, hogy a kelet-ukrajnai frontokon némileg javult a helyzet. De nem annyit, hogy a politikai rendezés forgatókönyvéből bármi is megvalósítható lenne. Az ukrán válság nehéz köve tovább gördül, de hogy hova, azt még nem lehet tudni. Nem kétséges azonban, hogy a Nyemcov-tragédia is Ukrajnára és az orosz-ukrán viszonyra tereli a nemzetközi közösség figyelmét.

Gyászolók ezrei kísérték utolsó útjára Borisz Nyemcovot Moszkvában. Orosz kormánytisztviselők, ellenzékiek, diplomaták és számos külföldi, köztük Balla János hazánk moszkvai nagykövete. Az orosz ellenzéki politikus meggyilkolása több kérdést is felvet.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Jobb félni, mint megijedni: baltikumi helyzetkép 2015 tavaszán

2015. március 19.

A Baltikumban még élnek a múlt történelmi reflexei. Aggódnak, ha Oroszország az izmait mutogatja. Márpedig ez zajlik már jó ideje. A NATO-tagság okán azonban már nincs túl sok ok a félelemre. Tallinnban, Rigában és Vilniusban ugyanakkor nagyon is tisztában vannak azzal, hogy új geopolitikai helyzet van kialakulóban a Fekete- és a Balti-tenger között. Az ukránok, moldovaiak és georgiaiak nyugati fordulata a moszkvai vezetőknek nem tetszik: szerintük a Nyugat (NATO és EU) tört be az ő érdekszférájukba és Washington-Brüsszel az okozói a jelenlegi feszült helyzetnek. Úgy tűnik, Moszkvában elfelejtik, hogy 1989-1991 között nem született újabb Jaltai Egyezmény és a térség népei szabadon dönthetnek sorsukról. A balti népek vezetői szerint a térségben nem szabad engedni Moszkvának, még ha annak ára is van, mert a Krím-félsziget annexióját újabb is követheti. Épp ezért erősítik védelmi képességeiket NATO szövetségeseik segítségével is, mert azt vallják: jobb félni, mint megijedni.

A balti államokban – Észtország, Lettország és Litvánia – félnek Oroszországtól. Joggal. Moszkva hadgyakorlatai hazájuk közelében, az orosz flotta folyamatos felségvíz-sértései, a délkelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott segítség, no meg persze a Krím-félsziget annektálása, nemcsak a Baltikumban, hanem szerte a világban minden biztonságpolitikai szakértőt gondolkozásra késztet. Hol van az a határ, ahol az orosz politikai-katonai gépezet megáll? Jó lenne, ha a Minszki Megállapodás tartós fegyvernyugvást hozna Ukrajnában s pont kerülne a „kis hidegháború” végére. Egyelőre azonban nem ez a helyzet. Oroszország és Georgia között, Moszkva abháziai és oszétiai beavatkozását követően egyfajta „hideg béke” lett. Vajon ez lesz Délkelet-Ukrajnában is? Vagy az orosz gépezet valamilyen irányba még tovább mozdul?

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Biztató bizonytalanság Ukrajnában

2015. június 30.

Az ukrajnai helyzet látszólag csendes. Kijev kiállása a nyugati világ, az EU és a NATO mellett egyértelmű. Csakhogy a nyugati világ is kiáll-e úgy a kijevi vezetés mellett, amennyire annak szüksége van erre? Az ukrán struktúrák átalakításával nem lehet tovább késlekedni és az ahhoz szükséges források közreadásával sem. Ha túl nagy a késlekedés, a történelmi pillanat akár el is illanhat. Úgy tűnik, hogy az orosz politika az ukrán-kérdésben jelenleg taktikázik. Talán azt remélik Moszkvában, hogy a nyugati világgal kapcsolatos elégedetlenség (az EU és a NATO tétovasága miatt) Ukrajnában újra erőre kaphat, és Putyin elnök egyfajta keleti Julius Ceasarként, az újjáéledő III. Róma jegyében ismét jöhet „segíteni”, miként a narancsos fellángolások idején ezt már szívesen megtette. Csakhogy ami Ukrajna körül zajlik az már nem európai ügy, hanem transzatlanti küzdelem Washington és Moszkva között: Európa (az EU) nemcsak a Nyugat-Balkánon, hanem Kelet-Európában sem tudta saját szempontjait önállóan érvényesíteni. Ismételten USA-beugrásra volt szükség, mint egykoron Bosznia-Hercegovinában. Az azonban bizakodással tölthet el bennünket, hogy az EU-ban elsőként a német diplomácia értette meg, hogy ami Ukrajnában zajlik az világpolitikai ütközés, s ebben Berlin csak Washington mellett állhat. Angela Merkel kancellár az elmúlt egy évben ügyes moderátor volt Brüsszel és Washington, valamint Washington és Moszkva között. Nélküle aligha lett volna az EU-ban hozzávetőleges egység az ukrán kérdésben. De a színpadi darabban még csak az első felvonásnál tartunk. Még bármi lehet: dráma, vagy akár tragikomédia is. Az ukrán helyzet egyelőre leginkább bizarrnak mondható.

Az ukrán-orosz válság látszólag lecsendesedőben van. Nincsenek nagy összecsapások Kelet-Ukrajnában, de villongások és halottak szinte mindennap. Kijev is és Moszkva is mértéktartóbb nyelvezettel okolja egymást a kialakult helyzetért. Moszkva és Washington szópárbaja a „jogosultságokról” és az „érdekszférákról” is egyre inkább diplomáciai nyelven zajlik. Azt is gondolhatnánk, hogy kialakult ugyan és megerősödött egy szakadár Moszkva-párti enklávé Kelet-Ukrajnában, de az orosz-ukrán kapcsolatok lassanként akár némileg normalizálódhatnak is. Ez lenne az érdeke az EU legtöbb tagállamának, de Oroszországnak és Ukrajnának is. Ugyanakkor ebben az évtizedben már megtanulhattuk, hogy ahol baj van (Afganisztán, Irak, Szíria, Görögország stb.) ott előbb-utóbb a baj még nagyobb lehet. Attól félek, hogy ez igaz lehet még az ukrán-orosz villongások esetében is. Jobb félni, mint megijedni.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Új nemzettudat vadhajtásokkal

2015. szeptember 11.

A nemzetközi sajtó figyelme a menekültválság felé terelődött. Valljuk be: joggal. Az élet azonban Ukrajnában sem állt meg, sőt, a kelet-ukrajnai válság új szakaszába jutott. A szakadár régiók - szinte tüntetőleg - azzal is kivonták magukat Kijev szuverenitása alól, hogy 2015. október 25-én az országos önkormányzati választásokon az ott élők nem szavaznak, hanem előtte és utána adják le voksaikat. Az ukrán vezetés egyébként próbált valamit tenni annak érdekében, hogy Donyecket és Luganszkot visszaédesgesse. A parlament 2015. augusztus 31-én heves viták közepette első olvasatban elfogadta az ún. decentralizációs törvényt, amely megindíthatná a két terület sajátos státusát biztosító jogszabályok megalkotását. A jelenlegi tervezet a szakadároknak azonban nem elég, az ukrán nacionalistáknak viszont túl sok. Nem kétséges, hogy új ukrán nemzettudat van születőben számos vadhajtással. Arra azonban az ukrán vezetésnek jövőbeli céljai miatt is figyelnie kellene, hogy Varsóban, Bukarestben, Pozsonyban és Budapesten úgy lássák: Ukrajnában élő nemzettársaik kisebbségi jogai biztosítottak s az ukrán nemzeti hangulat felkorbácsolása nem ellenük irányul.

Az önkormányzati választásokra ott kerül majd sor, ahol Kijev fennhatósága még érvényesül. Donyeckben és Luganszkban biztosan nem, hiszen az előbbiről elnevezett „népköztársaságban" egy héttel korábban, október 18-án; az utóbbiban pedig november 1-én adják le voksaikat az ott szavazásra jogosultak. Az ukrajnai önkormányzati választásokra a kijevi vezetés tájékoztatása szerint azért kerül sor, hogy az önkormányzati képviselők számát csökkentsék. A voksolásnak azonban ennél fontosabb tétje is van. Fekete-fehéren kiderül, hogy meddig tart a Kijev által kormányozott Ukrajna, de fény derül arra is, hogy a kormánykoalíció pártjainak mekkora a népszerűsége. Kinek csökkent a támogatottsága, kié növekedett? Nem jött-e el az ideje a kormányátalakításnak?

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Mi van a papírhegyen túl?

2015. december 07.

Az energiaunióról szóló első helyzetjelentés november végi közzététele figyelemre méltó esemény a februárban útjára indított európai kezdeményezés megvalósulásának folyamatában. Vezető eurokraták szerint jelentős előrelépés történt az EU vonatkozó keretstratégiájának elfogadása óta. Nézzük csak, helyénvaló-e a kincstári optimizmus?

A keretstratégia indulásakor kiadott sajtóközlemény a biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia ellátás megteremtésének szükségességével érvelt. A cselekvés igénye akkor sem szorult különösebb magyarázatra. Sajnos azonban eléggé nyilvánvaló, hogy - a meghirdetett célok ellenére - az európai energiaellátás manapság se nem biztonságos, se nem olcsó, se nem fenntartható.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Növekvő problémák, áttörés nélkül – csöndes csúcs Brüsszelben

2016. október 24.

Már eddig is minden politikus és szakértő azt hajtogatta az utóbbi időszakban, hogy az Európai Unió egyszerre szenved migrációs, külső és belső biztonsági, valamint bizalmi válságban, ráadásul még mindig nem találta meg a kiutat a 2008-ban kezdődött gazdasági krízisből. Hogy az elmúlt pár évben ebből éppen melyik problémahalmaz volt a legsúlyosabb, az az aktuális fejleményektől függött. A múlt héten mindez egy további dimenzióval bővült Vallónia jóvoltából: a 3,5 milliós belga tartomány megálljt parancsolt a szövetséges Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek. Mindezen a múlt csütörtök, pénteki csúcs sem tudott segíteni. Jelentős lépések, megoldások nem születtek, maradt a szómágia, különösebb hatás nélkül.

Az európaiak közössége továbbra sincs jó formában. Ha bármelyik tagállamban megkérdezték mostanában egy konkrét kérdésről a polgárok véleményét, jó eséllyel elutasító válasz született. Nézzük csak az idei év mérlegét: a hollandok Ukrajnával nem kívánták szorosabbra fűzni a szálakat, a britek egyenesen a kilépésre szavaztak, a magyaroknak pedig eszük ágában sincs átengedi a döntés jogát Brüsszelnek a bevándorlás kérdésében. Most pedig a vallonok üzentek, hogy nem kérnek a két éve kitárgyalt szabadkereskedelmi megállapodásból, melyet az EU a világ problémamentes államával, a nyugati értékközösség tagjával, Kanadával  kötne. Az ügy szinte ellopta a showt az egyébként továbbra is megoldatlan migrációs válságtól.

Teljes cikk