ttip” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Mibe kerül Amerika biztonsága?

2015. augusztus 07.

Az Európai Uniót és az Egyesült Államokat összekötő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) mellett az amerikai kereskedelempolitika prioritása a világgazdaság 40 százalékát lefedő Transzpacifikus Partnerség (TPP) létrehozása. Fokozódó verseny zajlik a világ legdinamikusabban fejlődő térsége, a kelet-ázsiai, csendes-óceáni régió gazdasági integrációjának vezető szerepéért. A verseny tétje: ki írja a világkereskedelem játékszabályait a 21. században?

„Fontos döntés előtt állunk. Biztosíthatjuk, hogy a világkereskedelmi rendszer a mi értékeinket és érdekeinket tükrözze, vagy átengedhetjük ezt a szerepet másoknak…” Michael Froman az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője és főtárgyalója fogalmazott így nemrég a Transzpacifikus Partnerség jelentőségéről. A jelen formájában 12 kelet-ázsiai és csendes-óceáni ország – név szerint az Egyesült Államok, Japán, Vietnám, Szingapúr, Malajzia, Brunei, Ausztrália, Új-Zéland, Chile, Peru, Mexikó és Kanada – között kötendő nemzetközi szerződés olyan új típusú kereskedelmi megállapodás, amely a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok lebontására épülő szabadkereskedelmi övezet létrehozásán túl, egy sor hagyományosan belső szabályozás alá eső kérdést is rendez.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Sok gesztus – kevés tartalom. Obama Európában

2016. április 27.

Múlt heti „fagyos” szaúd-arábiai látogatását követően vasárnap Barack Obama Németországba érkezett, hogy személyesen rendezze nyugati szövetségeseivel napirenden lévő ügyeit. A házigazda német kancellár kapott az alkalmon és hétfőre a britek, franciák és olaszok bevonásával rögtönzött G5 találkozót hívott össze a hannoveri Herrenhausen kastélyban. A találkozó azonban nem jutott túl a mosolydiplomácia szimbolikus világánál. Ebben pedig François Hollande francia elnöknek is nagy szerepe volt, aki nemzeti érdekekre hivatkozva a napirend szerint tervezett TTIP egyeztetést vétózta meg. A francia-amerikai szélmalomharc tehát folytatódik.

Habár Merkel kabinetje nyilvánosan nem közölte a konferencia napirendi pontjait, mindenki számára egyértelmű volt, hogy a gyorsan összehívott informális G5 egyeztetés fő témái a migrációs krízis, valamint a szíriai és líbiai helyzet kezelése, illetve a 2013 óta húzódó Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezményről (TTIP) szóló tárgyalások lesznek. Nagy valószínűséggel azt is sejteni lehetett, hogy a találkozó az átütő eredmények elérése helyett sokkal inkább a szükséges egyeztetésekről fog szólni. Sőt, még az is borítékolható volt, hogy a TTIP és a szíriai konfliktus konszolidálása kapcsán kialakult francia álláspont jelentős kihívások elé fogja állítani a partnereket. Hollande hannoveri szereplése azonban nem várt meglepetést hozott.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Zárt ajtók mögöTTI Partnerség

2016. május 03.

Miközben a hazai közvélemény figyelme egyre inkább a migránskvóták elleni népszavazásra irányul, Hollandiában az ellenzéki szocialisták támogatásával a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló népszavazáshoz gyűjtenek aláírásokat. A két kezdeményezés több szempontból is hasonló: eltérő mértékben, de a bevándorlási nyomás kezelése és a transzatlanti partnerség is hosszú távon formálja majd az unió társadalmát és gazdaságát. Emellett mindkét téma alkalmas a választók mozgósítására, noha a majdani népszavazások eredményeinek elsősorban szimbolikus jelentősége lesz.

Viszont amíg a bevándorlási hullám kezelésének folyamata csaknem élőben követhető, a TTIP tárgyalásai zárt ajtók mögött zajlanak. Így, bár a Brüsszelben tartott februári, tizenkettedik tárgyalási forduló a tárgyaló felek reményei szerint már az utolsók közé tartozik, a közvélemény a megállapodás tartalmával csak a tárgyalások után ismerkedhet meg. Ennek időpontját a kezdeti 2015 decemberi határidő túllépésével a folyamat ismerői már 2019-2020-ra teszik, mivel a megállapodás hatásai túlzottan jelentősek ahhoz, hogy bármely fél elhamarkodott engedményeket tegyen. Addig viszont az európai parlamenti és a tagállami képviselők is csak a dokumentumok egy részét tekinthetik meg az erre kijelölt olvasótermekben. Jól érzékelteti a közvélemény kizárását Katja Kipping német képviselőnő, aki szerint a képviselőknek bemutatott dokumentumokban megjelenő gépelési hibák is azt a célt szolgálják, hogy a tilalom ellenére elektronikus másolatot készíteni tudó és azt közzétevő politikusok később azonosíthatók legyenek.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Pozitív nulla

2016. május 21.

KAREL DE GUCHT: Teljesen nyilvánvaló, hogy az egyezmény növekedést fog hozni, és több jövedelmet a polgárainknak. Biztos vagyok benne, hogy munkahelyek százezreit fogja megteremteni. RIPORTER: De a saját tanulmányaik 0,05% növekedésről számolnak be, ez nem az a nagy növekedés amiről beszél. KAREL DE GUCHT: Szakítsuk meg a felvételt kérem! […] KAREL DE GUCHT: Először is nem százalékokkal kell érvelnünk. RIPORTER: De már elnézést, Ön teszi ezt.

Így bizonytalanította el a német dokumentumfilmes az unió (korábbi) kereskedelmi biztosát a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) várható jólétnövelő hatásaival kapcsolatban, noha kevés embernek volt nagyobb hozzáférése a tárgyalásokról szóló információkhoz mint a biztosnak. Egy szabadkereskedelmi övezettől joggal várható a termelés, a kereskedelem és a jólét növekedése, jelen esetben viszont – amint arra előző írásunkban utaltunk – az alacsony vámok miatt azok lebontásából már nem lehet jelentős növekedést várni. De mekkora gazdaságélénkítést eredményezhet az egyéb, szabályozási akadályok megszüntetése illetve a szabályozások harmonizálása?

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

TTIPause – hosszú szünet, vagy a Transzatlanti Partnerség vége?

2016. szeptember 13.

A TTIP, azaz a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti közös piac megteremtését célzó egyezmény. Júliusban tartották Brüsszelben a 14. tárgyalási fordulót, amely már a tárgyalások washingtoni megkezdésének három éves évfordulóját jelentette. A tárgyalási folyamat átláthatósága erősen vitatott*, a kritikusok szerint a transznacionális vállalatok írják meg a transzatlanti térség piacának jövőbeli szabályozásait, pontosabban azok leépítésének menetrendjét. Eközben alig akad olyan elemző intézet, amely jelentős pozitív** gazdasági hatást tulajdonítana ennek. A közvélemény is hasonlóan vélekedik: a brexitre szavazók részben erre is nemet mondtak. Augusztus végén már Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter is megállapította, hogy a TTIP tárgyalások valójában zátonyra futottak.

A brexit a TTIP szempontjából a lehető legrosszabbkor jött. Áprilisban Barack Obama amerikai elnök Hannoverben még gyorsítani igyekezett a tárgyalásokat; valószínűleg ebben közrejátszott, hogy a két potenciális elnökjelölt, Hillary Clinton és Donald Trump sem hívei az egyezménynek. Júniusban azonban elérkezett a „rémálom”, ahogy a Bizottság kereskedelemért felelős főtárgyalója, Cecilia Malmström az új helyzetet nevezte.

Teljes cikk