transzatlantipartnerség” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Mibe kerül Amerika biztonsága?

2015. augusztus 07.

Az Európai Uniót és az Egyesült Államokat összekötő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) mellett az amerikai kereskedelempolitika prioritása a világgazdaság 40 százalékát lefedő Transzpacifikus Partnerség (TPP) létrehozása. Fokozódó verseny zajlik a világ legdinamikusabban fejlődő térsége, a kelet-ázsiai, csendes-óceáni régió gazdasági integrációjának vezető szerepéért. A verseny tétje: ki írja a világkereskedelem játékszabályait a 21. században?

„Fontos döntés előtt állunk. Biztosíthatjuk, hogy a világkereskedelmi rendszer a mi értékeinket és érdekeinket tükrözze, vagy átengedhetjük ezt a szerepet másoknak…” Michael Froman az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője és főtárgyalója fogalmazott így nemrég a Transzpacifikus Partnerség jelentőségéről. A jelen formájában 12 kelet-ázsiai és csendes-óceáni ország – név szerint az Egyesült Államok, Japán, Vietnám, Szingapúr, Malajzia, Brunei, Ausztrália, Új-Zéland, Chile, Peru, Mexikó és Kanada – között kötendő nemzetközi szerződés olyan új típusú kereskedelmi megállapodás, amely a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok lebontására épülő szabadkereskedelmi övezet létrehozásán túl, egy sor hagyományosan belső szabályozás alá eső kérdést is rendez.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

TTIPause – hosszú szünet, vagy a Transzatlanti Partnerség vége?

2016. szeptember 13.

A TTIP, azaz a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti közös piac megteremtését célzó egyezmény. Júliusban tartották Brüsszelben a 14. tárgyalási fordulót, amely már a tárgyalások washingtoni megkezdésének három éves évfordulóját jelentette. A tárgyalási folyamat átláthatósága erősen vitatott*, a kritikusok szerint a transznacionális vállalatok írják meg a transzatlanti térség piacának jövőbeli szabályozásait, pontosabban azok leépítésének menetrendjét. Eközben alig akad olyan elemző intézet, amely jelentős pozitív** gazdasági hatást tulajdonítana ennek. A közvélemény is hasonlóan vélekedik: a brexitre szavazók részben erre is nemet mondtak. Augusztus végén már Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter is megállapította, hogy a TTIP tárgyalások valójában zátonyra futottak.

A brexit a TTIP szempontjából a lehető legrosszabbkor jött. Áprilisban Barack Obama amerikai elnök Hannoverben még gyorsítani igyekezett a tárgyalásokat; valószínűleg ebben közrejátszott, hogy a két potenciális elnökjelölt, Hillary Clinton és Donald Trump sem hívei az egyezménynek. Júniusban azonban elérkezett a „rémálom”, ahogy a Bizottság kereskedelemért felelős főtárgyalója, Cecilia Malmström az új helyzetet nevezte.

Teljes cikk