terrorizmus” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 14

Imádkozzatok Párizsért!

2015. november 14.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Egy olyan borzalmas vérfürdő után, mint amilyen a péntek esti párizsi merényletsorozat, mindenki a lehetséges magyarázatokat keresi. Olyan mondatokat, amelyek valahogy legalábbis megpróbálnak valamilyen ok-okozati összefüggést találni a tettesek és az áldozatok között. A Charlie Hebdo című szatirikus lap szerkesztősége ellen elkövetett január 9-i merénylet után, amikor a világméretű részvétnyilvánítás a „Je suis Charlie” mondatban öltött testet, kicsit más volt a helyzet. Semmi nem legitimálhatja emberek életének önkényes kioltását, mégis, a szó szoros értelmében se Istent, se embert nem ismerő lap szerkesztőinek kivégzése a muzulmán vallási érzékenység megsértésének bosszújaként volt értelmezhető. Nem véletlen, hogy már akkor is felbukkant a „Je suis Ahmed” mondat, arra a muzulmán francia rendőrre utalva, akit a merénylők az utca kövén gyilkoltak meg, s aki már-már abszurd módon vált radikális hitsorsosainak áldozatává.

A tegnapi események után is lehet persze ilyen-olyan magyarázatokat találni. Franciaország fokozott szerepvállalása a szíriai válság kezelésében nyilván az elsődleges tényező. Az Iszlám Állam elleni harcban Párizs nem fukarkodik sem a politikai nyilatkozatokkal, sem a katonai erő bevetésével. Az időzítés és a merényletek helyszíneinek kiválasztásában szerepet játszhatott a Szíriáról Bécsben zajló külügyminiszteri egyeztetés  és a német-francia labdarúgó mérkőzés időpontja, melyen a francia elnök és a német külügyminiszter is részt vett. Ennek megfelelően, a stadion környékén nyilván igen kiterjedt biztonsági intézkedések voltak érvényben, s mégis, még a labdát épp megszerző játékos is zavarba jött egy pillanatra az első robbantás hallatán. Micsoda eszméletlen vakmerőségre utal mindez – két héttel a világ szinte összes fontos politikai vezetőjét felvonultató Klíma-csúcs, és három héttel a franciaországi önkormányzati választások előtt.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Burkina Faso – újabb állomás a terror-hadjáratban

2016. január 21.

Burkina Faso számunkra távoli ország, amelyről édes keveset tudunk. Az elmúlt napok eseményei azonban a nyugat-afrikai országot közel hozták a világ újságolvasóihoz, TV-nézőihez és internetezőihez. Véres túszdráma zajlott le péntekről szombat reggelre virradóra Ouagadougouban, a fővárosban, amelyben 29-en meghaltak. A támadók pénteken foglalták el a többnyire külföldiek által látogatott Splendid Hotelt, ahol többeket megöltek és jóval több, mint 100 vendéget túszul ejtettek. Szombat hajnalban a kormány biztonsági erői betörtek a szállodába, kiszabadították a túszokat és megölték a terroristákat. A támadásért az al-Kaida magrebi (észak-afrikai) szárnya vállalta a felelősséget. Ouagadougouban korábban nem volt ilyen cselekmény, ami történt azt jelzi, újabb ország került fel a szélsőséges dzsihádisták akciótérképére.

Már legalább két évtizede a globális terrorizmus korában élünk. Voltak már ehhez hasonlítható folyamatok a modernitás világtörténelmében. Emlékezzünk csak az anarchisták, a kommunisták, palesztinok és más mozgalmak világméretű és az időben is elhúzódó politikai célú robbantás-sorozataira. Két évtized óta azonban, olyan új terrorizmus jelent meg, amelynek nem csupán politikai céljai vannak, hanem civilizációk háborúját igyekszik előidézni. A mozgalom az iszlám nevében hajtja végre akcióit többnyire a nyugati világ, a kereszténység vagy a buddhizmus és más vallások valós vagy szimbolikus központjai ellen, de az iszlám világban sem kímélik azokat, akik nem értenek egyet velük. Azt hirdetik, hogy az iszlámot védik az Egyesült Államoktól, Oroszországtól, Kínától és más hatalmaktól, de különösen a neo-kolonialista nyugati civilizációs befolyás újraéledésétől. Annak érdekében, hogy kellő számú pénzügyi támogatójuk és harcosuk legyen, egyszerre használják ki az iszlám világ modernizációs megtorpanását, s az ehhez köthető re-tradicionalista iszlám felfogások terjedését, a belső ellentéteket, valamint az iszlám világnak a nem-iszlám világgal szembeni elutasítási és bezárkózási hagyományait. Mindezt a modern digitális kommunikáció és fegyverzeti-hadászati technika teljes eszköztárának igénybevételével teszik, s ettől rendkívül veszélyesek. Az Egyesült Államokat tekintik fő ellenfelüknek, de az ellenségek listája szinte naponta bővül. Most épp egy nyugat-afrikai ország került fel erre, mert a kormány Burkina Faso-ban meg kívánja őrizni a muszlim-keresztény-animista belső békét.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Terrorizmus – exportra

2016. március 11.

A legfrissebb statisztikák szerint Franciaországban 2015 folyamán a dzsihadista tevékenységeket támogató személyek száma megkétszereződött. E tömeges radikalizáció következtében a francia belbiztonsági hatóságok a tavaly márciusig regisztrált 4015 fővel szemben 2016. január végén összesen 8250 dzsihadistát tartottak nyilván. A migrációs válság széles kiterjedtsége miatt ez a tendencia a kontinens más országaiban is jól megfigyelhető, így az egyes európai államoknak a tömeges beáramlással párhuzamosan a növekvő iszlám radikalizmus ellen is szükségszerűen védekezniük kell. Mindez Európa esetében új típusú válaszokat követel.

Az utóbbi egy év távlatában kétszeresére gyorsult franciaországi iszlamizációs folyamat már első ránézésre is baljós kórképet nyújt az Európát sújtó migrációs válság kezeléséről. A helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy a viszonylag sokat hangoztatott fundamentalista agitáció, valamint a kedvezőtlen munkaerőpiaci körülmények mellett a radikalizáció mögött sok esetben párkapcsolati problémák, iskolai frusztráció, vagy személyes kalandvágy is meghúzódhat. Sőt, bizonyos helyzetekben egy „megfelelő” cellatárs esetén a börtönök is kiváló táptalajt biztosítanak a radikalizációs hálózat bővítésére.

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

Zenével a terror ellen

2016. március 30.

Miközben a múlt heti brüsszeli terrorcselekmény szomorítja el sokak szívét, Afrikában újabb és újabb hasonlóan alávaló támadások tizedelik a helyi lakosságot, amelyekről pedig nagyon keveset, vagy szinte egyáltalán nem is hallunk. Március 14-én az UNESCO Világörökség részét képező elefántcsontparti Grand-Bassam város népszerű tengerparti üdülőhelyén, 40 km-re Abijantól, az ország gazdasági központjától lövöldözött az AQIM, azaz az al-Kaida észak-afrikai „szárnya”. Néhány napon belül ismert zenészek fogalmaztak meg egy olyan választ, amely mindenki felé, még az írástudatlanoknak is egyértelmű üzenetet közvetít: „egy cseppet sem félünk tőletek...nem kerülhettek a Paradicsomba”. E dal hatása és általában a zene közvetítő ereje nem először érhető tetten Afrikában.

2015 novembere óta ez volt a harmadik, kifejezetten turista célpont ellen elkövetett terrorista támadás Nyugat-Afrikában. 2015 novemberében Maliban egy hotelt, 2016 januárjában Burkina Fasoban egy kávézót ért támadás. Számos elemző szerint bizonnyal nem ez volt az utolsó, sok ember halálával és sérülésével járó hasonló atrocitás a térségben. A terroristák mozgását különösen elősegítik a könnyen átjárható határok. Ugyan sokszor egyszerűen a természeti adottságok teszik az államok számára területük védelmét szinte lehetetlenné, valójában évszázadok óta kialakult belső vándorlási útvonalak mentén közlekednek a különböző afrikai népcsoportok tagjai – nem igazán törődve azzal, hol is húzódnak a hivatalos államhatárok. Több esetben pedig maga a központi állami gépezet olyan gyenge, maga az állam olyan sérülékeny, hogy nincs kapacitás a határvédelemre. Nagy szükség van a regionális összefogásra, valamint a nemzetközi közösség szerpvállalására is a terrorista cselekmények visszaszorítása érdekében.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Ki lesz Hollande utóda?

2016. április 04.

A 2015-ös év tapasztalatai sanyarú képet festenek Franciaország biztonságpolitikai állapotáról. Egy év leforgása alatt dzsihadista fegyveresek átlagosan havonta egy terrortámadást hajtottak végre, amelyekben 148 ember vesztette életét. Mindez a francia társadalmat a kontrollálatlanná vált migrációs válság idején állandósult rettegésbe és kilátástalanságba taszította. A helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy a francia kormány jól látható módon képtelen kézenfekvő megoldásokkal előállva hatékony fellépést tanúsítani. Ennek megfelelően a biztonságpolitikai állapotok helyreállítása a 2017-es elnökválasztásokon várhatóan győztes jobboldali republikánusokra vár. A kérdés csupán az, hogy a két nagy rivális, Sarkozy és Juppé közül ki fogja megörökölni ezt a „hazafias” feladatot.

Franciaország biztonságpolitikai helyzete az elmúlt egy év során drasztikus mértékű romláson esett át. Ez azonban nem kizárólag a januári és novemberi párizsi terrortámadások számlájára írható, ugyanis a Marseilles-i zsidó közösség tagjai ellen elkövetett utcai támadásokhoz hasonló vidéki merényletek a fenyegetettséget az ország teljes területén szétterítik, így lényegében még a legkisebb francia falu lakossága is az Iszlám Állam áldozatává válhat. A francia állampolgárok kitettségét pedig tovább erősíti, hogy az országban az egy év alatt elkövetett terrortámadások 2011-es zéró szintjükről 2013-ra háromra emelkedtek, amely 2015-ben évi 10 támadásban kulminált. Mindennek köszönhetően a Valeurs Actuelles magazin felmérése szerint mára a francia állampolgárok 88 százaléka állandósult félelemben él.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Merre tart az Iszlám Állam?

2016. július 15.

Súlyos területi veszteségek az egyik, egymás után végrehajtott merényletek Isztambultól Bangladesig a másik oldalon. Ez a kettősség jellemzi napjainkban az Iszlám Államot, amelynek helyzetéről eltérő értékelések látnak napvilágot. Az Irakban és Szíriában elszenvedett vereségek vajon a szervezet bukását vetítik előre, vagy inkább arra ösztönzik, hogy alkalmazkodva az új helyzethez minden korábbinál nagyobb fenyegetést jelentő globális terrorhálózattá alakuljon át?

2014 nyarán végrehajtott offenzívájának köszönhetően az Iszlám Állam az Egyesült Királyság méretével azonos területeket vont fennhatósága alá Irakban és Szíriában, továbbá megvetette a lábát Líbiában is a Földközi-tenger partján. Az Egyesült Államok által vezetett koalíció légicsapásai, valamint a szíriai és iraki szárazföldi alakulatok támadásai azonban, úgy tűnik, eredményre vezettek az elmúlt hónapokban. A legutóbbi jelentős sikert a Bagdadtól nem messze található Fallúdzsa visszafoglalása jelentette. Az Iszlám Állam Szíriában 20 százalékát, Irakban a felét veszítette el az általa korábban birtokolt területeknek. Líbiában pedig, amely Irakon és Szírián kívüli legnagyobb bázisának számított, 250 km hosszú partszakasz visszafoglalása után a kormányerők és a milíciák körbezárták és ostrom alá vették a terrorszervezet utolsó erősségét, Szirt városát. Jelentések szerint az ISIS napi két millió dolláros olajbevétele a harmadára csökkent, a területi veszteségek pedig értelemszerűen az adóztatható jövedelem körét is csökkentik. Komoly nehézséget okoz továbbá Törökország határozottabb fellépése a kereskedelem és az utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú török-szír határon.  

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Mozgásban! – átrendeződés a francia elnökválasztási kampányban

2016. július 19.

A franciaországi foci EB fináléja portugál győzelmet hozott, míg a francia nemzeti tizenegy hősies helytállását követően ezüstöt szerzett. A kedélyek azonban továbbra sem csillapodnak, csupán „átlényegülnek”. Franciaországban új meccs kezdődik, de a focipálya helyett ezúttal a politika színterén. Egy hónap önfeledt szurkolást követően a választópolgárok most ismét az elnökválasztásra készülő pártoknak és politikusoknak szoríthatnak. Izgalomban pedig ezúttal sem lesz hiány, mivel a közeli hetekben kibontakozó folyamatok, illetve a nizzai terrortámadás az eddig ismert képet jelentősen átalakították. Nyugaton a helyzet ezúttal tehát korántsem változatlan. Mindez bennünket az elnökválasztási esélyek átértékelésére sarkall.

A legnagyobb horderejű „erjedés” a Szocialista Párt berkein belül indult be. Ebben az esetben a problémát az okozza, hogy a jelenleg regnáló köztársasági elnök, François Hollande még mindig nem határozott választási szándékai felől, így az elnök esetleges újraindulása továbbra sem eldöntött tény. Mindez a baloldali táborra a „tudatlanság fátylát” borítja, mely általános kiszámíthatatlanságot eredményez. Ez a bizonytalan helyzet azonban kiváló táptalajt képez a fiatalos, lendületes (s ezért meglehetősen népszerű) gazdasági miniszter, Emanuel Macron számára, hogy az áprilisban életre hívott En Marche! (Mozgásban!) politikai mozgalmával betörjön a légüres térbe, s az újrázáson mélázó Hollande elnökre és csapatára rúgja az ajtót.

Teljes cikk

Bevándorlás és terrorizmus

2016. szeptember 22.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Már számos alkalommal foglalkoztunk ezen a felületen a migráció/menekültügy kérdésével – ami persze az elmúlt másfél év történéseinek fényében korántsem meglepő. Nem kétséges, hogy a téma még hosszú ideig napirenden marad, s persze nem, vagy nem csak azért, mert a politikai kommunikáció számára fontos lesz, hanem azért is, mert a társadalmi integráció egy olyan hosszú távú folyamat, melynek negatív és pozitív vetületei évtizedeken, vagy akár évszázadokon át is elkísérnek mindnyájunkat. S míg persze a bevándorlás szabályozhatóságáért, az egész folyamat ellenőrizhetőségéért mindent meg kell tenni, a puszta demográfiai adatokat tekintve nem maradhat kétségünk afelől, hogy Európa népességének civilizációs, kulturális háttere az előttünk álló évtizedekben gyökeresen meg fog változni. Éppen ezért – a szabályozatlan bevándorlás elleni védekezés mellett – e mégoly bizonytalan jövőre való felkészülés kell legyen a társadalmi folyamatokat figyelemmel kísérő, a jövő generációk szellemi, fizikai állapotát befolyásolni tudó döntéshozók legfontosabb feladata.

A távoli civilizációk gyermekeivel való együttélés számos mindennapos ellentéttel jár, mint ahogy persze elmondható ez a nem távoli, de mégis csak más szokásokkal, akár hosszú idő óta velünk élő csoportokról is. Mégis, a döntő, valóban egyértelműen egzisztenciális kérdés az, hogy lehet-e alapvetően békésen együtt élni azokkal, akik „mások”, vagy a keveredés olyan véres összetűzéseket von maga után, amik ellehetetlenítenek mindenféle integrációt, és polgárháborús állapotokat teremtenek. Nem véletlen, hogy Németországban, s főleg Franciaországban már többen ilyen összetűzéseket vizionálnak, s itt nem csak a Michel Houellebecq Behódolás című irodalmi látomására gondolok. Manapság e félelmek fókuszpontja a terrorizmus kérdése, vagyis hogy a bevándorlással mennyire nőtt a terrorveszély, s hogy a radikális iszlám térhódítása milyen módon korlátozható.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Hogy legyünk jóba Bahreinnel?

2016. szeptember 28.

Nemrégen az egész média hangos volt a hírtől, hogy a miniszterelnök lánya látogatást tett a Perzsa-öböl (araboknak szigorúan: Arab-öböl) térségének egy kis monarchiájában, Bahreinben.

Gazdaságpolitikai és energiaügyi szempontból helyes, ha minél szorosabbra fonjuk kapcsolatunkat a közel-keleti térséggel. A kormány soha nem rejtette véka alá, hogy a „keleti nyitás” jegyében az arab országokat kívánatos gazdasági partnernek tekinti. De vajon Bahrein alkalmas tárgyalófél a magyar energiaellátás biztosításában?

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Aleppó elesett, az orosz nagykövetet megölték.

2016. december 21.

Aleppó elesett, adja hírül a „The Economist” e heti címlapjával is. Kommentálják a hírt rádiósok is világszerte, a TV-operatőröknek, fotósoknak és digitális felületeiknek köszönhetően a 21. századi világunk egyik legvéresebb katonai ütközetének szomorú képei mindenütt a világban ismertek lettek. Az a tény pedig, hogy egy török merénylő hétfőn lelőtte Andrej Karlov ankarai orosz nagykövetet, a szíriai nagyváros körüli nemzetközi küzdelemre is rávilágít.

Aleppó nem a szétlőtt 1956-os Budapestre, hanem az 1943-as Sztálingrádra vagy az 1945-ös Drzedára hasonlít. A Szabad Szír Hadsereg alakulatai a velük harcoló szunnita milíciákkal és családtagjaikkal menekülnek, ha tudnak hova: bujdokolnak a romváros falai között. Sorra adják fel hadállásaikat. Bassar Asszad elnök hadserege városrészről városrészre foglalja el a várost. A katonák és tisztjeik örömittasak: géppisztoly sorozataikkal hol menekülő katonákat, hol civileket ölnek. El-elrepül felettük egy-egy orosz repülőgép, hol azért, hogy bombázzon; hol azért, hogy csak felderítsen. Nélkülük Aleppó egyébként még állna, s a pusztítás sem lett volna ily hatalmas, ha pusztító bombáikat nem szórták volna naponta. Moszkvában és Teheránban győzelmi jelentéseket írnak és tervezik hol együtt, hol külön-külön, hol másokkal Szíria jövőjét.

Teljes cikk