teherán” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Páriából sztár – az iráni gáz útja Magyarországra

2016. január 18.

Irán néhány napja leállította az araki nehézvizes atomreaktorát, mégpedig úgy, hogy az egy jó ideig nem indítható újra, még ha másképp is döntene a teheráni vezetés. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy az Irán ellen évek óta érvényben lévő szankciók feloldásra kerüljenek. Mindez jó hír egy sor befektetőnek, akik már sorban állnak Teheránban és egymásnak adják a kilincset, elvégre lesz mit újjáépíteni és fejleszteni az immáron 37 éve páriaként kezelt perzsa államban. A megújulás pedig nem kerülheti el a gázszektort sem, ami át fogja írni mind a közel-keleti viszonyokat, mind a globális gázpiaci helyzetet.

Irán a világ harmadik legnagyobb bizonyított gázpotenciállal rendelkező ország a világon, a tartalék nagyjából 30 billió (30 ezer milliárd) köbméter gázt tesz ki. Jelenleg az ország 170-200 milliárd köbméter gázt termel évente, mely eleve a nagytermelők klubjába helyezi, ám 2020-ra a termelést a duplájára, 400 milliárd köbméterre kívánja emelni, amely már majdnem annyi, amennyit a Gazprom termel egy év alatt. Vagy akár nézhetjük úgy is, hogy öt év alatt a teljes Európába irányuló orosz gázexport kapacitást, plusz még négy Magyarországnyi fogyasztást kívánnak a piacra dobni. Ehhez minden geológiai adottságuk megvan, az offshore Dél-Pars-mező, mely a Katar meggazdagodását biztosító északi-dómmal egy rendszert alkot, a világ egyik legnagyobb egybefüggő gázmezője. Emellett számos kisebb gáz lelőhely található a szárazföldön is, melyek mindegyike külön-külön megoldaná Magyarország gázfogyasztását nagyjából 50 évre előre. Ha ezekhez a számokhoz hozzávesszük, hogy a teljes iráni fogyasztás ma 170-180 milliárd köbméter  évente, mely  nyilván nőni fog a szankciók feloldásából eredő fejlődés révén, de még így is legalább 100-150 milliárd köbméter új gáz megjelenését jelenti a világpiacon. Ugyanis Iránnak jelenleg négy cseppfolyósított földgáz (LNG) projektje van, melyből egy már épül, három pedig 2018-20 között készül el. Összesen így megközelítőleg 40 milliárd köbméter gázt dob az LNG-piacra a következő néhány évben. Ezek hatalmas számok, melyek még nagyobb konfliktusokat és érdekellentéteket fognak generálni, melyet már most érezhetünk a szaúdi-iráni diplomáciai összetűzésben.

Teljes cikk

Lorencsics Emese

iszlám és Közel-Kelet szakértő

Mit keres Irán Latin-Amerikában?

2016. szeptember 26.

Hiába vagyunk túl a nukleáris megállapodáson, és tűnnek el fokozatosan az Irán elleni szankciók, Teherán továbbra is azon dolgozik, hogy megszilárdítsa jelenlétét Dél-Amerika Washington-kritikus országaiban. Az amerikai elnökválasztás, a közel-keleti konfliktusok, a migrációs helyzet, és a Brexit utáni esélylatolgatások mellett lassan el is tűnt Irán a közbeszédből, annak ellenére, hogy a teheráni diplomácia feje, Mohammad Javad Zarif több államot érintő latin-amerikai körutazást tett idén augusztusban. Pedig érdemes lehet megvizsgálni, mit is keres Irán Latin-Amerikában.

Az Iráni Iszlám Köztársaság és Latin-Amerika államai hosszú, főként Teherán által dominált kapcsolatra tekintenek vissza. Iránnak a szankciók időszakában a latin rezsimek teret biztosítottak arra, hogy az Egyesült Államok hátsó kertjében bújtatott fenyegetést jelentsenek Washington számára. Egy 2013-as argentin vádirat szerint Irán az 1980-as évek óta titkosszolgálati és hadműveleti központokat hozott létre nyolc államban, köztük Brazíliában, Chilében és Kolumbiában. 1992 óta számos merényletet és merényletkísérletet hoztak összefüggésbe Teheránnal vagy Teherán által támogatott merénylők nevével, többek között az Adel al-Jubeir, Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete elleni gyilkossági kísérletet. Az iszlám köztársaság mindent tagad, sőt, az egyik merénylet kivizsgálására külön vizsgálóbizottságot állított fel Argentínával együttműködve.

Teljes cikk