törökáramlat” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Macedónia a Tesla árnyékában

2015. május 20.

A Déli Áramlat gázvezeték-projekt törlése után, ahogyan leértékelődött Bulgária szerepe a régió energiabiztonsága szempontjából, úgy lépett nagyot előre Görögország és Macedónia. Az orosz fél legújabb stratégiája szerint ugyanis csak a görög határig vinné csak el a Török Áramlaton át behozott földgázt. Innen pedig a Tesla névre keresztelt vezetéken jutna el a gáz Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon át az ausztriai Baumgartenbe. A Macedónia belpolitika viszont éppen a forradalom szélére sodródott.

Moszkvai pletykák szerint Vlagyimir Putyint manapság már a „bolgár” szó puszta kiejtésével ki lehet hozni a sodrából. Nem is csoda, hiszen az általa életre hívott, majd el is temetett Déli Áramlat meghiúsulásáért nagyrészt Szófiát okolják az orosz kabinetben, amit a bolgár fél csak bűnbakkeresésként aposztrofál.

Teljes cikk

Takács Martin

Nemzetközi tanulmányok szakirányos hallgató, Mathias Corvinus Collegium

Valóban Ciprasz lesz-e Putyin trójai falova?

2015. július 08.

Az orosz-görög viszonyban választóvonal Alexisz Ciprasz, görög miniszterelnök áprilisi moszkvai látogatása, ami eredménytelensége ellenére komoly aggodalmat ébresztett az EU döntéshozóinak körében. Szintén elgondolkodtató a görög miniszterelnök szentpétervári látogatása két héttel a feltételezett államcsőd előtt, nem is beszélve a Ciprasz-Putyin telefonbeszélgetésről, közvetlenül a népszavazás után. A történtek fényében jogosan fogalmazódik meg a kérdés, hogy valóban van-e arra reális esély, hogy az Uniós, illetve IMF-forrásokat megkerülve Görögország Moszkvától kapjon pénzügyi gyorssegélyt?

A kérdést az objektivitás érdekében a két fél motivációinak, külpolitikai stratégiájának és gazdasági kapacitásainak szemszögéből érdemes megvizsgálni. Görögország, valamint Ciprasz esetében a helyzet egyértelmű. A választási győzelem és a kormányzás megkezdése után az új kormánynak szembesülnie kellett az ország mozgásterének korlátozott voltával. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde kijelentette: ha Athén június 30-ig nem törleszti 1,6 milliárd eurós (nagyságrendileg 500 milliárd forintos) tartozását, az IMF fizetésképtelennek minősíti az országot, ami a 7,2 milliárd eurós (2250 milliárd forintos) EU-mentőcsomag meghosszabbítását is veszélyezteti. A hitelezők takarékossági követelései (adók növelése, valamint a nyugdíjak megvágása) pedig politikailag vállalhatatlanok a Syriza-kormány számára, ami a népszavazás eredményében is visszaköszön. Az éles retorikát a görög társadalom többsége támogatja, azonban a külső finanszírozás szüksége továbbra is fennáll.

Teljes cikk