Most is Merkelre várunk – immáron földrajzi elhelyezkedéstől és párthovatartozástól függetlenül. Arra várunk, hogy kimondja: amiről azt hitte, „Wir schaffen das”, vagyis hogy megoldjuk, egyszerűen nem oldható meg. Újabb és újabb határidők keringenek – most éppen a február közepe, mint az eddigi politika felülvizsgálatának végső időpontja, a március 12-i tartományi választások kampányának véghajrája. Már olyanok is megkérdőjelezik a kancellár cselekedeteinek racionalitását, akik korábban rendíthetetlen fegyverhordozói voltak. S miközben egy nagyon is gyakorlati kérdés megoldásának lehetőségéről van szó, közben a politikai-filozófiai háttérben is komoly változások zajlanak. Voltak ugyebár eddig a nemzetállamok konzervatív hívei és a globalizáció liberális papjai. Utóbbiak pápája az a Jürgen Habermas, aki a bevándorlásban is azt az üdvöt látja, melynek következtében a nemzetállami keretek végleg elvesztik létjogosultságukat, s akinek gondolatait nemrég a magyar miniszterelnök is nyilvánosan pellengérre tűzte.