szlovákia” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Orosz-szlovák viszony: csak flört, vagy szerelem?

2015. július 14.

Szlovákiának éppúgy, mint térségünk más államainak, az ukrán válság kitörését követően nehéz megtalálni a legmegfelelőbb Oroszország-politikát. Sőt, nehéz erről az ország véleményformáló erői között is konszenzust teremteni. Nemcsak a helyzet, hanem a hagyományok miatt is: vannak, akik a követést, vannak, akik a valós, s olyanok is, akik a tettetett szembefeszülést preferálják. De persze az sem felejtendő, hogy a szlovákok a pánszláv hagyományok alapján érzelmileg is kötődnek az oroszokhoz. A Pozsony-Moszkva kapcsolat az elmúlt hetekben két dolog miatt is előtérbe került: Robert Fico rövid időn belül kétszer is megfordult Moszkvában, az orosz Duma elnöke pedig Szlovákiát a legmegfelelőbb országnak nevezte, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között.

A szlovák miniszterelnök 2015. május 9-én részt vett Moszkvában a II. világháború lezárásának 70. évfordulója alkalmából rendezett orosz győzelmi ünnepség néhány programján, június 2-án pedig hivatalos látogatást tett az orosz fővárosban. Mindkét út kemény belső kritikát kapott Szlovákiában, a második különösen. Ugyanis arra azt követően került sor, hogy az orosz állami televízió egyik csatornája a szovjet időkre emlékeztető módon idézte fel az 1968-as Prágai Tavasz történéseit. Szlovákia elnöke, Andrej Kiska elvárta volna a kormányfőtől, hogy Moszkvában tegye szóvá a moszkvai múltgyalázást, de Robert Fico ezt nem tartotta szükségesnek. A szlovák külpolitika a moszkvai vizitet Szlovákia gazdasági érdekeinek előremozdításával hozza kapcsolatba. Tavaly több mint 10 százalékkal esett a szlovák-orosz áruforgalom. Jogos tehát a pozsonyi aggodalom, főleg a behozatalt illetően, hiszen a szlovák import közel 10 százaléka Oroszországból érkezik. A kivitel általában 4 százalék körül mozog, így az sem elhanyagolható. A szlovák kormányfő a kereskedelemi forgalom szintjének megtartása mellett két dologban akart előrelépést elérni: meghosszabbítani a széles nyomtávú vasutat Kassától Pozsonyig, s a 2020 utáni időszakra vonatkozóan egy új gázüzlet alapjait lerakni. Az érthető és ambiciózus terveknek azonban csak akkor van értelme, ha az ukrajnai válság rendeződik, Moszkva és Kijev kapcsolatában lényeges javulás következik be. 

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Szlovákia választott: Fico a nacionalisták kezében

2016. március 07.

A március 5-én tartott szlovákiai egyfordulós parlamenti választás az előzetes várakozásokhoz képest minden politikai szereplő számára nem várt meglepetést hozott. A Robert Fico miniszterelnök vezette Smer ugyan előre borítékolható győzelmet aratott, de a szociáldemokrata párt által elért eredmény számottevően elmaradt az ezt megelőzően prognosztizált támogatottságtól. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Smer potenciális koalíciós szövetségesének számító Most-Híd és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) szintén drasztikusan alulteljesített. Velük ellentétben az ellenzékinek számító protest és nacionalista pártok azonban földcsuszamlásszerű előretörést értek el, amely az eddigi parlamenti törésvonalakat alapjaiban szabja át. Mindez nehéz feladat elé állítja Ficot, akinek a parlamenti többség biztosítása érdekében minimum hárompárti koalíciót kell alkotnia.

Robert Fico és az általa vezetett szociáldemokrata Smer tavaly ősszel a választási kampánynak nagy reményekkel vágott neki. Azt sejteni lehetett, hogy a Smer 2012-es elsöprő választási sikerét nem fogja megismételni, ezért várhatóan kétpárti koalíciós kormány alakítására fog kényszerülni. A választási eredmények azonban felülírták Fico taktikáját, az eredmények tükrében ugyanis a Smer táborának tavaly november óta tartó fokozatos csökkenése miatt a stabil kormánytöbbség biztosításához a szociáldemokratáknak minimum két koalíciós partnert kell keresniük.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Az ellentétek koalíciója

2016. március 22.

A március 5-én tartott szlovák parlamenti választást követően a győztes Robert Fico nehéz helyzetbe került. Pártja, a Smer ugyanis a várakozásokkal ellentétben alulteljesített, ezért a kormányzati többség kialakítása érdekében négypárti egyeztetésre kényszerült, amelyben a Bugár Béla vezette Most-Híd, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve a most debütáló jobboldali Sieť vett részt. A koalíciós tárgyalásra végül a Most-Híd március 19-i Országos Tanácsa tett pontot, amely nagy többséggel hagyta jóvá a párt kormánykoalíciós csatlakozását. A nacionalisták, a multietnikus értékrendet valló Most-Híd, valamint a Sieť jobboldali képviselői által képviselt különböző érdekek azonban könnyen felerősíthetik a négypárti koalíción belüli törésvonalakat, amelyek a történelmi tapasztalatok tükrében a nemzetiségi ellentétek kiéleződését eredményezhetik. Mindez Szlovákia stabil kormányzásában, valamint a közelgő szlovák uniós elnökség sikerességében csak a negatív várakozásokat erősíti.

A március 5-i szlovák parlamenti választásokat követően mindenki számára egyértelmű volt, hogy a Robert Fico vezette Smer vereséggel felérő választási győzelme miatt a jelenlegi kormányzópárt minimum hárompárti koalíció létrehozásával biztosíthatja a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget. A hárompárti forgatókönyv azonban legkönnyebben a két nacionalista párt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve az új alakulatnak számító szélsőséges Kotleba-Mi Szlovákiánk Néppárt bevonásával valósulhatott volna meg, amely Ficot mind nemzetközileg, mind pedig belpolitikailag teljes elszigeteléssel fenyegette. A kormányfőnek ezért szükségszerűen nyitni kellett a négypárti megoldás felé, amely hosszas tárgyalások eredményeképpen a Most-Híd, az SNS és az „újonc” Sieť bevonásával március közepén egy négypárti koalíciós egyezményben csúcsosodott ki.

Teljes cikk