szigetvár” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Horvátország jobbra tart

2016. január 28.

A múlt héten, 2016. január 22-én megalakult az új horvát kormány. Több mint két hónapig tartottak a kormányalakítási tárgyalások. A múlt évi, a 2015. november 8-i választásokon a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a vele együtt induló „Hazaszeretet Koalíciója” nevű választási szövetség és a 2011 óta kormányzó Horvát Szociáldemokrata Párt (SPD) vezette „Növekvő Horvátország” választási koalíció fej-fej mellett végzett. A 151 tagú zágrábi parlamentben mindkét blokknak 56-56 képviselője lett. A választásokon harmadikként bejutó Most/Híd („Független Listák Hídja) nevű, elsődlegesen dalmáciai regionális mozgalom így a zágrábi kormányalakításban a mérleg nyelve lett, mert nekik 19 parlamenti szék jutott. Szinte hetente változott a helyzet, hogy a MOST melyik blokkot választja. Végül a HDZ mellett döntöttek, s ezzel megnyílt az út az új parlament összehívásához, amelyre 2015. december 28-án került sor. Ezt követően 30 nap állt a törvényhozás rendelkezésére, hogy az új kormányt és annak programját elfogadja. Szinte egész Horvátország fellélegzett múlt pénteken, amikor az új kabinet végre letette esküjét.

Az új miniszterelnök egy párton kívüli üzletember lett, Tihomir Orešković, aki bár 1966-ban Zágrábban született, de eddigi élete nagy részét Kanadában élte, a horvát mellett kanadai állampolgársággal is rendelkezik. Hat-hét éve tért csak vissza szülőhazájába, hogy a horvát gyógyszeripar egyik vezető személyisége legyen. A mai világban elég ritka, hogy egy párton kívüli vegyész-gyógyszerész kormányfői székbe üljön. De ez Horvátországban sem egyszerű történet. A HDZ-MOST koalíciós megállapodás összehozása nem volt könnyű feladat. A MOST ugyanis kizárta azt, hogy a HDZ adja a kormányfőt, a pártelnök Tomislav Karamarko jelölését határozottan elutasította. Nyilván a HDZ sem ment bele abba, hogy a MOST adjon miniszterelnököt. A patthelyzetet Kolinda Grabar-Kitarović, Horvátország energikus elnök asszonya oldotta meg, aki Tihomir Orešković, TEVA vezérigazgatót jelölte, s ezt az alakuló kormánykoalíció tagjaival elfogadtatta.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Szigetvár és a nemzetközi politika

2016. szeptember 18.

Ebben az évben emlékezünk meg Szigetvár 1566. évi ostromáról, valamint Zrínyi Miklós és bajtársai hősi halálának 450. évfordulójáról. A 2016. év Magyarországon és Horvátországban egyaránt Zrínyi Miklós emlékév, amely egyértelműen kifejezi, hogy a szigetvári hősről és katonáiról mindkét országban ugyanúgy gondolkoznak. Nem kétséges, hogy Szigetvár és a Zrínyiek öröksége a 21. században is mélyen összeköti a két nemzetet.

1566. szeptember 7-én, mielőtt Zrínyi Miklós és katonáinak hősies kitörésére, a déli órákban, sor került, Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom nagy uralkodója, a Szigetvár melletti zsibóti szőlőhegyen lévő török vezérlési táborban, a kora hajnali órákban, végelgyengülésben elhunyt. Sajátos történelmi tény, hogy az ellenfelek halálának napja ugyanaz, bár az egyes történeti munkák mindkét halált illetően más és más dátumokat is megadnak, amelyet az emlékévben, ahogyan csak lehetett próbáltunk javítani. Így, a magyar-horvát Zrínyi emlékév, Törökországban: Szulejmán szultán emlékév. Ennek a múltnak a szálai Szigetvárott futnak össze. Hol futhatnának össze másutt? A városnak és várának nemcsak a magyar emlékezetvilágban van különleges jelentése, hanem a horvátban, de a törökökében is. Ennek következtében szinte magától értetődő volt, hogy a három ország elnöke 2016. szeptember 7-én, a történelmi halálok 450. évfordulóján, Szigetvárott találkozik. Ha nincs a 2016. július 15-i puccskísérlet Törökországban, bizonyos vagyok benne, hogy Áder János és Kolinda Grabar-Kitarović mellett Recep Tayyip Erdoğan is ott lett volna Szigetvárott. Így, maga helyett, Veysi Kaynak miniszterelnök-helyettest delegálta. De fel lehet vetni azt is, miért nem jött Szigetvárra Ausztria államfője vagy az őt helyettesítő közéleti nagyság, vagy a szlovén elnök, mivel Szigetvár nem csupán a Dunántúlt és a megmaradt Horvátországot védte, hanem Kelet- és Dél-Ausztriát is. Azaz, nem kellene-e egykori közös múltunk szálait Közép-Európa vagy a kereszténység védelmével kapcsolatban egy szép szellemi és politikai emlékkosárba belerakni? S elmondani a 21. század új nemzedékeinek, hogy a térség népeinek együttműködése régi, s ennek emlékének velünk kell élnie.   

Teljes cikk