szejm” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Egy irányba megy a varsói és a budapesti gyors?

2015. október 26.

A Jarosław Kaczyński által fémjelzett Jog és Igazságosság (PiS) a lengyel parlamenti választásokon az exit poll adatok szerint 39,1 százalékos elsöprő győzelmet aratott, amivel a 460 fős Szejmben 242 mandátumot szerzett meg. A PiS-nek így Beata Szydło vezetésével önálló kormányalakításra nyílik lehetősége, ami a rendszerváltás utáni Lengyelországban eddig egy pártnak sem sikerült, a PiS győzelme ezért történelminek is nevezhető. A választás azonban a lengyel balodal számára is történelmi eredményt hozott, igaz negatív értelemben, ugyanis teljesen kiszorult a parlamentből, amire eddig Lengyelországban szintén nem volt precedens.

Az utóbbi hetek során a legtöbb elemzés még javarészt azzal foglalkozott, hogy a várható győzelmét követően a PiS mely párttal kényszerül majd koalíciós szövetséget alakítani. Ezek a fejtegetések azonban az eredmények ismeretében teljesen okafogyottá váltak, ugyanis a 242 mandátum birtokában Beata Szydło stabil parlamenti támogatással alakíthat egypárti kormányt.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Nem mindenki konzervatív, aki katolikus

2016. december 23.

Az európai közvélemény tekintete hirtelen ismét Varsó felé fordult, miután a 2017-es költségvetés múlt pénteki ellentmondásos megszavazását követően a Szejm épületét késő este lázongó tömegek vették körül. Ezt pár nappal megelőzően a Rzeczpospolita lengyel napilap közvéleménykutatási eredményeket publikált, melyből kiderült, hogy az ország jövője kapcsán a lakosság körülbelül fele vélekedik borúlátóan. A felmérésből azonban a kormánypárt stabil támogatottsága is kiolvasható. A felszínen tehát úgy látszik, hogy a jelenlegi kormányzat bő egyéves munkája a lengyel társadalom megosztottságához, oszloposodásához vezetett. De jelenti-e mindez a közös keresztény társadalmi alapok felaprózódását?

A múlt pénteki eseményeket kirobbantó szikrát végeredményben az idézte elő, hogy a parlament épületében tüsténkedő újságírók vélt vagy valós téblábolását megelégelő házelnök, Marek Kuchciński javaslata szerint a jövőben csak öt kiválasztott csatorna rendelkezne akkreditációval, míg a többi orgánum egy elkülönített közvetítőközpontban kaphatna helyet. Így amellett, hogy ez az intézkedés a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára kifejezetten kényelmes parlamenti légkört teremtene, a sajtónyilvánosság terén is komoly diszkriminációt okozna.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

2017 – a lengyel diplomáciai előretörés éve

2017. február 22.

Pár nappal ezelőtt Lengyelország külügyminisztere, Witold Waszczykowski hosszabb expozé keretében ismertette a lengyel külügy múlt évi teljesítményét, valamint a 2017-es év diplomáciai törekvéseit. Beszédében számos regionális és globális jelentőséggel rendelkező kihívást megemlített, melyek közül számunkra elsősorban az EU jövőjéről és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról alkotott nézetei lényegesek. Az elhangzottakból úgy tűnik, hogy Lengyelország dinamikus diplomáciai szezonra készül.

A Szejm plenáris ülésén elmondott szónoklatában Waszczykowski a lengyel külpolitika kommunikációjában markáns cezúrát húzott. Céltudatosan megfogalmazott elképzeléseivel tisztán kifejezésre juttatta, hogy Lengyelország a nemzetközi kapcsolatok világában a korábbinál jóval aktívabb résztvevőként kíván megjelenni. Másképpen fogalmazva, a meghatározó ügyek tárgyalásánál – legyenek azok regionálisak vagy globálisak – Varsó helyet követel magának a nap alatt. Persze ilyenkor a józanabb fejekben rögtön felmerül a kérdés, hogy a fokozott nemzetközi érdekérvényesítés terén mire is lehet képes egy olyan ország, mely fokozatos és látványos felzárkózása ellenére mégiscsak a közép-európaiság modernkori komplexusával küzd. Waszczykowski elképzelései mögött azonban kellő alapossággal felépített narratíva látszik körvonalazódni, melynek tükrében a lengyel gazdaság bővülésével és az egyes tematikus szerepvállalások (pl. proaktív NATO politika) reputációteremtő erejével kiegészülve a 2017-es külügyi célok már korántsem illuzórikusak.

Teljes cikk