spanyolország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 9

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Kékből bíborba? Spanyolország két választás között

2015. június 18.

A hétvégén iktatták be Hispániában az új polgármestereket. A május 24-ei önkormányzati és részleges tartományi választásokat a szavazatok számát tekintve ugyan a kormányzó Néppárt (PP) nyerte, de győzelme „pirruszi”, hiszen csak relatív többséget ért el. Az ellenzéki, többnyire radikális baloldali formációk paktumok révén saját jelöltjeiket juttatják a legnagyobb városok polgármesteri székébe. A koalíciókötés fortélyait most tanulja a kétpártrendszerhez szokott ország.

2011-ben majdnem olyannyira kék lett Spanyolország választási térképe, mint amennyire narancssárga Magyarországé 2010-ben és 2014-ben. A Néppárt (PP) akkor, ha nem is kétharmados, de kényelmes abszolút többséget szerzett a parlamenti választásokon, s fél évvel korábban az önkormányzatiakon is. A spanyoloknak akkorra ugyanis elegük lett a két cikluson át kormányzó szocialistákból (PSOE), és a PP-nek szavaztak bizalmat. A jobbközép kormánynak – kissé ismerős – a válságkezelés jutott: elszabadult deficit, szárnyaló munkanélküliség, bankcsőd, sőt, államcsőd közeli helyzet. A legtöbben, főleg külföldön, de a nagy ibériai cégek egy része is, igyekeztek rávenni Rajoy miniszterelnököt, hogy kérjen mentőcsomagot, de ő ezt okos manőverekkel elhárította. Végül egy bankszanálási alapot kaptak, s megúszták program nélkül. Ortodox gazdaságpolitikával, komoly szerkezeti reformokkal az ország ki is kecmergett a legrosszabból; minden előrejelzés szerint 3 százalék feletti lesz idén a növekedés, csökken a hiány, apad a munkanélküliség. A kormánypárt retorikája pontosan ezekre az eredményekre épít, ezektől várja az idei politikai megmérettetéseken, hogy újrázhasson és folytathassa a munkát.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Spanyolország választott, de nem döntött

2015. december 22.

Amit minden elemző és felmérés várt, bekövetkezett: megszűnt a kétpártrendszer az Ibériai-félsziget nagyobbik államában. A spanyol demokrácia 37 éve eddig arról szólt, hogy hol a Néppárt (PP), hol a szocialisták (PSOE) ragadták magukhoz a kormányrudat, néha rászorulva kis tartományi nacionalista pártok többnyire külső támogatására. Ennek annyiban vége, hogy megjelent két középerő, a szélsőbaloldali, anarchista Podemos, illetve a liberális Ciudadanos. Forradalom azonban nincs, a hagyományos két párt a parlamenti mandátumok 61%-át birtokolja. A régi kasztot tehát nem dobták ki a spanyolok, csak egy kis vérfrissítést vittek a rendszerbe. No és tették ezzel szinte megoldhatatlanná a kormányalakítás című feladványt. Az üzenet egyértelmű: tessék végre egymással szóba állni és politikát csinálni!

A jelenleg kormányzó spanyol Néppárt a voksok 28,7%-ának megszerzésével egyértelműen, a második helyezett szocialistákra közel 7%-ot verve megnyerte a választásokat, ami négyéves válságmenedzselést követően, a komoly vérveszteség – három és fél millióval kevesebb szavazat – ellenére komoly siker. Az azonban, hogy ki ülhet be a Moncloa palotába, nyitott kérdés. A PP elvesztette a kormányalakítás szempontjából döntő jelentőségű abszolút többségét az alsóházban, a Kongresszusban, hiába tartotta meg ugyanezt a Szenátusban. A szocialisták, bár maradtak másodikak, történelmük legrosszabb eredményét érték el (22,02%; 90 mandátum, 1,5 millióval kevesebb szavazat, mint 2011-ben). A választások nagy „nyertese” a szélsőbaloldali Podemos („Meg tudjuk csinálni”), amely új erőként, okos kampánnyal, középre húzódva, a becsléseken felül teljesítve ért el harmadik helyezést (20,66%; 69 mandátum). A várakozásokhoz és mérésekhez képest rosszabbul szerepelt a feltörekvő, szintén új, a médiában a Podemoshoz hasonlóan futtatott liberális párt, a Ciudadanos (C’s, „Polgárok”, 13,8%, 40 mandátum). Így aztán egyik ideológiailag egymáshoz viszonylag közel álló pártcsoportnak sincs megfelelő többsége (a 350 fős törvényhozásban 176 mandátum). Kormányozni, vagy akár csak miniszterelnököt beiktatni így vagy az ideológiai palettán átnyúlva lehet csak, vagy a nemzetiségi pártok támogatásával, ami erősen megnöveli a zsarolási potenciáljukat.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Szocialisták harapófogóban?

2016. május 17.

Öt éve ilyenkor indult a “Felháborodottak” (Iindignados) mozgalma. Azok, akik egykor Madrid központjában, a Sol-on tábororoztak és tiltakoztak a rendszer, a válság és főleg a válságkezelés gyötrelmei miatt, ma parlamenti képviselők, s arra készülnek, hogy átvegyék az uralmat Spanyolországban a baloldalon, s akár a kormányban is. Feltéve, hogy négy hónap sikertelenség, illetve egy megismételt választás után június végén ezúttal összeáll a parlamenti kirakósjáték Hispániában.

Madrid a pünkösdi hétvégén a saját szentjét, Szent Izidort éltette, népünnepéllyel, zenével, tánccal, bikaviadallal. Mások pedig inkább arra emlékeztek, hogy öt éve ilyenkor lett úrrá a népharag a belváros szívén, a Sol-on. A Complutense Egyetem politológia tanszékének neveltjei akkor sikeresen bénították meg a város életét, s adtak hangot elégedetlenségüknek az “ancien régime”-mel szemben. Aztán 2014-ben a mozgalom pártá alakult, megszületett a Podemos (“Mi tudjuk/képesek vagyunk rá”), s rögtön az első megmérettetésükön, az európai parlamenti választásokon be is jutottak az Unió parlamentjébe. Az egy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon kimondottan jól szerepeltek, ők állíthattak mind Madridban, mind Barcelonában polgármestert. A december 20-ai általános választásokon pedig harmadik erőként jutottak be a törvényhozásba, 12,7%-ot szerezve, de ha ehhez hozzáadjuk az egyes autonóm tartományokban a szövetségeseik által gyűjtött voksokat, akkor bizony 20,7%-ot értek el.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Mire is gyúrnak a spanyolok?

2016. június 09.

Spanyolországban hivatalosan pénteken indul a június 26-ai választások előtti kampány. A közvélemény-kutatások szerint az egyébként általában vidám és optimista spanyolok 82%-a találja rossznak vagy nagyon rossznak a politikai helyzetet, s csak 5,6% bízik abban, hogy javulni fog. Ez persze jórészt annak köszönhető, hogy a tavaly decemberi megmérettetésen a pártok mindegyike könnyűnek találtatott, azaz nem tudtak kormányt alakítani, mivel sehogy sem jött ki a kormányképes többség. Emiatt hiába csak most indul hivatalosan a kampány, az Ibériai-félsziget már lassan egy éve kampány üzemmódban létezik, amibe mindenki kezd belefáradni.

De majd most… Merthogy pénteken kezdődik egy másik, sokkal többeket lelkesítő esemény, a franciaországi futball Európa-bajnokság. Spanyolország címvédő, sőt, ha nyer, akkor egymás után sorozatban háromszor, 2008-ban, 2012-ben és 2016-ban bizonyul a kontinens legjobbjának. Vicente del Bosque szövetségi kapitány kicserélte a címvédő csapat kétharmadát, kihagyott nagy nevet, s még az sem biztos, hogy a legendás kapitány, Iker Casillas, akinek ez az ötödik EB-je, véd majd a nyitó meccsen. Az utolsó felkészülési mérkőzésen a csapat 1:0-ra kikapott Georgiától. Jelenleg 46 millió futball szakértő csámcsog ezeken a fejleményeken, s a kampányoló politikusoknak erősen kell kapaszkodniuk, hogy ők maradjanak a figyelem középpontjában. Pedig a politikusok is próbálkoznak erősen: már csak kevés bár van, ahol Pedro Sanchez szocialista pártvezér nem ivott meg egy sört a választóival, Rajoy kormányfő, ahogy illik, hajhálóban és köpenyben vizsgálja a száradó sonkákat egy andalúziai üzemben, Albert Ribera liberális elnök Venezuelában védte az emberi jogokat, a szélsőbaloldali Podemos pedig, amely jelenleg népszerűbb a szocialistáknál, IKEA katalógus formájába rendezte választási programját.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Járt utat a járatlanért? Spanyolország biztonsági játékkal újra középre tart

2016. június 29.

A kétszeres címvédő spanyoloknak tegnap Olaszország jóvoltából befejeződött a foci EB, s az okokat legalább annyian s olyan terjedelemben elemzik, mint a vasárnap esti választások meglepetés erejével ható végeredményét. Június 26-a győztese kétség kívül a 2011 óta abszolút többséggel hatalmon levő Néppárt (PP); decemberhez képest hétszázezerrel több szavazatot kapott, így 13 plusz mandátummal 137-re tett szert a 350 tagú Kongresszusban. A baloldal és a liberálisok teret vesztettek, a hagyományos közép, ha enyhén is, de erősödött. Ám hogy milyen kormány jön ki ebből, még senki nem tudja.

Az Ibériai-félsziget lakóit azért szólították újra az urnákhoz, mert a téli választások eredményéből öt hónap próbálkozás után sem állt össze a parlamenti kirakósjáték. Súlyos véráldozattal, de nyert akkor a PP; legelutasítottabb pártként (ne felejtsük, nekik jutott a szocialista Zapatero-kormány utáni romeltakarítás, s Spanyolország visszarántása a pénzügyi szakadék széléről) azonban senki nem akart nemhogy koalícióra lépni velük, de még csak megállapodni sem. Így aztán Mariano Rajoy miniszterelnök, bölcs módon, meg sem próbálta a kormányalakítást. A feladatnak nekiugrott a második helyezett szocialisták (PSOE) első embere, Pedro Sanchez, de neki sem sikerült. A frissen bejutott liberális középpárttal, a Ciudadanos-szal (C’s) ugyan dűlőre jutott, de ez nem volt elegendő, elveszítette a parlamenti szavazást. Erősen kokettált a szélsőbaloldali, a fennálló rendszert alapjaiban megkérdőjelező, a lófarkas Pablo Iglesias által vezetett Podemosszal, de aztán a párt öregjei nem hagyták, hogy lepaktáljon velük. No meg ahhoz a liberálisoknak sem fűlött a foguk.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Kesztyűt fel!?

2016. augusztus 26.

Minden magára kicsit is adó magyar ember konyít valamennyire a borokhoz. Borászaink, amint már lehetett szabadabban lélegezni, nem hezitáltak, s nekiláttak a családi hagyományok feltámasztásának. Néhányan egyedül, nyakig eladósodva, mások tőkéstársak segítségével, igen rövid idő alatt csodát műveltek, aminek eredményét mi, fogyasztók évről évre nagy gyönyörűséggel isszuk meg, s alig várjuk, hogy a hegy leve, a legújabb évjárat a palackba kerüljön.

A kommunizmus persze a bor tekintetében is leszoktatott mindenkit a minőségről. Borászaink itt is kemény iramot diktáltak a változás érdekében, s a fogyasztók egy része erre igencsak vevő volt. Divat lett kimagasló nedűket kortyolni, bortúrára menni – a sznobizmus e téren Magyarországon fura mód az értékteremtéshez járult hozzá. A tömeges fogyasztás idomítása még folyamatban van, de hála a borászoknak, hegyközségeknek, e téren is van elmozdulás, elég, ha a bikavér vagy BalatonBor kezdeményezésekre gondolunk.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Három a spanyol igazság?

2016. szeptember 05.

Nem tudom, hogy a spanyol népmesékben a hármas ugyanolyan bűvös szám-e, mint a mieinkben, mindenesetre a heti fejlemények alapján nem zárható ki, hogy a lassan egy éve húzódó kormányalakítás-képtelenséget ismét csak választásokkal próbálják majd meg feloldani. Immár harmadszor. Sőt, az is lehet, hogy pont szent Karácsony napján.

Mariano Rajoy 2015. december 20-a, az első választási kísérlet óta ügyvezető néppárti miniszterelnök Spanyolországban. Az akkori eredmények alapján – nyert, de nem eléggé, s nem kínálkozott egy koalíciós partner sem – így meg sem kísérelte, hogy beiktassák. Akkor a második helyezett szocialista (PSOE) Pedro Sanchez próbálkozott, miután megállapodott a Ciudadanos (Polgárok) nevű liberális párttal. Kettejüknek sem jött össze a szükséges mandátumszám a parlament alsóházában, a Kongresszusban, így aztán június 26-án újra az urnákhoz szólították a polgárokat. A Néppárt (PP) megerősödött, a baloldal gyengült, de a parlamenti matematika újfent megoldhatatlan feladvány elé állította az Ibériai-félsziget politikusait. Ezúttal Rajoy kötött szövetséget a C’s-szal: a 150 pontos megállapodásból 100 a tavaszi, szocialistákkal kötött paktumnak is része volt. Ebből is látszik, a liberálisok minden irányban nyitottak, de még ez is kevésnek bizonyult. A múlt szerdai első szavazáson még abszolút többség kellett volna, a péntekin az egyszerű is elegendő lett volna a miniszterelnök beiktatásához. De a szavazati arányok nem változtak: Rajoyra 170-en adták voksukat, 180-an pedig ellene voksoltak.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Tágra zárt kapuk Spanyolországban

2016. október 04.

2005 szeptemberében megismerhettük, hogy milyen az, amikor Európa határait meg kell védeni. Az év első kilenc hónapjában 11 ezer migráns ostromolta a világ legerősebb kerítésrendszerének is tartott zárat Spanyolország és Marokkó határán Ceutánál és Melillánál. E két város több mint 400 éve spanyol befolyás alatt áll és enklávét, egyfajta erődöt képeznek Afrikában, Európa szárazföldi határán. A 2005-ös támadások csak az év októberének végére szűntek meg, a kerítésnél azonban több mint 14 migráns vesztette életét: ők a spanyol gumi- és a marokkói éles lövedékek tüze közé kerültek.

Céljuk, a menedékkérelem benyújtása sok esetben csak a kerítésen való átjutást követően volt lehetséges. Ez azonban ritkán történik meg, mivel a migránsok általában fáradtság miatt a kerítések tetején vagy azok között rekednek. A határzárat az itt keletkező súlyos sérülések miatt a kritikusok csak szégyenfalként emlegetik. Technikai szempontból azonban a határőrségnek nincs szégyenkezni valója: a hatóságok a három vonalban húzódó hat méter magas kerítések nyomvonalán kiirtották a növényzetet, négyszáz méterenként pedig éjjellátó kamerákkal és iránymikrofonokkal felszerelt őrtornyokból fürkészik az éjszaka leple alatt közeledőket.

Teljes cikk

Kuznyecov admirális hispán kalandja

2016. október 31.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A Földközi-tenger vizeire igyekvő, összesen nyolc hajóból álló orosz flottilla, melyet a Kuznyecov admirálisról elnevezett egyetlen orosz repülőgép-anyahajó vezet, az észak-afrikai partokon lévő spanyol kikötőben, Ceutában tervezett megtankolni, mielőtt folytatta volna útját Szíria felé. A Murmanszkból Tartuszba tartó hajókat útjuk során végig különböző NATO-tagállamok haditengerészetének kiemelt figyelme kísérte, mivel okkal feltételezték, hogy az orosz egység a szíriai harci cselekményekben fog majd részt venni. Nagy-Britannia éppen ezért egyértelművé tette a spanyolok számára, hogy nagyon is ellenzi az orosz hajók kiszolgálását, noha nem kétséges, hogy egy ilyen kérés elbírálása az egyes tagállamok jogkörébe tartozik.

2011 óta egyébként több mint 50 ilyen tankolás történt Ceutában.  Erre a spanyolok azt válaszolták, hogy mikor az oroszoktól hosszú hajóútjuk valódi célja felől érdeklődtek, vagyis hogy az Aleppo környéki harcokban vesznek-e részt, azok menten visszavonták tankolási szándékukat. Később az orosz honvédelmi minisztérium már azt állította, hogy voltaképp nem is akartak Ceutában üzemanyagot felvenni. Akárhogy is történt, az nyilvánvaló, hogy az oroszok demonstrációs szándékkal indultak neki a távoli vizeknek, s az sem kétséges, hogy a Moszkvát mostanság érő Szíriával kapcsolatos támadások közepette jól nézett volna ki az orosz állami propaganda közismerten nem pusztán a tárgyilagosságra törekvő csatornáin, ha a flottilla egy NATO-tagállam kikötőjében vet horgonyt. Az ugyanis bizonyos, hogy a technikailag igen elmaradott bárkák amúgy nem igazán alkalmasak nagyszabású haditettek végrehajtására.

Teljes cikk