skócia” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Heckenast László

Újságíró, London

A skót kapcsolat

2015. április 22.

Az egyre élesebbé váló brit választási kampányban e héten John Major volt miniszterelnök – az utolsó konzervatív pártvezér, akinek sikerült abszolút többséget szereznie a londoni parlamentben – bekapcsolódott a választási kampányba, és hosszasan ecsetelte, milyen veszélyeket rejtene egy a Skót Nemzeti Párt (SNP) által megtámogatott kisebbségi munkáspárti kormány. Emlékeztetett arra, hogy már a 90-es években is óva intett a skót önrendelkezés bevezetésétől, mert az csak erősítené a skót függetlenségi törekvéseket. És lám, a nyíltan az Egyesült Királyságtól való elszakadást hirdető SNP most akár kormányra is kerülhet, és a saját érdekeinek megfelelően befolyásolhatja az országos politikát.

John Major beszédét hallgatva nem tudtam elhessegetni a gondolatot, hogy nagyon közvetve ugyan, de kicsit ő is felelős a skót függetlenségi törekvések megerősödéséért: azzal, hogy megnyerte az 1992-es parlamenti választásokat.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Tabuk és számok

2015. május 01.

Egy hét sincs hátra a május 7-én tartandó nagy-britanniai parlamenti választásokig, de még mindig megjósolhatatlan az eredmény. A csütörtök esti utolsó televíziós vita, ha lehet, még bizonytalanabbá tette az új kormány összetételét, mert Ed Miliband munkáspárti vezető kizárta a skót nacionalistákkal való bárminemű együttműködést, és David Cameron konzervatív miniszterelnök sem volt hajlandó nyilatkozni arról, kivel kötne koalíciót. Pedig szinte biztosnak tűnik, hogy egyikük sem lesz képes abszolút többséget szerezni.

A győztes mindent visz elve alapján működő választási rendszer egyik előnyeként azt szokták felhozni, hogy segít elkerülni a koalíciós kormányzást. Most viszont akárki alakít is kormányt, nagy valószínűséggel szüksége lesz egy vagy több kisebb párt – akár hivatalos, akár csak hallgatólagos – támogatására. Az új helyzet arra vezethető vissza, hogy miután a hagyományos nagy pártok politikai tabunak tekintettek és ezért a szőnyeg alá sepertek számos, a választók szignifikáns részét komolyan foglalkoztató kérdést, ezek a szavazók az ügyüket aktívan felkaroló alternatív pártok mögé sorakoztak fel.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

A zavaros B(rexit) terv

2016. június 28.

Hétfőre előkerültek a váratlan Brexit győzelem után „eltűnt” brit politikusok, és az eredmény kihirdetését követő teljes bizonytalanság után kezd kirajzolódni a kép, hogy mik lesznek a következő lépések. De legjobb esetben is csak pár hónapra lehet előre látni, az Európai Unióból való kilépés folyamata pedig akár évekig is eltarthat.

A nagy-britanniai népszavazás kampányában az Unióban való maradást szorgalmazók többek között azzal érveltek, hogy a kilépés ugrás volna az ismeretlenbe. Azután bekövetkezett, amitől óva intettek, és mintha csak azt akarnák mondani, hogy ugye megmondtuk – nem mondtak szinte semmit. Egyedül Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere tűnt úgy, mint akinek van B-terve (B úgy is mint Brexit), az viszont nem szolgálta a közhangulat vagy éppen a piacok megnyugtatását.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

BREXIT: alkotmányjogi vagy érzelmi kérdés?

2016. november 13.

A sajtó nyilvánosságát vágyó PR szakemberek rémálma, hogy a jól megtervezett és előkészített eseményüket beárnyékolja, esetleg teljesen háttérbe szorítja egy váratlan hír berobbanása. Donald J. Trump elnökválasztási győzelmének másnapján Orbán Viktor magyar és Theresa May brit miniszterelnök londoni találkozója sem került a brit sajtó figyelmének középpontjába. Az elnökválasztás időpontja persze előre tudható volt, Trump győzelme azonban ugyanúgy bombaként robbant, ahogy az uniós tagságról szóló brit népszavazáson a kilépés pártiak győzelme. És arra sem lehetett számítani, hogy a 2000 óta baleset nélkül működő croydoni villamos egy éles kanyarban épp aznap hajnalban borul az oldalára, hét halálos áldozatot követelve, ami szintén vezető hír volt a lapokban.

De most talán egyik fél sem bánta, hogy a megbeszélések nem kerültek reflektorfénybe. Theresa Mayt ugyanis már korábban azzal vádolta Brüsszel, hogy a Brexit tárgyalások előtt éket akar verni a tagállamok vezetői közé, a magyar miniszterelnököt oly sokszor bíráló uniós politikusoknak pedig újabb muníciót adhat, ha Budapest Brexit ügyben együttműködőbbnek látszik a hivatalos uniós álláspontnál. Az pedig köztudott, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egyenesen megtiltotta, hogy a kilépési szándékot hivatalosan is jelző 50. cikkely aktiválása előtt az EU-nevében bárki formálisan tárgyaljon a britekkel.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Trump esete a skót függetlenséggel

2017. január 19.

Donald Trump és a magyar kormány egyaránt bizalmatlanul tekint a megújuló energiaforrásokra. A Huffington Post baloldali hírportál nemrégiben azzal sokkolta a világot, hogy nyilvánosságra hozta Trump levelezését, amely szerint az ingatlancézár, január 20-tól az Egyesült Államok elnöke, éveken át lobbizott a szélenergia ellen a skót kormánynál. Trump levelekkel bombázta Alexander Salmond skót miniszterelnököt, a Skót Nemzeti Párt vezetőjét, és igyekezett rávenni, hogy álljon el a szélenergia bevezetésétől. Salmond 2007-től 2014-ig töltötte be a skót kormányfői posztot.

Az 1934-ben alakult Skót Nemzeti Pártról köztudott, hogy Skócia függetlensége a végső célkitűzése. Kevésbé köztudott, hogy a Skót Nemzeti Párt a leginkább baloldali párt Nagy-Britanniában, a „baloldali” jelzőt nem a kontinentális, hanem a szigetországi értelemben véve. A párt társadalom- és gazdaságfilozófiája nem a Labour Party-val, hanem a kontinens, mindenekelőtt a skandináv régió szociáldemokrata pártjaival mutat hasonlóságot. Ahogyan a kontinens szociáldemokrata pártjai, úgy a Skót Nemzeti Párt is célul tűzte ki az energiapolitika „zöldítését”, a megújuló energiahordozókra való átállást, valamint a zöld munkahelyek számának növelését. A párt programja tartalmazza az atomerőművek építésének tilalmát. A megújuló energiaforrások támogatása azért is pikáns, mert a skót függetlenségi mozgalomnak éppen az északi-tengeri gázlelőhelyek feltárása adott gazdaságpolitikai inspirációt (addig mindig le lehetett söpörni a Westminsterben az északi szeparatizmust az energetikai függőséggel), és a Nemzeti Párt ragaszkodott ahhoz, hogy a Brexit esetén a gázlelőhelyek Skóciánál maradjanak.

Teljes cikk