sarkozy” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Regionális választások a terror árnyékában

2015. november 20.

Franciaországban a tragikus péntek 13-i terrortámadások össztársadalmi sokkhatása alatt december 6-án és 13-án kétfordulós regionális választásokat tartanak, ahol a 13 francia régió döntéshozatali testületeinek 1757 mandátumát újítják meg. A legutóbbi, 2010-es regionális választások a gazdasági válság okozta kiábrándultság miatt az kormányzó jobboldallal szemben elsöprő baloldali győzelmet hoztak. Sarkozyék azonban az idén tavasszal újjászervezett jobboldallal revansra készülnek, amire az előzetes mérések szerint minden lehetőségük adott. Mindeközben a szélsőségesen bevándorlás-ellenes Nemzeti Front várhatóan két régióban is győzni fog, a többiben pedig stabil pozíciókat fog kialakítani, ami kétségkívül a regionális politizálás radikalizálódását fogja eredményezni. Azt azonban pontosan még nem lehet látni, hogy a terrortámadások milyen irányba rendezik át a politikai erőviszonyokat.

A soron következő francia regionális választásokat övező politikai küzdelmeket a szokásosnál is nagyobb figyelem veszi körül, aminek alapvetően két fő oka van. Egyfelől mindenki tudni szeretné, hogy a párizsi terrortámadások, valamint a kifogyhatatlan utánpótlással rendelkező migráció milyen hatást gyakorolnak a francia belpolitika jól tapasztalható radikalizálódási folyamatára. Másfelől pedig a politikai pártok számára a 2017. áprilisi köztársasági elnökválasztás előtt ez jelenti az utolsó komolyabb megmérettetést. Ebből adódóan a jelenlegi helyzetet egyfajta végső erőpróbaként értelmezve a kampány vége felé haladva a pártok igyekeznek minden lehetséges eszközt bevetni a mandátumok maximalizálása és erejük bizonyítása érdekében.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Ki nevet a végén?

2016. január 14.

A történelmi jelentőségű decemberi regionális választásokat követően, a mindennapossá váló választási küzdelem megszűnésével a francia politikai életben egyfajta nyugalmi állapot köszöntött be. Mindez lehetővé teszi, hogy a kormányzat és az ellenzék higgadtabb körülmények között ismét a migrációs és gazdasági válság sújtotta ország valódi problémáinak megoldására keressen gyógyírt. Ez az időszak ugyanakkor arra is lehetőséget nyújt, hogy a regionális választások tapasztalatainak tükrében az egyes pártok és politikusok a 2017-es elnökválasztásra készülve felmérjék esélyeiket. Természetesen az eredmények még koránt sincsenek kőbe vésve, 2017 májusáig még bármi történhet. Ugyanakkor a statisztikák szerint a (még) Sarkozy vezette Republikánusoknál nagy meglepetésekre, s akár esetleges személycserére is lehet számítani.

Francia politikai elemző intézetek a decemberi regionális választásokon tapasztalt földcsuszamlásszerű nemzeti frontos nacionalista előretörés okozta fenyegetettség miatt már a második fordulót követő naptól folyamatosan hozták nyilvánosságra a 2017-es elnökválasztással kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeiket. A helyzet eléggé egyértelmű: az emberek gyökeres személyi változásokat akarnak. Mindez rossz hír az országot jelenleg vezető szocialistáknak és François Hollande köztársasági elnöknek, valamint az elnöki pozícióba való visszatérésre készülő Nicolas Sarkozynek. A megkérdezettek 74 százaléka ugyanis elutasítóan nyilatkozott egy lehetséges Hollande-Sarkozy második forduló kapcsán.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Ki lesz Hollande utóda?

2016. április 04.

A 2015-ös év tapasztalatai sanyarú képet festenek Franciaország biztonságpolitikai állapotáról. Egy év leforgása alatt dzsihadista fegyveresek átlagosan havonta egy terrortámadást hajtottak végre, amelyekben 148 ember vesztette életét. Mindez a francia társadalmat a kontrollálatlanná vált migrációs válság idején állandósult rettegésbe és kilátástalanságba taszította. A helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy a francia kormány jól látható módon képtelen kézenfekvő megoldásokkal előállva hatékony fellépést tanúsítani. Ennek megfelelően a biztonságpolitikai állapotok helyreállítása a 2017-es elnökválasztásokon várhatóan győztes jobboldali republikánusokra vár. A kérdés csupán az, hogy a két nagy rivális, Sarkozy és Juppé közül ki fogja megörökölni ezt a „hazafias” feladatot.

Franciaország biztonságpolitikai helyzete az elmúlt egy év során drasztikus mértékű romláson esett át. Ez azonban nem kizárólag a januári és novemberi párizsi terrortámadások számlájára írható, ugyanis a Marseilles-i zsidó közösség tagjai ellen elkövetett utcai támadásokhoz hasonló vidéki merényletek a fenyegetettséget az ország teljes területén szétterítik, így lényegében még a legkisebb francia falu lakossága is az Iszlám Állam áldozatává válhat. A francia állampolgárok kitettségét pedig tovább erősíti, hogy az országban az egy év alatt elkövetett terrortámadások 2011-es zéró szintjükről 2013-ra háromra emelkedtek, amely 2015-ben évi 10 támadásban kulminált. Mindennek köszönhetően a Valeurs Actuelles magazin felmérése szerint mára a francia állampolgárok 88 százaléka állandósult félelemben él.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Sarkozy és a végső győzelembe vetett (tév)hit

2016. október 19.

Közel egy hónap múlva a francia választópolgárok a jobboldali előválasztáson arról döntenek, hogy a jövő májusi elnökválasztáson ki képviselje politikai közösségük érdekeit. A kampány célegyenesében a jelöltek álláspontjaikat televíziós vitában is ütköztették, mely az ezzel párhuzamosan zajló amerikai elnökválasztás szellemi mélyrepüléséhez képest valódi felüdülésként értékelhető. A vita során mind a hét jelölt igyekezett legjobb formáját hozni, a statisztikák szerint azonban a támogatottsági arányok érdemben nem változtak. Eszerint az előválasztás legnagyobb esélyese továbbra is Alain Juppé, akiről Hollande és a baloldal újabb botrányai miatt egyre többen Franciaország következő elnökeként beszélnek. Mindez Sarkozy újrázási álmainak végét jelentheti.

A jobboldal előválasztási kampány célegyenesében a republikánus elnökjelöltek arra törekedett, hogy saját népszerűségük növelésével párhuzamosan olyan alternatívát nyújtsanak a változásra váró választópolgárok számára, mellyel a szocialista kormányzatból kiábrándult tömegek megszólításával politikai törésvonalakon átívelő, nemzeti választói közösséget lehet létrehozni. Ahogy Nicolas Sarkozy, illetve hozzá hasonlóan François Fillon volt miniszterelnök fogalmazott, a csendes többség képviselői szeretnének lenni, amely a jobboldali választóbázis mellett centristákat, kiábrándult szocialistákat, illetve mérsékelt nacionalistákat is magába foglal. Ez a retorika egyébként az előválasztás legnagyobb esélyesénél, Alain Juppénél is megjelenik, de a konszolidáltabb szellemiséget képviselő javaslataival Juppé elsősorban a balközép fele nyit, míg Sarkozy inkább a bizonytalan nemzeti frontos szavazók meggyőzésén dolgozik.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Sarkozy, a vesztes királycsináló

2016. november 24.

Meggyőződésem, hogy a nyugati közvéleménykutató intézetek 2016-ot elátkozott évként fogják emlegetni. Kvázi készpénznek vett jóslataik hitelét ugyanis elsőként a Brexit kimenetele, majd Trump győzelmi esélyei kapcsán közölt kínosan fals előrejelzések drasztikusan kikezdték. Úgy tűnik, a hitelvesztési folyamatban a kegyelemdöfést a volt francia miniszterelnök, François Fillon földcsuszamlásszerű győzelme adja meg, mely a francia jobboldali előválasztás első fordulójához kapcsolódó összes latolgatást felborította. Nyilvánvalóvá vált: nincs tuti tipp és előre lejátszott meccs, csak kisebb vagy nagyobb odds. De mégis, Fillon esetében minek köszönhetjük a közvéleménykutatók ismételten tragikus leszereplését?

Franciaországban hosszas kampányt követően a történelmileg első jobboldali előválasztáson időközi eredményt hirdethetünk. A republikánus előválasztás első fordulóját a szavazatok 44,1 százalékának megszerzésével – a csupán harmadik helyre várt – François Fillon, volt miniszterelnök nyerte meg, aki győzelmével minden előrejelzésre rácáfolt. Vele szemben a végig garantált nyertesként emlegetett Alain Juppé bordeaux-i polgármester másodikként a voksok 28,6 százalékát zsebelhette be (ami nagyjából megfelel a prognózisoknak), míg Nicolas Sarkozy, volt köztársasági elnök a számára előirányzott 25-30 százalék helyett az előválasztási küzdelmet mindössze 20,6 százalékos eredménnyel a harmadik helyen zárta. A választási szabályok értelmében a második fordulóba Fillon és Juppé jutott tovább, míg Sarkozy számára a verseny itt véget ért. Sőt, vereségét követő sajtótájékoztatóján azonnali visszavonulását is bejelentette, így az immár 61 éves volt elnök méltóságteljes módon a szélesebb politikai ringből is kiszállt, s korára való tekintettel úgy tűnik, immár örökre.

Teljes cikk