sajtószabadság” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Nemzetbiztonság vagy sajtószabadság?

2015. augusztus 05.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Ugye emlékszünk még az öt évvel ezelőtti vitáinkra a sajtószabadságról? Bár mostanság már csak néhány Magyarországgal kapcsolatos publicisztikai sztereotípiákat ismételgető írásban találkozunk a váddal, az akkori viták, gesztusok, akciók mégis csak maradandó nyomot hagytak – azokban mindenképp, akik – mint én is – közvetlen közelről tapasztalhatták meg a médiatörvény által kiváltott nemzetközi reakciókat. Az egyeztetések az Európai Bizottsággal, melyek eredményeként 4 ponton kellett változtatni a szabályozáson, nem vetettek véget a polémiának, a szervezeti kérdések, a közmédia helyzete kapcsán évekig kellett még vitázni különböző fórumokon arról, hogy az új magyar törvény sérti-e, s ha igen, mennyire sérti a sajtószabadságot. Emlékszünk az üres címlappal megjelent napilapokra, az Európai Parlamentben letapasztott szájjal is cenzúrát kiáltó képviselőkre.

S ahogy az ember nolens volens elmerült az európai médiaszabályozás részleteiben, s persze ahogy az idő a különböző wiki- és egyéb leaks botrányokkal, kiszivárgott lehallgatási jegyzőkönyvekkel egyre csak múlt, a médiatörvény néhány botrányosnak vélt részletéről kiderült, hogy – bár lehet, hogy olykor elnagyoltan lett megfogalmazva – világszerte ismert dilemmákra igyekszik választ adni, melyeket egy rövid kérdésben is össze lehet foglalni: Hogy egyeztethető össze a szabadság alapvető követelménye a biztonság alapvető igényével?

Teljes cikk

Kétfrontos harc a sajtószabadságért

2016. január 06.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A szilveszter éji kölni incidens elhallgatása miatt a német közszolgálati televíziónak nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie a nézőktől. Már korábban is többször felmerült, hogy a német médiumok erősen migráció-barát szempontból tálalják az eseményeket, de ennyire nyilvánvalóan koncepciózus beavatkozást a hírszerkesztés szakmai szempontjaiba mindeddig nem sikerült tetten érni. Most, amikor a közszolgálati csatornákat érintő új lengyel médiatörvény kapcsán épp a német uniós biztos Günther Öttinger emeli fel a szavát leginkább, biztosra vehetjük, hogy érdekes vita van kibontakozóban a médiaszabadság természetrajzáról.

Az új lengyel médiatörvény nemzetközi visszhangját figyelve szinte szóról szóra ismétlődik meg mindaz, amit 2010 kora őszén mi is átéltünk. Akkor is luxemburgi külügyminiszter fújta meg először a jogállami trombitát, igaz, akkor nem a soros uniós elnökség nevében. Csakúgy, mint most, megszólalt Dunja Mijatovics, az EBESZ sajtószabadság-megbízottja, és persze jelentkezett az Európai Bizottság is: Timmermanns alelnök levelet írt, majd megszólalt a minap Öttinger biztos is, jelezve, hogy a Bizottság január 13-i ülésén napirendre kívánja tűzni a témát. A német kereszténydemokrata politikus – ilyet is láttunk már – fenyegető érvként előhúzta a híres-hírhedt jogállamiság-mechanizmus elindítását, előrevetítve Lengyelország szavazati jogának esetleges megvonását is. Déjà vu.

Teljes cikk

Megbecsülés vagy sajtószabadság?

2016. április 26.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A német kancellárnak azt a döntését, mely lehetővé teszi, hogy Erdogan török elnök feljelentése alapján meginduljon az eljárás Jan Böhmermann, a közszolgálati televízió műsorvezetője ellen, a németek kétharmada nem támogatja. Hogy ez most azért van-e így, mert a török elnököt oly sokan vetik meg, hogy egy ilyen alpári gúnyvers is a kedvükre való, vagy azért, mert lelkesen védik a szólásszabadságot, nos, ez a híradásokból nem derül ki. A nép büszke kétharmada mellett persze megszólaltak a baloldali véleményvezérek is, akik – sajátos módon egyetértve Orbán Viktornak a német morális imperializmusról szóló mondataival – fennhangon vitatják a kancellárnak azt a jogát, hogy egyáltalán nyilvánosan véleményt nyilvánítson a fő műsoridőben elhangzott gúnyversről. Ennek hatására persze a kancellár is önkritikát gyakorolt, bár korábbi, gondosan kimunkált nyilatkozatából csak egyetlen mondatot bánt meg. Azt, mely szerint az elhangzott csasztuska „tudatosan sértő”. Ez a mondat ugyanis azt sugallja, hogy az általa követett eljárásban az ő személyes ízlése volt az irányadó, ami pedig nem igaz.

Azt is tudjuk, hogy azóta a brit „The Spectator” pályázatot írt ki a legmaróbb Erdogan-vers megírására, így is tiltakozva a Böhmermannt perbe fogó német döntés ellen. Ez az akció sem csak a sajtószabadságról szól persze, hanem arról is, hogy az uniós értékrend apostolaként fellépő Merkellel szemben meg kell védeni a brexit felé tendáló Britannia ősi értékeit, mint amilyen a sajtószabadság is.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Nem mindenki konzervatív, aki katolikus

2016. december 23.

Az európai közvélemény tekintete hirtelen ismét Varsó felé fordult, miután a 2017-es költségvetés múlt pénteki ellentmondásos megszavazását követően a Szejm épületét késő este lázongó tömegek vették körül. Ezt pár nappal megelőzően a Rzeczpospolita lengyel napilap közvéleménykutatási eredményeket publikált, melyből kiderült, hogy az ország jövője kapcsán a lakosság körülbelül fele vélekedik borúlátóan. A felmérésből azonban a kormánypárt stabil támogatottsága is kiolvasható. A felszínen tehát úgy látszik, hogy a jelenlegi kormányzat bő egyéves munkája a lengyel társadalom megosztottságához, oszloposodásához vezetett. De jelenti-e mindez a közös keresztény társadalmi alapok felaprózódását?

A múlt pénteki eseményeket kirobbantó szikrát végeredményben az idézte elő, hogy a parlament épületében tüsténkedő újságírók vélt vagy valós téblábolását megelégelő házelnök, Marek Kuchciński javaslata szerint a jövőben csak öt kiválasztott csatorna rendelkezne akkreditációval, míg a többi orgánum egy elkülönített közvetítőközpontban kaphatna helyet. Így amellett, hogy ez az intézkedés a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára kifejezetten kényelmes parlamenti légkört teremtene, a sajtónyilvánosság terén is komoly diszkriminációt okozna.

Teljes cikk