„robertfico” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Uszály vagy viszály? Bős újra a napirenden

2015. március 14.

„Jó hírem van: újra teljesen az ellenőrzésünk alá vonjuk a bősi vízi erőművet!” - harsant Robert Fico szlovák kormányfő üzenete a múlt hétfő délutánján. A sikerjelentés azonnal jött, amint a pozsonyi kerületi bíróság érvénytelennek mondta ki azt a szerződést, amelyet a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről kötöttek még 2006-ban, az akkor olasz tulajdonba adott Szlovák Villamos Művekkel. Vajon a vége felé közeledik a folytonos viszálykodás, ami a Duna magyarországi szakaszán létesült egyetlen vízi erőmű történetét a fogantatás pillanatától kezdve egészen mostanáig övezi?

Pedig - ahogy a folyó régiónkban betöltött szerepét kicsit idealizáltan szokták jellemezni -  a Duna jelentős kapocs a térség népei, de messzebbre tekintve Nyugat és Kelet között is. Üdvös lenne, ha az összekötő szerep a folyóhoz kötődő létesítmények megvalósítási projektjeiben és ezek eredményében is testet öltene. A bősi vízi erőmű történetére visszatekintve azonban éppen ennek ellenkezőjét kell konstatálnunk. Még akkor is, ha mi magyarok első ránézésre nem is vagyunk a friss hírben emlegetett konfliktus közvetlen érintettjei.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Orosz-szlovák viszony: csak flört, vagy szerelem?

2015. július 14.

Szlovákiának éppúgy, mint térségünk más államainak, az ukrán válság kitörését követően nehéz megtalálni a legmegfelelőbb Oroszország-politikát. Sőt, nehéz erről az ország véleményformáló erői között is konszenzust teremteni. Nemcsak a helyzet, hanem a hagyományok miatt is: vannak, akik a követést, vannak, akik a valós, s olyanok is, akik a tettetett szembefeszülést preferálják. De persze az sem felejtendő, hogy a szlovákok a pánszláv hagyományok alapján érzelmileg is kötődnek az oroszokhoz. A Pozsony-Moszkva kapcsolat az elmúlt hetekben két dolog miatt is előtérbe került: Robert Fico rövid időn belül kétszer is megfordult Moszkvában, az orosz Duma elnöke pedig Szlovákiát a legmegfelelőbb országnak nevezte, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között.

A szlovák miniszterelnök 2015. május 9-én részt vett Moszkvában a II. világháború lezárásának 70. évfordulója alkalmából rendezett orosz győzelmi ünnepség néhány programján, június 2-án pedig hivatalos látogatást tett az orosz fővárosban. Mindkét út kemény belső kritikát kapott Szlovákiában, a második különösen. Ugyanis arra azt követően került sor, hogy az orosz állami televízió egyik csatornája a szovjet időkre emlékeztető módon idézte fel az 1968-as Prágai Tavasz történéseit. Szlovákia elnöke, Andrej Kiska elvárta volna a kormányfőtől, hogy Moszkvában tegye szóvá a moszkvai múltgyalázást, de Robert Fico ezt nem tartotta szükségesnek. A szlovák külpolitika a moszkvai vizitet Szlovákia gazdasági érdekeinek előremozdításával hozza kapcsolatba. Tavaly több mint 10 százalékkal esett a szlovák-orosz áruforgalom. Jogos tehát a pozsonyi aggodalom, főleg a behozatalt illetően, hiszen a szlovák import közel 10 százaléka Oroszországból érkezik. A kivitel általában 4 százalék körül mozog, így az sem elhanyagolható. A szlovák kormányfő a kereskedelemi forgalom szintjének megtartása mellett két dologban akart előrelépést elérni: meghosszabbítani a széles nyomtávú vasutat Kassától Pozsonyig, s a 2020 utáni időszakra vonatkozóan egy új gázüzlet alapjait lerakni. Az érthető és ambiciózus terveknek azonban csak akkor van értelme, ha az ukrajnai válság rendeződik, Moszkva és Kijev kapcsolatában lényeges javulás következik be. 

Teljes cikk

Élet a periférián

2016. február 10.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A szíriai orosz bombázások és az annak nyomán újra induló menekülthullám lehetősége újra felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyhatalmak által közösen kidolgozott, s a nemzetközi közösség által széles körben támogatott nagyívű béketeremtő megoldás milyen messze van a realitásoktól. S miközben Aleppo lakói – az orosz légicsapások mellett - Assad csapatainak és a síita milicisták kereszttüzében tömegesen útra kelnek, a tervezett út végállomásán az egész európai elit és intézményrendszer reszket, hogy mi lesz mindennek a vége. Fico, szlovák miniszterelnök víziója arról, hogy ha az EU nem képes megoldani a válságot, akkor összeomlik, valamint a német kancellár és a török miniszterelnök közös javaslata arra nézvést, hogy a NATO-t is fel kell kérni a közreműködésre az európai határok védelmében, jól jelzik az elkeseredettség/elszántság fokát.

Fico frusztrációja érthető: ő, a közép-európai migráció-ellenesség miatt, ráadásul baloldali politikusként többször megtapasztalhatta nyugati kollégáinak megvetését, amihez azonban konkrét megoldási javaslatok – az elfuserált kvóta-rendszeren túl - sosem társultak. A NATO segítségül hívásának gondolata pedig arra utal, hogy a Frontex kapacitásainak növelését követően sem bíznak igazán az uniós határvédelmi rendszer működésében. S bár részleteket egyelőre nem árultak el, abban biztosak lehetünk, hogy a NATO nem egyszerűen „humanitárius megfontolásból” fog akcióba lépni. Ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy az Egyesült Államok megnégyszerezi katonai kiadásait Európában, akkor nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy kontinensünk biztonságpolitikai helyzete korántsem idilli, a migrációs kockázatok mellett a hidegháborús logika újjáéledése is aggasztó.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Szlovákia választott: Fico a nacionalisták kezében

2016. március 07.

A március 5-én tartott szlovákiai egyfordulós parlamenti választás az előzetes várakozásokhoz képest minden politikai szereplő számára nem várt meglepetést hozott. A Robert Fico miniszterelnök vezette Smer ugyan előre borítékolható győzelmet aratott, de a szociáldemokrata párt által elért eredmény számottevően elmaradt az ezt megelőzően prognosztizált támogatottságtól. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a Smer potenciális koalíciós szövetségesének számító Most-Híd és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) szintén drasztikusan alulteljesített. Velük ellentétben az ellenzékinek számító protest és nacionalista pártok azonban földcsuszamlásszerű előretörést értek el, amely az eddigi parlamenti törésvonalakat alapjaiban szabja át. Mindez nehéz feladat elé állítja Ficot, akinek a parlamenti többség biztosítása érdekében minimum hárompárti koalíciót kell alkotnia.

Robert Fico és az általa vezetett szociáldemokrata Smer tavaly ősszel a választási kampánynak nagy reményekkel vágott neki. Azt sejteni lehetett, hogy a Smer 2012-es elsöprő választási sikerét nem fogja megismételni, ezért várhatóan kétpárti koalíciós kormány alakítására fog kényszerülni. A választási eredmények azonban felülírták Fico taktikáját, az eredmények tükrében ugyanis a Smer táborának tavaly november óta tartó fokozatos csökkenése miatt a stabil kormánytöbbség biztosításához a szociáldemokratáknak minimum két koalíciós partnert kell keresniük.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Az ellentétek koalíciója

2016. március 22.

A március 5-én tartott szlovák parlamenti választást követően a győztes Robert Fico nehéz helyzetbe került. Pártja, a Smer ugyanis a várakozásokkal ellentétben alulteljesített, ezért a kormányzati többség kialakítása érdekében négypárti egyeztetésre kényszerült, amelyben a Bugár Béla vezette Most-Híd, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve a most debütáló jobboldali Sieť vett részt. A koalíciós tárgyalásra végül a Most-Híd március 19-i Országos Tanácsa tett pontot, amely nagy többséggel hagyta jóvá a párt kormánykoalíciós csatlakozását. A nacionalisták, a multietnikus értékrendet valló Most-Híd, valamint a Sieť jobboldali képviselői által képviselt különböző érdekek azonban könnyen felerősíthetik a négypárti koalíción belüli törésvonalakat, amelyek a történelmi tapasztalatok tükrében a nemzetiségi ellentétek kiéleződését eredményezhetik. Mindez Szlovákia stabil kormányzásában, valamint a közelgő szlovák uniós elnökség sikerességében csak a negatív várakozásokat erősíti.

A március 5-i szlovák parlamenti választásokat követően mindenki számára egyértelmű volt, hogy a Robert Fico vezette Smer vereséggel felérő választási győzelme miatt a jelenlegi kormányzópárt minimum hárompárti koalíció létrehozásával biztosíthatja a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget. A hárompárti forgatókönyv azonban legkönnyebben a két nacionalista párt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve az új alakulatnak számító szélsőséges Kotleba-Mi Szlovákiánk Néppárt bevonásával valósulhatott volna meg, amely Ficot mind nemzetközileg, mind pedig belpolitikailag teljes elszigeteléssel fenyegette. A kormányfőnek ezért szükségszerűen nyitni kellett a négypárti megoldás felé, amely hosszas tárgyalások eredményeképpen a Most-Híd, az SNS és az „újonc” Sieť bevonásával március közepén egy négypárti koalíciós egyezményben csúcsosodott ki.

Teljes cikk