rijád” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Több, mint vallási ellentét

2016. január 11.

Az e heti „The Economist” címlapjára Szaúd-Arábia került. A nagyhírű hetilap újságírói azt elemzik, hogy sikeres lehet-e az a megújulási vagy reformfolyamat, amelybe az ország ez év elején belekezdett. A közel egy éve hatalmon lévő vezetés tabukat döntött le azzal, hogy a piacgazdaságra való átfordulás első lépését megtette. Az év elejétől megszűnik a lakosságnak biztosított energiaforrások teljes állami finanszírozása, számos árura és szolgáltatásra 5 százalékos forgalmi adót vetnek ki. Azaz Szaúd-Arábiában lezárul a mindent fedező jóléti államiság korszaka, s ez bizonyára így lesz hamarosan a Rijádot követő többi gazdag olajmonarchiában is. A szaúdi állami vállalatok magánosításáról is beszélnek, sőt a világ legnagyobb olajcégének, az ARAMCO (Arabian-American Oil Company) részvényeinek piacra dobásáról is. Komoly tervek vannak a szaúdi oktatásügy átalakítására, annak érdekében, hogy az ország idővel megszabaduljon az egyoldalú olajfüggőségtől. A reformfolyamat irányítója, a lassan egy éve uralkodó Szalman király harminc éves fia, Muhammed bin Szalman, aki egyben az ország Gazdasági és Fejlesztési Tanácsának miniszteri rangú elnöke, és háromnegyed éve helyettes trónörökös is.

A rijádi változásokra főleg azért volt szükség, mert a kőolaj világpiaci ára 2011 óta folyamatosan esik, s már hosszú ideje hordónként 40 USD alatt van. A szaúdi jóléti költségvetés az elmúlt években hatalmas hiányt halmozott fel, de a külföldön fialtatott szaúdi pénzalapok is jócskán megcsappantak. A jólléti állammal való „első szakítás” nyilvánvalóan nem fog népszerűséget hozni az uralkodó családnak, mert az országban kevesen értik meg, hogy a vezetés hosszas halogatás után végre meghozta az első olyan komoly döntést, amelynek sikere esetén Szaúd-Arábia az olajkorszak után (ez még ugyan fél száz év, vagy még több) is működőképes állam maradhat. Abdullah király, aki 2015 januárjában hunyt el, talán az Arab Tavasz eseményei miatt, nem mert meghozni olyan fontos döntéseket, amelyek révén az általános hangulat romolhatott volna az országban. A rijádi vezetésre ugyanis évek óta hármas nyomás nehezedik: a szaúdiak és velük együtt az odatelepedett milliók mind szeretnék megőrizni az adómentes jóléti államot; a demokrata arabok vallásosok és szekulárisok egyaránt demokratikus fordulatot szeretnének elérni, és ezt követelik nyugati támogatással; a dzsihadista iszlám fundamentalisták pedig elsődlegesen Washington-barátsága miatt szeretnék megbuktatni az Al-Szaúd dinasztiát, vagy annak legalább azt az ágát, amely fél évszázad óta vezeti az országot. A jelenlegi vezetésnek így aztán otthon és külföldön is megannyi ellenfele és ellensége van.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Canossa-járás Rijádban

2016. április 23.

Az Öböl Menti Együttműködés Tanácsának csúcsértekezletén vett részt szerdán Szaúd-Arábiában Barack Obama. A monarchiába tett – feltehetően utolsó – látogatásának legfontosabb célja azonban a Rijád és Washington között egy kongresszusi törvényjavaslat nyomán kialakult diplomáciai feszültség elsimítása és a szövetségesi viszonyt terhelő ellentétek feloldása volt.

Ahogy arról már korábban is írtunk, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kapcsolata és ezzel összefüggésben Szaúd-Arábia külpolitikája az elmúlt időszakban szemmel láthatóan átalakult. Ennek hátterében, a Közel-Kelet konfliktusaiban való közvetlen – akár katonai – részvétel helyett a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségben való fokozottabb jelenlétre hangsúlyt helyező amerikai stratégiai elgondolás áll. Ahogy az a The Atlantic című folyóirat Obama doktrínáról szóló cikkében olvasható , az elnök a két regionális nagyhatalomnak, Szaúd-Arábiának és Iránnak, valamint e két ország remélt kiegyezésének szánna nagyobb szerepet a Közel-Kelet stabilitásának biztosításában.

Teljes cikk