Az év elején tető alá hozott, majd áprilisban összeomlott, mindezidáig leghosszabb fegyverszünet feltámasztására tett kísérletek szeptember 9-én vezettek eredményre. Ekkor jelentették be, hogy John Kerry és Szergej Lavrov megállapodott egymással egy hét napos fegyverszünetben. Az egyezség értelmében az Aszad-rezsim mögött álló Oroszország és a felkelőket támogató Egyesült Államok befolyásukat felhasználva elérték volna, hogy a szemben álló felek szüntessék be a harci cselekményeket. Az amerikai fél arra is ígéretet tett, hogy közreműködik a mérsékelt felkelőcsoportok és a szélsőséges elemek, elsősorban a Dzsabhat Fatah al-Sam nevű szervezet harcosainak szétválasztásában. A Dzsabhat Fatah az al-Kaidának korábban hűségesküt fogadó, idén nyáron pedig elszakadását bejelentő al-Nusra Front utódszervezete. Ezt a csoportot az Iszlám Államhoz hasonlóan a fegyverszünet során is támadható terrorszervezetnek minősítették, sőt megállapodtak abban is, hogy a hét napos fegyvernyugvást követően a két nagyhatalom összehangolt és együttes támadásokkal lép fel velük szemben. A fegyverszünet legnagyobb vívmányának és legfontosabb hozadékának a drámaivá váló humanitárius helyzet átmeneti rendezésének lehetősége mutatkozott. A kormányerők több hónapos ostroma alatt álló Aleppó városában százezrek szenvednek a bombázások mellett őket sújtó élelmiszer- és gyógyszerhiánytól.