oroszország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 37

Magabiztos józanság - Merkel Budapesten

2015. február 03.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Amikor a napokban elhunyt Richard von Weizsäcker 1986 októberében Budapesten járt, biztosan nem volt olyan harckészültség Budapest utcáin, mint ami Merkel kancellár látogatása során tapasztalható volt. Pedig ő volt annak idején az első német államfő, aki a II. világháborút követően eljött hozzánk, egy évvel a háború befejezésének 40. évfordulóján elmondott legendás beszéde után.

Németország sajátos helyzetben volt akkor.  Helmut Kohl a hosszú szociálliberális koalíció után 1982-ben meghirdette a „szellemi, erkölcsi megújulást”, mely akkor semmivel sem okozott kisebb felháborodást a baloldali médiakörökben, mint a magyar kormányzati politika az elmúlt négy és fél évben. Kohl ugyanakkor magyar szempontból is döntő változást hozott. Ugyanis amíg 1982 áprilisi bonni látogatása során Kádár János a német stabilitási politika jegyében inkább dorgálást kapott Schmidt kancellártól a Szovjetuniót is olykor provokáló magyar reform-elképzelésekért, 1984-es látogatása során Kohl már kifejezetten bátorította a magyar reformkommunistákat. Innentől datálódik a magyar kommunistákkal kapcsolatos német kereszténydemokrata szimpátia és persze illúzió, amit a szögesdrót teátrális átvágása Horn Gyula által, majd a határnyitás heroizmusa csak megerősített. A német politikai gondolkodásban olyannyira beégett a jó magyar reformkommunistáról szóló pozitív elképzelés, hogy azóta szinte lehetetlen elmagyarázni azt, hogy bár a rendszerváltás békés volta örök érték, máig ható ellentmondásai éppen az ilyen vagy olyan érdekek mentén megkötött kompromisszumokban gyökereznek.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Mariupol felett az ég

2015. február 08.

Mariupol olyan délkeleti szöglete Ukrajnának, amely az országban és a világban zajló új keleti-nyugati vetélkedésnek egyik súlyos ütközőpontjává válhat. A város sorsa amolyan lakmusz-papír: ha a fegyverek Mariupol körül (és másutt Ukrajnában) végleg elhallgatnak, reménykedhetünk, hogy a válság lecsendesedik, és a világ megnyugszik; ha pedig nem, akkor nagyon aggódhatunk. Sajnos a Merkel-Hollande látogatás Kijevben és Moszkvában eddig semmi előrelépést nem hozott, de esély még van, mivel Merkel asszony hétfőn Washingtonban az ukrán helyzetről tárgyal Obama elnökkel.

Az Azovi-tenger 1993 óta nemzetközi vizeknek számít, több mint fél éve pedig már katonai konfliktusnak is a részese. Az ukrajnai szakadár oroszok által létrehozott Donyecki Népköztársaság lenyúlik az Azovi-tengerig, s a szeparatisták augusztusban már megkaparintották a Mariupol kapuját jelentő part menti Novoazovszkot is. Vezetőik nemrégiben Mariupol megtámadásáról is döntöttek, és január 24-ét követően tüzérségük sorozatvetőkkel lőtte a várost, komoly civil áldozatokat okozva.

Teljes cikk

Kockázatok és mellékhatások – Putyin Budapesten

2015. február 16.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az előzetes várakozásokkal szemben végül minden egész jól alakult. Azok a hangok, amelyek nagyon óvtak Putyin elnök látogatásától, az elmúlt néhány napban elcsendesedtek, ami legalább annyira köszönhető a körülmények kedvező változásának, mint a magyar külpolitika tudatosságának.

Orbán Viktor még egy decemberi interjújában mondta, hogy a magyar politika nem oroszbarát, hanem magyarbarát. Ebben a kijelentésben elvben senki sem találhatna kivetnivalót, hiszen a nemzeti érdekérvényesítés egyre kevésbé szofisztikált jelenségeivel találkozunk szerte a világban. Ennek ellenére, bármennyire is támogattunk minden közös európai szankciós kezdeményezést, ismételtük számtalanszor, hogy a nemzetközi jog megsértése elfogadhatatlan, egy-egy nyilatkozat miatt rajtunk maradt az orosz-barátság bélyege. A klasszikus fordulattal azt is mondhatnánk, hogy nem elég orosz helyett magyarbarátnak lenni, annak is kell látszani – és nem csak itthon! Tekintettel arra, hogy – egyelőre legalábbis – látványos orosz lépések nem viszonozták a verbális gesztusokat, a magyar érdekek védelme szempontjából sem mindegy, hogy a nyugati világban mennyire értik meg a magyar érdekérvényesítés csínját-bínját. Vagyis rengeteg minden függ attól, hogy mennyire marad, maradhat-e egyáltalán a mi kezünkben a saját helyzetünk, törekvéseink értelmezése, magyarázata.

Teljes cikk

A liberális demokrácia nagykövete

2015. február 22.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Amikor a Brit Birodalom követe, Lord Elgin 1805-ben a Görögországot megszálló török hatalom képviselőitől megvásárolta az Akropoliszról származó szobrokat, nem sejthette, hogy két évszázaddal később egy márványból formált férfitest milyen fontos diplomáciai küldetésre lesz hivatott.

A művészettörténészek által egyedülállónak tekintett torzó – a többi Elgin-márvánnyal együtt – a British Museum birtokába került. Görögország régen küzd a szobrok visszaszerzéséért, s már évekkel ezelőtt azt az ügyvédi irodát bízta meg az ügy képviseletével, amelynek társtulajdonosa, Amal Alamuddin, nem olyan rég George Clooney felesége lett. A látványos nász és Clooney – egyébként saját maga által is kicsit elfuseráltnak tekintett – filmjének, a Műkincsvadászoknak a bemutatója egyaránt jó alkalom volt arra, hogy a szobrok ügye a legszélesebb nyilvánosság előtt is ismertté váljon. Ugyanakkor a britek biztosak a dolgukban, hiszen álláspontjuk szerint annak idején jogszerűen, vásárlás útján jutottak a műtárgyakhoz, sőt, még azt is hangsúlyozzák, hogy Lord Elgin voltaképp az enyészettől mentette meg az antik köveket.

Teljes cikk

Tetemrehívás

2015. március 01.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Borisz Nyemcovról még a Naumann Alapítvány munkatársaként hallottam először, a kilencvenes évek közepe táján. Otto Graf Lambsdorff, a német liberálisok nagy öregje, az alapítvány elnöke, nagyra becsülte az orosz politikust, Nyizsnij Novgorod korrekt kormányzójaként és aztán a gazdasági reformok iránt elkötelezett miniszterelnök-helyettesként is. Alapítványi összejöveteleken sokszor esett szó Oroszországról, sőt, egyszer Moszkvában került sor a kelet-közép-európai regionális találkozóra, amikor a rendszerváltást követően én is először szembesültem a szétesett Szovjetunió romjain kivirágzó vadkapitalizmussal.

Nyemcovval emlékeim szerint nem találkoztunk, de a liberális, vagy legalábbis magukat így definiáló politikai csoportosulások képviselőivel folytatott megbeszélések messze nem illettek abba a klisébe, ami korábban bennünk a közép-kelet-európai politikusi mezőny ismeretében kialakult. A liberális demokrata jelzővel persze már akkor is óvatosan kellett bánni, hiszen Vlagyimir Zsirinovszkij is így nevezte pártját, de a jogállamisághoz, az emberi jogokhoz és a gazdasági reformokhoz való viszony alapján – az aktuális névválasztástól függetlenül – be lehetett kalibrálni a szereplők politikai meggyőződését.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Temetés Moszkvában - remények Kijevben

2015. március 05.

Borisz Nyemcov nyugatos orosz demokrata volt. Halála nagy veszteség Oroszországban és a nemzetközi közösségben is. Vesztét valószínűleg a kijevi politika melletti kiállása okozta. Aligha hihető, hogy szerelemféltésből lőtték volna le. Ami történt az hidegvérrel végrehajtott és kitervelt politikai gyilkosság volt. A moszkvai vezetésnek érdeke, hogy megőrizze saját országában és a világban hitelességét és feltárja az ügy különféle szálait. Egyelőre csak találgathatjuk vajon a Nyemcov-tragédia összefüggésben van-e azzal, hogy a kelet-ukrajnai frontokon némileg javult a helyzet. De nem annyit, hogy a politikai rendezés forgatókönyvéből bármi is megvalósítható lenne. Az ukrán válság nehéz köve tovább gördül, de hogy hova, azt még nem lehet tudni. Nem kétséges azonban, hogy a Nyemcov-tragédia is Ukrajnára és az orosz-ukrán viszonyra tereli a nemzetközi közösség figyelmét.

Gyászolók ezrei kísérték utolsó útjára Borisz Nyemcovot Moszkvában. Orosz kormánytisztviselők, ellenzékiek, diplomaták és számos külföldi, köztük Balla János hazánk moszkvai nagykövete. Az orosz ellenzéki politikus meggyilkolása több kérdést is felvet.

Teljes cikk

Európai védelem – illúziók nélkül

2015. március 11.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Semmi esetre sem szeretnék beállni azok sorába, akik teli szájjal szidják az Európai Uniót, még ha újra és újra meg is kell állapítanunk: cselekvőképesség dolgában lenne még javítani való. Az Euro-csoport pénzügyminiszterei - láthatóan a végső elkeseredés határán - eredménytelenül zárták a görögországi reformlépésekről szóló tanácskozásukat, miközben Görögország hol az Oroszország-politikában, hol a menekültügy kezelésében akarja revolverezni Brüsszelt – 76 milliárd eurós adóhátralékkal a puttonyában.

Recseg – ropog az európai szolidaritás, mert ugye azért azon nem csodálkozhatunk, ha a gazdag északi államok adófizetőinek egyre nehezebb elmagyarázni a közös felelősségnek az egyes emberre vetített következményeit. Márpedig ha a szolidaritás ennyire gyenge lábakon áll, akkor valaminek történnie kell ahhoz, hogy Európa országai, és főleg azok polgárai, a jelenleginél jobban át tudják élni a közös kontinens iránti elkötelezettségüket.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Jobb félni, mint megijedni: baltikumi helyzetkép 2015 tavaszán

2015. március 19.

A Baltikumban még élnek a múlt történelmi reflexei. Aggódnak, ha Oroszország az izmait mutogatja. Márpedig ez zajlik már jó ideje. A NATO-tagság okán azonban már nincs túl sok ok a félelemre. Tallinnban, Rigában és Vilniusban ugyanakkor nagyon is tisztában vannak azzal, hogy új geopolitikai helyzet van kialakulóban a Fekete- és a Balti-tenger között. Az ukránok, moldovaiak és georgiaiak nyugati fordulata a moszkvai vezetőknek nem tetszik: szerintük a Nyugat (NATO és EU) tört be az ő érdekszférájukba és Washington-Brüsszel az okozói a jelenlegi feszült helyzetnek. Úgy tűnik, Moszkvában elfelejtik, hogy 1989-1991 között nem született újabb Jaltai Egyezmény és a térség népei szabadon dönthetnek sorsukról. A balti népek vezetői szerint a térségben nem szabad engedni Moszkvának, még ha annak ára is van, mert a Krím-félsziget annexióját újabb is követheti. Épp ezért erősítik védelmi képességeiket NATO szövetségeseik segítségével is, mert azt vallják: jobb félni, mint megijedni.

A balti államokban – Észtország, Lettország és Litvánia – félnek Oroszországtól. Joggal. Moszkva hadgyakorlatai hazájuk közelében, az orosz flotta folyamatos felségvíz-sértései, a délkelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott segítség, no meg persze a Krím-félsziget annektálása, nemcsak a Baltikumban, hanem szerte a világban minden biztonságpolitikai szakértőt gondolkozásra késztet. Hol van az a határ, ahol az orosz politikai-katonai gépezet megáll? Jó lenne, ha a Minszki Megállapodás tartós fegyvernyugvást hozna Ukrajnában s pont kerülne a „kis hidegháború” végére. Egyelőre azonban nem ez a helyzet. Oroszország és Georgia között, Moszkva abháziai és oszétiai beavatkozását követően egyfajta „hideg béke” lett. Vajon ez lesz Délkelet-Ukrajnában is? Vagy az orosz gépezet valamilyen irányba még tovább mozdul?

Teljes cikk

Az örmények gyásza

2015. április 24.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az, hogy hány embernek kell meghalnia ahhoz, hogy egy gyilkosságsorozat népirtásnak minősüljön, sehol sincs leírva. Az a tragédia, ami 100 évvel ezelőtt az örményekkel történt, több mint egymillió ember halálát okozta. A szóhasználat dolgában tapasztalható óvatosság, bizonytalanság számos okkal magyarázható. Törökország, mint NATO-tag, s mint a mérsékelt iszlám bástyája, fontos partnere az Egyesült Államoknak. Geostratégiai helyzete miatt, különösen az energetikai fejlesztések területén fontos partnere Oroszországnak, gazdasági ereje, kulturális befolyása a Balkánon mindenképp, de Közép-Európában, s a migráció okán persze a kontinens nyugati részén is érvényesül. Törökország hazánk számára is stratégiai partner, írtunk erről már itt épp eleget.

Az utóbbi napokban azonban újfent világossá vált, hogy a szóhasználat megítélése mennyire függ attól is, hogy ki, melyik ország, szervezet egyház képviselője alkalmazza. Míg Ferenc pápa az örmények tragédiáját a felelősök megnevezése nélkül nevezte genocídiumnak, és még így is heves tiltakozást váltott ki török oldalról, az Európai Parlamentet pedig hasonló szóhasználatáért Davutoglu miniszterelnök rasszizmussal vádolta, a lassan kikristályosodó, de a történteket végül mégis csak népirtásnak nevező német parlamenti nyilatkozatnak mindössze egy, a török miniszterelnök és a német kancellár közötti telefonbeszélgetés lett a következménye, amit a török fél még véletlenül sem tiltakozásnak, hanem egyszerűen egy „jó beszélgetésnek” minősített. A török sajtó is nagyon visszafogottan kommentálta a német nyilatkozatokat, néhány németországi török szervezet tiltakozott csupán, mondván: Gauck elnök átlépte saját kompetenciájának határait.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Macedónia a Tesla árnyékában

2015. május 20.

A Déli Áramlat gázvezeték-projekt törlése után, ahogyan leértékelődött Bulgária szerepe a régió energiabiztonsága szempontjából, úgy lépett nagyot előre Görögország és Macedónia. Az orosz fél legújabb stratégiája szerint ugyanis csak a görög határig vinné csak el a Török Áramlaton át behozott földgázt. Innen pedig a Tesla névre keresztelt vezetéken jutna el a gáz Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon át az ausztriai Baumgartenbe. A Macedónia belpolitika viszont éppen a forradalom szélére sodródott.

Moszkvai pletykák szerint Vlagyimir Putyint manapság már a „bolgár” szó puszta kiejtésével ki lehet hozni a sodrából. Nem is csoda, hiszen az általa életre hívott, majd el is temetett Déli Áramlat meghiúsulásáért nagyrészt Szófiát okolják az orosz kabinetben, amit a bolgár fél csak bűnbakkeresésként aposztrofál.

Teljes cikk