olaszország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Érzelmek és a valóság

2015. május 03.

A nemzeti konzultáció elindulása miatt a hazai közbeszédben is sok szó esik róla, de a nemzetközi lapokat is nehéz úgy kinyitni, hogy ne az Európába igyekvő menekültekről készült, valóban megdöbbentő fotókkal, az ő személyes beszámolóikkal szembesüljünk. Az Unió állam- és kormányfői 10 nappal ezelőtt rendkívüli tanácskozást is tartottak a témában, hogy végre hatékony intézkedéseket foganatosítsanak. Amikor közel ezer ember fullad egyetlen vasárnap a Földközi-tengerbe, muszáj lépni. A probléma azonban sem nem új keletű, sem nem oldható meg egy tanácskozással. Az erkölcsi nyomás nagy, vádaskodni könnyű, az ellenszer megtalálása pedig csak részben múlik a 28-ak vezetőin. A témát övező álságosság és a politikailag korrekt beszéd pedig csak súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul a számok is mást mondanak, mint amit a közvélemény tud.

Olaszország és Málta került a legnagyobb migrációs nyomás alá – ezzel kezdik az újságok szinte minden nap a tudósításaikat szerte a világban. Az Unió határőrizeti ügynökségének, a Frontex-nek a számai szerint 2015 első három hónapjában összesen 57.300-an próbáltak illegálisan bejutni az Unió területére. Ebből az olasz partoknál 10.200-an, Spanyolországba 1.100-an, Görögországnál 13.500-an, a Balkánon keresztül pedig, ami a magyar-szerb határt jelenti elsősorban, 32.500-an. Egyértelmű tehát, hogy a menekülők többsége a délkeleti irányból, szárazföldön való bejutásra tesz kísérletet. A fejekben élő, a valóságtól távoli kép abból fakad, hogy a rajtunk keresztül próbálkozók többsége élve eljut a határig, míg a lélekvesztőkön a tengernek indulók közül sokan sosem érnek partot, s erről „látványosabb” fotókat lehet készíteni. Ha azonban azt nézzük, hova szeretnének a bevándorlók eljutni, akkor azt látjuk, hogy a végcél inkább északabbra van, ahol a menekültellátó rendszer jóval nagyvonalúbb, vagy legalább is ez a hír járja róla. 2014-ben magasan a legtöbb menekültkérelmet Németországban (202.645) és Svédországban (81.180) adták be, azután következik csak Itália, s tőle csak kissé lemaradva Franciaország. Magyarország ötödik a sorban (42.775), a témában folyamatosan panaszkodó Egyesült Királyság pedig csak a hatodik. Ha a teherviselés szempontjából (tehát GDP arányosan) vizsgáljuk, vagy a korábbi terheléssel vetjük össze a számokat, akkor azt látjuk, hogy nálunk egyedülállóan és drasztikusan nőtt a migrációs nyomás (két év alatt húszszorosára emelkedett). Kár, hogy csak ebben a statisztikában tartozunk ezen országok klubjába…

Teljes cikk

Osztrák katonák a Brenneren

2016. április 07.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Múlt vasárnap osztrák rendőrök csaptak össze migráns-barát tüntetőkkel az olasz-osztrák határon, Doskozil honvédelmi miniszter pedig katonai egységek bevetésének szükségességét is felvetette, tekintettel arra, hogy a balkáni útvonal lezárultával, az előző év hasonló időszakához képest 44%-kal többen jönnek a Földközi-tengeren és így Olaszországon át. A Mikl-Leitner belügyminiszter által korábban már bejelentett szigorítások nyomán tehát a rohamosan keményedő osztrák menekültpolitika még magasabb fokozatba kapcsolt. Ide jutottunk szeptember eleje óta, amikor az osztrák kancellár még fennhangon hirdette, hogy őt bizony a holokauszt időszakára emlékezteti a magyar menekült-politika.

A keményedő hangnem persze összefügg az elnökválasztási kampány finisével, melyben a kormánypártok jelöltjei – eddig igencsak ellentmondásos üzeneteikkel – nem tudnak kiemelkedni a szokatlanul sok, szám szerint 6 jelölt közül. Sőt, a mai állás szerint akár azt is kockáztatják, hogy nem jutnak be a második fordulóba. A legjobb példa erre éppen Andreas Khol, a Néppárt (ÖVP) jelöltjének hétfői interjúja, melyben dícséri Angela Merkelt, elhatárolódik Orbán Viktortól, szeretné erősíteni a kapcsolatait a Visegrádi 4-ekkel, ugyanakkor megállapítja, hogy a V4-es országok élén manapság „nehéz fiúk” állnak, vagyis nem lesz könnyű az együttműködés.

Teljes cikk