Muhammadu Buhari, Nigéria 2015 májusában megválasztott régi-új elnöke (1983 és 1985 között már volt elnök, de akkor katonai puccsot követően lett az ország vezetője) és kormánya 2016 októberében áttörést ért el azzal, hogy több körös egyezkedést követően 21 lányt szabadon engedtek a milicisták – cserébe számos elfogott katonájuk átadásáért. A közvetítésben a Nemzetközi Vöröskereszt és a svájci kormány is szerepet vállalt. Az északról származó Buhari elnök egyrészt katonaként, másrészt muszlim politikusként élvezi a társadalom többségének bizalmát. Imidzse sokak számára vonzó: az emberek keménynek tartják, olyannak, aki nem tűri a korrupciót és a fegyelmezetlenséget a közigazgatásban, államigazgatásban. A nemzetbiztonságra oly súlyos árnyékot vető Boko Haram-jelenség elleni küzdelemben pedig már most eredményesebbnek bizonyul mint elődje, a hangzatos nevű Goodluck Jonathan. Ráadásul a terrorszervezet nem pusztán Nigéria és a térség számára jelent feladatot, hanem az egész nemzetközi közösség számára. Az afrikai kontinens több pontján – nyugat-afrikai területeken hatványozottan, illetve az Afrika Szarva régióban – napjaink iszlamista szerveződései egyre erőteljesebben fejtik ki pusztító tevékenységüket: Szomáliában az al-Shabaab, Mali és térségében az AQIM, azaz az Iszlám Maghreb al-Kaida szervezete képvisel súlyos destabilizációs erőt.