nemzetikonzultáció” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Érzelmek és a valóság

2015. május 03.

A nemzeti konzultáció elindulása miatt a hazai közbeszédben is sok szó esik róla, de a nemzetközi lapokat is nehéz úgy kinyitni, hogy ne az Európába igyekvő menekültekről készült, valóban megdöbbentő fotókkal, az ő személyes beszámolóikkal szembesüljünk. Az Unió állam- és kormányfői 10 nappal ezelőtt rendkívüli tanácskozást is tartottak a témában, hogy végre hatékony intézkedéseket foganatosítsanak. Amikor közel ezer ember fullad egyetlen vasárnap a Földközi-tengerbe, muszáj lépni. A probléma azonban sem nem új keletű, sem nem oldható meg egy tanácskozással. Az erkölcsi nyomás nagy, vádaskodni könnyű, az ellenszer megtalálása pedig csak részben múlik a 28-ak vezetőin. A témát övező álságosság és a politikailag korrekt beszéd pedig csak súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul a számok is mást mondanak, mint amit a közvélemény tud.

Olaszország és Málta került a legnagyobb migrációs nyomás alá – ezzel kezdik az újságok szinte minden nap a tudósításaikat szerte a világban. Az Unió határőrizeti ügynökségének, a Frontex-nek a számai szerint 2015 első három hónapjában összesen 57.300-an próbáltak illegálisan bejutni az Unió területére. Ebből az olasz partoknál 10.200-an, Spanyolországba 1.100-an, Görögországnál 13.500-an, a Balkánon keresztül pedig, ami a magyar-szerb határt jelenti elsősorban, 32.500-an. Egyértelmű tehát, hogy a menekülők többsége a délkeleti irányból, szárazföldön való bejutásra tesz kísérletet. A fejekben élő, a valóságtól távoli kép abból fakad, hogy a rajtunk keresztül próbálkozók többsége élve eljut a határig, míg a lélekvesztőkön a tengernek indulók közül sokan sosem érnek partot, s erről „látványosabb” fotókat lehet készíteni. Ha azonban azt nézzük, hova szeretnének a bevándorlók eljutni, akkor azt látjuk, hogy a végcél inkább északabbra van, ahol a menekültellátó rendszer jóval nagyvonalúbb, vagy legalább is ez a hír járja róla. 2014-ben magasan a legtöbb menekültkérelmet Németországban (202.645) és Svédországban (81.180) adták be, azután következik csak Itália, s tőle csak kissé lemaradva Franciaország. Magyarország ötödik a sorban (42.775), a témában folyamatosan panaszkodó Egyesült Királyság pedig csak a hatodik. Ha a teherviselés szempontjából (tehát GDP arányosan) vizsgáljuk, vagy a korábbi terheléssel vetjük össze a számokat, akkor azt látjuk, hogy nálunk egyedülállóan és drasztikusan nőtt a migrációs nyomás (két év alatt húszszorosára emelkedett). Kár, hogy csak ebben a statisztikában tartozunk ezen országok klubjába…

Teljes cikk

…a karaván halad

2015. május 12.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A múlt hét csütörtökén ülést tartott az Európai Parlament Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, az ún. LIBE (Civil Liberties, Justice and Home Affairs). Az ülés témája eredetileg a halálbüntetéssel kapcsolatos magyarországi diskurzus lett volna, de a képviselők hamar eljutottak a bevándorlásra vonatkozó nemzeti konzultációs kérdőívig. A vita érdekes fordulatokat vett, bár az elmúlt években már megszokhattuk a hazánkkal kapcsolatos vitákat, így ezek fényében azt is mondhatjuk: mindenki hozta a formáját. Abban biztosak lehetünk, hogy a kérdéssorból még lesz némi polémia, amit az is jelez, hogy a legendás bajor konzervatív politikus, Franz-Josef Strauss lánya, Monika Hohlmeier néppárti képviselő külön vitát is szeretne szentelni az ügynek, különös tekintettel a kérdések „EU-kritikus, populista felhangoktól sem mentes” tartalmára.

Azt tudjuk, hogy az idegenek befogadásáról szóló vita nem új keletű Európában, de az elmúlt hónapokban látványosan felerősödött. A Frontex, az Európai Határvédelmi Ügynökség második emberének a Bruxinfo hasábjain olvasható szavai szerint az érkezőknek csupán 20 százaléka gazdasági migráns, 80 százalékuknak elvben járna a menekült státusz, vagyis az életüket veszélyeztető háborús övezetekből érkeznek, „de náluk sem lehet kizárni a gazdasági motívumot”. A menekültügy és a bevándorlás közötti pontos különbségtételről tehát itt sem beszélhetünk, ami az egyik legfontosabb módszertani probléma a mi kérdőívünk kapcsán is.

Teljes cikk