nemzetifront” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Francia pragmatizmus a menekültügyben – ellenzékből

2015. október 07.

A schengeni menekültügyi rendszer válsága az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan Franciaországban is heves politikai vitákat váltott ki. A kormányon lévő szocialisták az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszert támogatják, amelynek keretében legfeljebb harmincezer ember befogadását tennék lehetővé. A politikai paletta túloldalán, a fenyegetően erősödő Nemzeti Front radikális nacionalista szólamokkal kelt indulatokat, ami a társadalom hiszterizáltságát eredményezi. Mindeközben az ellenzékbe szorult francia jobboldal a visszatérő Nicolas Sarkozy vezetésével – nem titkoltan a decemberi regionális választásokra és a 2017-es elnökválasztásra készülve – a szocialisták idealizmusával és a nacionalisták gyűlöletkeltésével szemben az emberek számára egy járhatóbb, pragmatikus megoldási alternatívát kíván nyújtani. Sarkozy bevándorlás-politikai javaslatait a Le Figaro riporterének hét pontban foglalta össze.

A francia migrációs alaphelyzet


A francia menekültügyi hivatal (OFPRA) hivatalos statisztikái szerint Franciaországban 2014-ben összesen 64811 menekültkérelmet nyújtottak be, amiből 14 589-et jóvá is hagytak. A kérelmek számát tekintve a helyzet azonban nem tűnik túlságosan kritikusnak, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy Franciaország a legtöbb migráns számára csupán tranzitállomás az Egyesült Királyság felé. 2013-ban ugyanis ennél több, összesen 66 251 menekültkérelmet nyújtottak be az OFPRA ügyintézőinek, így 2014 az előző évhez viszonyítva már csökkenő tendenciát mutat. Ehhez képest Németországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatalos közlése szerint 2014-ben 226 191 menekültkérelmet nyújtottak be, de idén ez a szám már 300 ezer felett jár. Magyarországon pedig csak 2015-ben több mint 173 ezer menekültkérelmet kezelt a bevándorlási hivatal. Ebből a perspektívából szemlélve a 30 ezer menekült befogadására tett francia felajánlás kifejezetten nagyvonalúnak tűnik.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Regionális választások a terror árnyékában

2015. november 20.

Franciaországban a tragikus péntek 13-i terrortámadások össztársadalmi sokkhatása alatt december 6-án és 13-án kétfordulós regionális választásokat tartanak, ahol a 13 francia régió döntéshozatali testületeinek 1757 mandátumát újítják meg. A legutóbbi, 2010-es regionális választások a gazdasági válság okozta kiábrándultság miatt az kormányzó jobboldallal szemben elsöprő baloldali győzelmet hoztak. Sarkozyék azonban az idén tavasszal újjászervezett jobboldallal revansra készülnek, amire az előzetes mérések szerint minden lehetőségük adott. Mindeközben a szélsőségesen bevándorlás-ellenes Nemzeti Front várhatóan két régióban is győzni fog, a többiben pedig stabil pozíciókat fog kialakítani, ami kétségkívül a regionális politizálás radikalizálódását fogja eredményezni. Azt azonban pontosan még nem lehet látni, hogy a terrortámadások milyen irányba rendezik át a politikai erőviszonyokat.

A soron következő francia regionális választásokat övező politikai küzdelmeket a szokásosnál is nagyobb figyelem veszi körül, aminek alapvetően két fő oka van. Egyfelől mindenki tudni szeretné, hogy a párizsi terrortámadások, valamint a kifogyhatatlan utánpótlással rendelkező migráció milyen hatást gyakorolnak a francia belpolitika jól tapasztalható radikalizálódási folyamatára. Másfelől pedig a politikai pártok számára a 2017. áprilisi köztársasági elnökválasztás előtt ez jelenti az utolsó komolyabb megmérettetést. Ebből adódóan a jelenlegi helyzetet egyfajta végső erőpróbaként értelmezve a kampány vége felé haladva a pártok igyekeznek minden lehetséges eszközt bevetni a mandátumok maximalizálása és erejük bizonyítása érdekében.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Sokan, de nem elegen – a Nemzeti Front veresége a regionális választások második fordulójában

2015. december 14.

December 6-án a francia regionális választások első fordulója, a radikális Nemzeti Front elsöprő győzelmét eredményezte. A 13 régióból 6 esetében az első helyet a front listája szerezte meg, miközben a republikánusok és a szocialisták a maradék 7 régión 4-3 arányban osztoztak. Az eredmény valósággal sokkolta a franciákat mindannak ellenére, hogy a Nemzeti Front drasztikus megerősödése mindenki által elkönyvelt ténynek számított. A második forduló azonban a harmadik helyes szocialista visszalépéseknek, valamint a demokratikus erők mozgósításának köszönhetően gátat szabott a Nemzeti Front előretörésének, így Le Pen és pártja győztes régió nélkül kénytelen zárni a választási küzdelmeket.

Kétség sem férhet hozzá, hogy 2015. december 6-a a demokratikus Franciaország politikai évkönyveiben tragikus sorsfordulóként lesz feltüntetve. A szélsőséges nézeteket valló Nemzeti Front ugyanis a 2014-es európai parlamenti választásokon elért 25 százalékos győzelmét követően 27,73 százalékkal - a republikánusokat és a szocialistákat országos összesítésben megelőzve - a regionális választások első fordulóját is megnyerte. A másnap reggel megjelenő napilapok vezércikkei az eredmények traumatikus hatása alatt össztársadalmi sokkról, valamint az egyre súlyosabbá váló demokratikus deficitről tudósítottak, miközben mindenki arra próbált választ találni, hogy milyen tényezők vezethettek a Nemzeti Front rendkívüli választási sikeréhez.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Ki nevet a végén?

2016. január 14.

A történelmi jelentőségű decemberi regionális választásokat követően, a mindennapossá váló választási küzdelem megszűnésével a francia politikai életben egyfajta nyugalmi állapot köszöntött be. Mindez lehetővé teszi, hogy a kormányzat és az ellenzék higgadtabb körülmények között ismét a migrációs és gazdasági válság sújtotta ország valódi problémáinak megoldására keressen gyógyírt. Ez az időszak ugyanakkor arra is lehetőséget nyújt, hogy a regionális választások tapasztalatainak tükrében az egyes pártok és politikusok a 2017-es elnökválasztásra készülve felmérjék esélyeiket. Természetesen az eredmények még koránt sincsenek kőbe vésve, 2017 májusáig még bármi történhet. Ugyanakkor a statisztikák szerint a (még) Sarkozy vezette Republikánusoknál nagy meglepetésekre, s akár esetleges személycserére is lehet számítani.

Francia politikai elemző intézetek a decemberi regionális választásokon tapasztalt földcsuszamlásszerű nemzeti frontos nacionalista előretörés okozta fenyegetettség miatt már a második fordulót követő naptól folyamatosan hozták nyilvánosságra a 2017-es elnökválasztással kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeiket. A helyzet eléggé egyértelmű: az emberek gyökeres személyi változásokat akarnak. Mindez rossz hír az országot jelenleg vezető szocialistáknak és François Hollande köztársasági elnöknek, valamint az elnöki pozícióba való visszatérésre készülő Nicolas Sarkozynek. A megkérdezettek 74 százaléka ugyanis elutasítóan nyilatkozott egy lehetséges Hollande-Sarkozy második forduló kapcsán.

Teljes cikk