nacionalizmus” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Fischer Tibor

A fű zöldebb, de…

2015. március 30.

A májusi parlamenti választások Nagy-Britanniában igen izgalmasnak ígérkeznek. A következő hetekben rendszeresen foglalkozunk majd a kampány alakulásával, a lehetséges eredmények valószínű következményeivel. Amolyan irodalmi felütésként elsőként a neves Londonban élő magyar származású író, Fischer Tibor írását közöljük.

Teljes cikk

Felvilágosult keresztény külpolitika

2015. április 20.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A napokban magyarul is megjelenik Michel Houellebecq Behódolás című regénye, melyről a Charlie Hebdo elleni merénylet kapcsán hallhattunk oly gyakran. A mű, mely az iszlám rohamos elterjedéséről és a politikai hatalomra történő rátelepedéséről szól a laicizmusára és a felvilágosodás hagyományára oly büszke Franciaországban, egyfajta önbeteljesítő jóslatnak tűnt a véres merénylet fényében. A könyv magyarországi borítóján Mona Lisa látható nikkában, ami elég provokatív ahhoz, hogy a hazai politikáról és főleg Orbán Viktorról oly lelkesen sommás ítéleteket mondó nyugati sajtó – ezúttal a Le Nouvel Observateur tudósítója - rögtön félre is értse, mondván: az iszlám-ellenes grafikai megoldás a nacionalista magyar miniszterelnök híveinek kedvében akar járni.

Néha az az érzésem, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítunk egy-egy olyan kijelentésnek, amit amúgy egyszerűen a – mindnyájunkat olykor megkísértő – hülyeségek közé kellene sorolni. De általában nem ez történik, mivel a leegyszerűsítés, a hamis véleményalkotás önálló éltre kel, s így nagyon fontos ügyek kezelését, megbeszélését mételyezheti meg, mi több, lehetetleníti el. A Behódolás-borító kapcsán szerencsére a Magvető Kiadó igazgatója hamar elejét vette a francia újságírói téveszme hazai terjedésének, de persze ki tudja, hogy ettől függetlenül hány publicisztika születik majd még az eredeti cikk nyomán.

Teljes cikk

A Kárpátok géniuszának diplomáciai öröksége

2015. május 14.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Május 12-én az Agerpress román hírügynökség bemutatta azt a közvélemény-kutatást, ami a román nacionalizmus vizsgálatával foglalkozik. A kérdések fókuszában természetesen a magyar törekvésekhez való viszonyulás és – részben ezzel összefüggésben - a megkérdezettek külpolitikai orientációja állt. A székelyföldi területi autonómia kérdése a román politikai elit számára párthovatartozástól függetlenül vörös posztó, így számukra nyilvánvalóan jó hír, hogy a lakosság 80 százaléka egyértelműen elutasítja azt. A megkérdezettek nyugati orientációjának ékes bizonyítékaként ugyanakkor a vizsgálat kimutatja, hogy kétharmaduk bízik az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, miközben 84 százalékuk bizalmatlan Oroszország, 77 százalékuk pedig Magyarország iránt.

A vizsgálat eredményei által üstökön ragadhatjuk a román kül- és kisebbségpolitika lényegét: úgy kell a magyarság jogait az egységes román nemzetállam megerősítése érdekében minél inkább korlátozni, hogy közben minél látványosabban lehessen bizonyítani a román külpolitika eurokonformitását, nyugati orientációját. Ennek a stratégiának a megvalósítása zajlik kicsiben és nagyban. A közelmúltban Kolozsvárott megrendezett konferencia az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezménye aláírásának 20. évfordulója alkalmából, ahova a magyarság képviselőit valahogy elfelejtették meghívni, viszont díszdoktori címet adtak a Velencei Bizottság elnökének, aki persze rögtön meg is dicsérte a román kisebbségpolitikát- nos ez csak egy példa a sok közül. A bevándorlásról szóló hazai nemzeti konzultációs kérdőívet érő első nyugati kritikák megjelenésével egy időben a román miniszterelnök nem késlekedett méltatni a bevándorlás előnyeit. A korrupcióellenes ügynökség – egyébként valóban hasznos – tevékenységét sikerül úgy promotálni, hogy közben a korrupcióellenes küzdelem ürügyén bekasztlizott magyar vezetők esete csak nekünk tűnik fel.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Az ellentétek koalíciója

2016. március 22.

A március 5-én tartott szlovák parlamenti választást követően a győztes Robert Fico nehéz helyzetbe került. Pártja, a Smer ugyanis a várakozásokkal ellentétben alulteljesített, ezért a kormányzati többség kialakítása érdekében négypárti egyeztetésre kényszerült, amelyben a Bugár Béla vezette Most-Híd, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve a most debütáló jobboldali Sieť vett részt. A koalíciós tárgyalásra végül a Most-Híd március 19-i Országos Tanácsa tett pontot, amely nagy többséggel hagyta jóvá a párt kormánykoalíciós csatlakozását. A nacionalisták, a multietnikus értékrendet valló Most-Híd, valamint a Sieť jobboldali képviselői által képviselt különböző érdekek azonban könnyen felerősíthetik a négypárti koalíción belüli törésvonalakat, amelyek a történelmi tapasztalatok tükrében a nemzetiségi ellentétek kiéleződését eredményezhetik. Mindez Szlovákia stabil kormányzásában, valamint a közelgő szlovák uniós elnökség sikerességében csak a negatív várakozásokat erősíti.

A március 5-i szlovák parlamenti választásokat követően mindenki számára egyértelmű volt, hogy a Robert Fico vezette Smer vereséggel felérő választási győzelme miatt a jelenlegi kormányzópárt minimum hárompárti koalíció létrehozásával biztosíthatja a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget. A hárompárti forgatókönyv azonban legkönnyebben a két nacionalista párt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve az új alakulatnak számító szélsőséges Kotleba-Mi Szlovákiánk Néppárt bevonásával valósulhatott volna meg, amely Ficot mind nemzetközileg, mind pedig belpolitikailag teljes elszigeteléssel fenyegette. A kormányfőnek ezért szükségszerűen nyitni kellett a négypárti megoldás felé, amely hosszas tárgyalások eredményeképpen a Most-Híd, az SNS és az „újonc” Sieť bevonásával március közepén egy négypárti koalíciós egyezményben csúcsosodott ki.

Teljes cikk