népszavazás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 13

Heckenast László

Újságíró, London

Hadüzenet vagy béketárgyalás?

2015. május 27.

Zsúfolt hete van a brit miniszterelnöknek. Miközben a parlamentben megkezdődik az Európai Uniós tagságról szóló népszavazás törvényi előkészítése, David Cameron egy sor tagállam vezetőjével is egyeztet a kérdésről, az Európai Bizottság elnökével pedig már hétfőn este személyes találkozót bonyolított.

Bár pünkösd hétfőn Nagy-Britanniában is munkaszünet volt, este hosszúra nyúlt munkavacsorán tárgyalt Cameron és Jean-Claude Juncker. A találkozóra nem Londonban, hanem a mindenkori miniszterelnök hivatalos vidéki rezidenciáján, Chequersben került sor – ennek egyik oka lehet a hétfői Bank Holiday, de akár Brüsszelnek szóló, angolosan kifinomult üzenetet is kiolvashatunk belőle. A két politikus ugyanis abban a szobában tárgyalt, ahol a hagyomány szerint Churchill a II. Világháború idején leghíresebb rádióbeszédeit írta.

Teljes cikk

Pénzügyi csőd – politikai siker

2015. július 06.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Ahogy Varoufakisz görög pénzügyminiszter tegnap késő este egy szál pólóban a mikrofonhoz lépett, maga volt a megkomponált spontaneitás. Megszokhattuk már, hogy a forradalmár külső önmagában is üzenet, azt akarja mondani, hogy a néppel a népért a görög kormány mindenre képes. Akár még rokonszenvesnek is találhatnánk innen, a fülkeforradalom és az unortodoxia hazájából, ahol annak idején mi is harcot hirdettünk a nemzetközi pénzvilág különböző rendű-rangú erőcsoportjai ellen, igyekeztünk megszabadulni az általuk ránk rótt szabályoktól, feladatoktól. Öt év elteltével, makrogazdasági adatainkat látva pénzügyi elemzők, bankárok és eurokraták el is ismerik: Magyarország többre ment az unortodoxiával, mint ahogy ők azt el tudták volna képzelni.

Na de pont Görögországban mekkora esélye lehet az unortodoxiának?

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Brexit or no brexit?

2016. február 05.

Két hetük van az Uniós tagállamok vezetőinek, hogy áttanulmányozzák az Egyesült Királyság tagságát újradefiniálni hivatott 16 oldalas dokumentumot. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kedden délben készült el a tervezettel, amelyet már a február 18-19-i uniós csúcstalálkozón el kellene fogadni ahhoz, hogy a londoni kormány júniusra kiírhassa a beígért népszavazást. De ennyi idő alatt még egy nyolclakásos társasházban is nehéz megállapodni arról, hogy kifestessék-e a lépcsőházat, nemhogy 27, részben ellenérdekelt tagállam egyezségre jusson. Vajon miből táplálkozik ez a határtalan optimizmus?

„Buy now, pay later”, hirdetik a portékáikat kedvezményes(nek látszó) hitellel kínáló üzletek Anglia szerte. Aztán, ha a kamatmentes időszak végén a vevő mégsem tudja teljes egészében kifizetni az áru ellenértékét, automatikusan egy másik, igen magas kamatú és akár évekig tartó hitel-megállapodás lép érvénybe, amiből akkor sem tud kiszállni, ha közben valahogy mégis előteremti a pénzt a tartozás rendezésére. Mindez ott van az apró betűs részben, de kinek van türelme azt elolvasni akkor, amikor már azon morfondírozik, hogy hogyan fog beférni az ajtón az új TV.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Cameron játszmája

2016. március 08.

Legutóbbi bejegyzésemben – még a február 18-19 EU csúcs előtt – arról írtam, milyen könnyű mások életét megoldani, és ennek apropóján felvázoltam egy tárgyalási stratégiát, amelyet David Cameron helyében követnék. Nos, a kívülállók kéretlen tanácsánál csak az bosszantóbb, amikor később hozzáteszik: Ugye, megmondtam. De nem tudok ellenállni a kísértésnek.

David Cameron éjszakába nyúló brüsszeli tárgyalásai után még a hét végén összehívta a kabinetet, és azzal tárta miniszterei elé a megállapodást, hogy a kormány az egyezmény alapján az Uniós tagság mellett fog kampányolni. A miniszterelnök – az euroszkeptikusok nyomására – már korábban jelezte, hogy a miniszterek egyénileg a hivatalos állásponttal szembe is helyezkedhetnek, anélkül, hogy le kellene mondaniuk kormányzati pozíciójukról.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

BREXIT: a tiltott gyümölcs

2016. június 10.

Két hét van hátra az Egyesült Királyság Európai Unió-s-tagságáról szóló népszavazásig, és a felmérések – hol a kilépőket, hol a maradókat helyezve az élre – rendkívül szoros eredményt jósolnak. De vannak, akik a tavalyi parlamenti választáshoz hasonló meglepetésre számítanak most is.

2015-ben egyetlen közvélemény-kutató cég sem prognosztizált konzervatív abszolút többséget a londoni parlamentben. Nyilvánvalóan Cameron sem számított erre, hiszen ha az egypárti kormányzásakár leghalványabb esélye is felsejlett volna előtte, aligha ígéri be az uniós tagságról szóló referendumot.

Teljes cikk

Az európai „bad guy” hitelessége

2016. június 19.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A vasárnapi híradásokban a Brexittel kapcsolatban egy nyilatkozat és egy meglepő újdonság vitte a prímet. Előbbi régi „barátunktól”, Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztertől származik, aki – mint már oly sokszor – a hétvégi német sajtóban osztotta meg velünk vízióit a britek esetleges kilépésének következményeiről, mondván, hogy ez egyfajta láncreakciót indíthat el az euroszkepticizmusra amúgy is hajlamos közép-kelet-európai tagállamok esetében. A meglepő fordulat a britanniai kampányban pedig az a bejelentés, mely szerint a magyar kormány hirdetéseket tesz közzé a szigetországban Orbán Viktor aláírásával, a britekkel közös uniós tagságunk előnyeit hangsúlyozandó.

Nem tudom feledni azt a 2004. május 1-i jelenetet, amikor az uniós belépésünket ünneplő fogadáson Bernben, igen sokat látott luxemburgi nagykövet kollegám, a diplomáciai őszinteséghez már éppen elég vörösbor elfogyasztása után csak annyit mondott: „A tagsághoz minden jót kívánok, de az biztos, hogy sosem fogom megszokni, hogy Ti is a Klubhoz tartoztok.”

Teljes cikk

dr. Birkás Antal

politológus, evangélikus teológus

Ki mit hisz, úgy marad

2016. június 22.

Nem kétséges, hogy britek sorsdöntő szavazás előtt állnak, amelynek kimenetele nem csak az ő jövőjüket, hanem egész Európa jövőjét befolyásolja. A várható eredményt számos tényező alakítja, az emberek gondolkodását számos érvvel próbálják befolyásolni. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy a döntést a vallási hovatartozás is nagymértékben meghatározza. Elemzésünkben e tényezőnek járunk utána.

A WISERD nevű Wales-i kutatóintézet eredményei egyértelműen mutatják: a vallási tényező fontos a „maradás vagy az kilépés” kérdésében. A britek körében végzett felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy azok, akik magukat kereszténynek vallják, inkább az Unió elhagyása mellett vannak (54 százalék), míg azok, akiknek nincs vallási hovatartozásuk, inkább „bent maradás” pártiak (közülük 43 % szeretné csak a kilépést). Érdemes azonban megnézni a kutatás további eredményeit is, elsősorban a felekezetek közötti eltéréseket.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

A zavaros B(rexit) terv

2016. június 28.

Hétfőre előkerültek a váratlan Brexit győzelem után „eltűnt” brit politikusok, és az eredmény kihirdetését követő teljes bizonytalanság után kezd kirajzolódni a kép, hogy mik lesznek a következő lépések. De legjobb esetben is csak pár hónapra lehet előre látni, az Európai Unióból való kilépés folyamata pedig akár évekig is eltarthat.

A nagy-britanniai népszavazás kampányában az Unióban való maradást szorgalmazók többek között azzal érveltek, hogy a kilépés ugrás volna az ismeretlenbe. Azután bekövetkezett, amitől óva intettek, és mintha csak azt akarnák mondani, hogy ugye megmondtuk – nem mondtak szinte semmit. Egyedül Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere tűnt úgy, mint akinek van B-terve (B úgy is mint Brexit), az viszont nem szolgálta a közhangulat vagy éppen a piacok megnyugtatását.

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Kalandorok kíméljenek!

2016. július 06.

Az elmúlt napok fejleményei után ezt a kikötést is nyugodtan beírhatnák a brit vezető politikai pozíciók álláshirdetéseibe. Mert bár az EU-ból való kilépést támogatók megnyerték a június 23-i népszavazást, és a politikai vezetők sorra hangoztatták, hogy a nép akaratát tiszteletben kell tartani, a sorozatos lemondások után lassan úgy tűnik, nem lesz, aki kiléptesse a szigetországot az Unióból.

David Cameron azzal ígérte be, majd írta ki a referendumot, hogy bármi lesz is az eredmény, megválasztott miniszterelnökként ő fogja végrehajtani a többségi döntést. Ehhez képest már alig néhány órával az eredményhirdetés után bejelentette, lemond a miniszterelnökségről, és még a kilépés folyamatát beindító 50. cikkely érvénybe léptetését is utódjára hagyja. A lemondás nehezen értékelhető másként, mint a kalandorság megnyilvánulása, ugyanis ha az eredmény meglepő volt is, maga a népszavazás nem váratlan fordulatként érte a miniszterelnököt, nem is kívülről kényszerítették rá, de még csak a pilátusi „disclaimer”-t sem fűzte hozzá, mondván az euroszkeptikusoknak, hogy ha ezt akarjátok, teljesítem a követeléseteket, de mosom kezeimet.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Sikeres népszavazás helyett Nobel-díj

2016. október 26.

Október 2-a nem csak Magyarországon szólt a népszavazásról. Több mint ötven éve tartó, 220 ezer halálos áldozatot követelő polgárháborút zárhatott volna le Kolumbiában a kormány és a Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevet viselő szélsőbaloldali gerillaszervezet által aláírt békeszerződésről szóló referendum. A szavazók szűk többsége azonban elutasította a tervezetet, így Juan Manuel Santos elnök békét nem, csupán Nobel-békedíjat tud felmutatni. Legalábbis egyelőre.

Szeptember 26-án nagyszabású és pátoszt sem nélkülöző ceremónia keretében írta alá Kolumbia elnöke Juan Manuel Santos és Rodrigó Londono (alias Timochenko), a FARC vezetője az 1964-ben kezdődő polgárháború lezárására hivatott békemegállapodást. A széleskörű nemzetközi támogatás mellett zajló, négyéves tárgyalássorozat zárókövének felhelyezését a helyszínen, Cartagenában tekintette meg többek között John Kerry amerikai külügyminiszter, Raúl Castro kubai elnök, Ban Ki Mun az ENSZ főtitkára, valamint latin-amerikai állam- és kormányfők egész sora. Hiába azonban a nemzetközi szereplők és a szembenálló felek egy irányba mutató elhatározása, a 37 százalékos részvétel mellett megtartott népszavazáson a kolumbiai választók 50,2 százalékban a szerződés ellen foglaltak állást. A közvélemény-kutatások ugyan szoros eredményt vetítettek előre, a nemek győzelme mégis meglepetést okozott.

Teljes cikk