muzulmánok” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

Mi várható Afrikából?

2015. december 08.

Elsőre talán meglepő, miért vállalta a biztonsági kockázatot Ferenc pápa, amikor a három országot érintő szubszaharai körútján a Közép-afrikai Köztársaság fővárosát, Banguit is felkeresse. Alapvetően az tűnhet azonban furcsának, hogy milyen megfontolásból utazik el a katolikus egyház feje éppen a világ e tájára. Ha a tendenciák és a számok mögé nézünk, rögvest megértjük: földünk azon kontinensét látogatta meg, ahol a legdinamikusabban növekszik a keresztények száma. Az amerikai Pew Research Center 2011 év végén közzétett jelentése szerint 2050-re a szubszaharai Afrika legkiterjedtebb vallási közösségét továbbra is a keresztények adják, az akkora előrejelzett összpopulációhoz (2 milliárd) képest 1,1 milliárd fővel. Míg 2010-ben 517 millió keresztény volt a Szaharától délre elterülő területeken, a muszlimok száma 248 milliót mutatott. Utóbbiak száma viszont gyorsabb ütemben nő, 2050-re a 670 millió főt is elérheti.

A 2015. november 25-30. között lezajlott látogatás Ferenc pápa első hivatalos útja volt Afrikában. A hatnapos út három országra fókuszált: Kenyára, Ugandára és a Közép-afrikai Köztársaságra. Egyfelől a Pápa demonstrálni kívánta, hogy Afrika egésze fontos egyháza számára, másfelől az elmúlt évek néhány súlyos témájára igyekezett reflektálni. Kenyában és Ugandában nem egy alkalommal hajtott végre több halálos áldozattal járó terrortámadást az iszlamista al-Shabaab (jelentése: az ifjúság) nevű szervezet. A működésképtelen (bukott) állam szinte valamennyi jegyét magán hordozó Közép-afrikai Köztársaságban pedig évek óta szektariánus konfliktus állandósult. A többségét tekintve keresztény (80 százalék) és a muszlimok (15 százalék), valamint a helyi közösségi hiedelmeket, ősi „vallásokat” követő (5 százalék) őshonos lakosság közötti ellentét nem önmagában felekezeti, hanem szociális és etnikai színezettel is rendelkezik. A pápa egyik fő missziója a keresztények és a muszlimok közötti feszültségek enyhítése, a megbékélés, az egymás iránti tolerancia szorgalmazása volt.

Teljes cikk

dr. Birkás Antal

politológus, evangélikus teológus

Hová lett a híres tolerancia? - Muzulmánok Amerikában

2015. december 28.

Néhány hete akár történelminek is mondható eseményről érkeztek hírek a tengeren túlról. Az Amerikai Egyesült Államokban komolyabbnál komolyabb elemzéseket, kimutatásokat, „vallásföldrajzi” térképeket készítenek a hozzáértő szakértők – lásd például a Pew Research Centre legutóbbi online adatsorait és elemzését*. Mindeközben megtörtént az, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt: megalakult az első olyan városi tanácsi testület – mindez még a párizsi merényletek előtt –, amelyben a muzulmán hívő képviselők többségbe kerültek. A városka neve, amelynek lakossága az Egyesült Államok történelmében először választott muzulmán többségű önkormányzati testületet, Hamtramck. Az olvasó persze nem tehet magának szemrehányást, hogy még nem hallott erről a településről. Önmagában az a tény, hogy Amerikában – a protestáns gyökerű és a politikai kultúrát mind a mai napig jórészt e dimenzióban megélő országban – először fordul elő ilyen, mégis érdemessé teszi a figyelmünkre e kisvárost. A párizsi események után pedig érdemes az amerikai politikai életet is jobban szemügyre venni az ott élő muzulmán kisebbséggel összefüggésben.

A kisvárosra már korábban is felfigyelt Amerika. Több mint 10 éve annak, hogy az akkori – még nem muzulmán többségű városi tanács – engedélyezte a városban található mecset tetőiről a müezzin imára hívó szavainak hangszóróval történő „közvetítését”. Nem egy megszokott dolog a nyugati világban, különösen is Amerikában. Még akkor sem, ha az adatok szerint az elmúlt 7 évben az Egyesült Államokban élő muzulmánok száma megkétszereződött (az imára hívás „utcai” közvetítése ma is csak néhány városban engedélyezett, ill. bevett gyakorlat). A többségi keresztény társadalmat a közterek ily módon történő „meghódítása” érthető módon zavarja.

Teljes cikk