munkaerőpiac” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Migrációs (sokk)hatások - a számok nyelvén

2015. december 01.

Miközben az európai polgárok elkezdtek felocsúdni a párizsi terror okozta letargiából, lassan mindenki számára világossá válik, hogy az uniós menekültpolitikát teljesen új alapokra kell helyezni, amely a gyakorlatban is biztosíthatná a „Fortress Europe” koncepció gyakorlati megvalósulását. Mindennek ellenére a brüsszeli politikai elit egy meghatározó része - élükön Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével – a francia főváros utcáin történt véres események ellenére nem mutat hajlandóságot a közösségi migrációs szabályozás gyökeres átalakítására. Szerintük ugyanis a migráció miatt kialakuló munkaerő-túlkínálat indíthatja be ismételten az európai államok gazdasági növekedését. A gazdasági statisztikák azonban ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják, amelyek tükrében Junckerék törekvései csupán szürreális lázálmokként értelmezhetőek. De még ha Junckernek igaza is lenne, mindez megérne annyit, hogy gazdasági érdekeket a társadalmi érdekek fölé helyezve kezelhetetlen kulturális feszültségeket vállaljunk magunkra? Tekintettel a kérdés politikai érzékenységére, érdemes érzelmek nélkül, gazdasági adatokra támaszkodva felmérni a lehetőségeket.

Az uniós állampolgársággal nem rendelkező migráns munkavállalók foglalkoztatása kapcsán kialakult egyik tévhit szerint a migránsok munkaereje az adott állam GDP-jét jelentős mértékben megnöveli. A helyzet azonban ezzel ellentétes, ráadásul ezt már a mostani migrációs válság előtti elemzések is megállapították. Példának okáért egy 2013-as átfogó OECD tanulmány szerint a bevándorlók foglalkozatásának 1 százalékos növekedése átlagosan 0,1 százalékkal járul hozzá az OECD tagállamok GDP növekményéhez, ami marginális hatásnak minősül. Ugyanakkor az egy főre jutó GDP csökken, mivel a GDP növekedési aránya elmarad a migránsok foglalkoztatási arányától. Ráadásul a németországi felmérések szerint az olcsóbb migráns munkaerő alkalmazása az átlagbéreket 0,1 százalékkal csökkentette, miközben 10 migráns munkavállaló átlagosan 3 német foglalkoztatottat szorított ki elsősorban a munkaerőpiac alacsonyabb szakképzettséget igénylő területeiről.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

A francia meccs tétjéről

2016. július 05.

Franciaország júniusban a párhuzamos küzdelmek helyszíne volt. Miközben a magyar válogatott a sikerekért harcolt, addig a sztrájkok is folyamatosan zajlottak. A szakszervezetek, elsősorban a szállítási és energiaszektorban jelentős CGT ereje folyamatosan csökken, így is képesek azonban arra, hogy akadályozzák az ország működését a foci EB ideje alatt. Erre vezetőik szerint azért van szükség, mert a kormány lazítani próbál a munkajogi szabályozásokon annak érdekében, hogy teljesíthesse ígéretét a 2017-es országos választások előtt és 10 százalék alá csökkentse a munkanélküliséget. A konfliktus rávilágít a francia gazdaság egyik legfőbb problémájára, a munkaerőpiac gyengeségére: a márciusi 10,3 százalékos munkanélküliség közelebb áll a mediterrán Olaszország adatához mint az uniós növekedési motor és fő versenytárs, Németország 4,5 százalékos rátájához. Az utcai tüntetéseknek azonban nagyobb a füstje mint a lángja: a valóban égető problémát a munkaerőpiac hatékonyabbá tétele jelenti. Ez a forradalmi patthelyzet valódi tétje.

A francia gazdaság állapota nem kirívóan rossz, de más uniós országokkal összevetve a választásokat megelőzően a stagnálás is különösen veszélyes a szocialista kormányra nézve. Az államadósság a válság óta növekvő pályán van és a költségvetési deficit 3 százalék alá szorítása sem sikerült 2008 óta. A kormányzat uniós összevetésben rendkívül nagy szerepet vállal a gazdaságban: 2014-ben a GDP arányos kiadása 56 százalék volt, ezt pedig könnyíti, hogy kedvező feltételekkel juthat elkölthető forrásokhoz. Ennek ellenére a gazdaság számára a válság után az egy százalékos növekedés megközelítése is nehéznek bizonyult és e szerény növekedést is elsősorban az olajárak csökkenése és az euró leértékelődése okozta. A kormányzat nehezen tart rendet pénzügyei terén emellett magas és rossz szerkezetű adóteher gátolja a növekedést, miközben a források elköltése sem hatékony.

Teljes cikk