mubarak” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

A Szfinx nyugalma – Sziszi elnök Budapesten

2015. június 04.

A gízai nagy szfinx négy és fél évezrede áll a sivatag szélén, miközben mellette elvonul a történelem. Nekem mindig Egyiptom erejét és legyőzhetetlenségét szimbolizálta. Ez a hatalmas ország is örök, mint a szfinx: hol kavarog, hol pusztul, hol fejlődik. Egyszóval: Egyiptom történelme során mindig előbb-utóbb talpra állt. 2011 januárja óta Kairó utcái gyakran voltak tüntetések és összecsapások színhelyei. Az egész ország felbolydult: gyakran folyt vér és sok ártatlan halt meg az összecsapásokban. Az elmúlt években szinte minden politikai erő megmérethette és megmutathatta magát. Az eredmény káosz, és az ország stabilitásának megsemmisítése lett. Egyiptom elveszítette báját és vele együtt a turisták millióit. A még nagyobb rossztól az országot 2013 júliusában a katonák közbelépése mentette meg. Vezetőjükből, Sziszi tábornokból közel egy éve az ország elnöke lett. Eljött az ideje, hogy a diplomácia sakktábláján most már ő is lépéseket tegyen. Egyiptomnak vissza kell térnie a nemzetközi közösség életébe és ezt szerte a világban segíteni kell. Elismerés a magyar diplomáciának, hogy június 4-én Budapestre látogat.

Egyiptom katartikus változásokon ment keresztül az elmúlt években. A kairói forradalom 2011 elején elsöpörte a Mubarak rendszert, de akik szembefordultak az egykori elnökkel, csöbörből vödörbe estek. A kairói tereken jobb életért, munkahelyekért tüntettek, de miután győztek, helyzetük még rosszabb lett. Nagyobb szabadságra vágytak, s végül az is kevesebb lett. A Tahrir tér tüntetői már a forradalom napjaiban szétváltak: voltak, akik új és szabad Egyiptomot akartak; voltak, akik iszlamista forradalmat. A hatalmas ország szétszakadt és Egyiptomot a hadserege mentette meg a belháborútól. Aligha mondhatja a világ, jó hogy ez történt, mert az egyiptomi demokratizálódás elakadt. Hogy miért? Keressük az okokat. Nem volt ehhez elég érett az egyiptomi társadalom? Aligha, hiszen Egyiptomnál szegényebb országokban is működik a demokrácia. Vagy a politikai iszlám valami teljesen mást ért a demokrácián, mint a nyugati világ? Ennek is vannak egyértelmű jelei.

Teljes cikk

Lorencsics Emese

iszlám és Közel-Kelet szakértő

Reálpolitika Egyiptomban

2017. február 28.

Egyiptom a legnagyobb arab ország, ezért helyzete különösen meghatározó a térség stabilitása és prosperitása szempontjából. Nemcsak az Izraellel, Egyesült Államokkal és az Öböl-országgal való viszonya kérdéses, hanem belpolitikája, gazdasága, sőt kulturális élete is, hiszen Egyiptom a közel-keleti filmgyártás központja volt, és az ország jelentette a nyugati filmek részére a Közel-Kelet kapuját is.

Valamivel több, mint hat év telt el azóta, hogy az egyiptomi nép nyomására lemondott az országot közel harminc évig vezető elnök, Hoszni Mubarak. Az egykori katona diktatúrájának megdöntését követő extázisnak és optimizmusnak azonban mára nyoma sincs az országban: a lakosság jelentős része szerint nagyobb az elnyomás, mint Mubarak idején, a gazdaság romokban hever, a fiatalok között pedig negyven százalékos a munkanélküliség.

Teljes cikk

Lorencsics Emese

iszlám és Közel-Kelet szakértő

Komfortos elnyomás?

2017. március 24.

2011-ben úgy tűnt, a Muszlim Testvérek meghatározó szereplője és alakítója, Mubarak örököse lesz az egyiptomi politikában. Mára azonban vezető politikai erő helyett egy terrorszervezetként van számon tartva, amely ismét illegalitásba vonulva működik. Nyolcvankilenc évvel ezelőtti megalakulása óta a szervezetet több alkalommal üldözték, amely miatt kormányzó szerepben is paranoiássá váltak, folyamatosan tartva attól, hogy szembeszállnak velük. Félelmeik végül beigazolódtak: a legnagyobb arab ország első demokratikusan választott elnökét egy katonai puccs döntötte meg egy évvel megválasztását követően.

A Hassan al-Banna által 1928-ban alapított Muszlim Testvérek Egyiptom legrégibb és legnagyobb ma is működő muszlim szervezete, amelynek tanítása a Koránon alapszik, és amely a politikai aktivizmust karitatív tevékenységekkel ötvözte. fennállása során számos mérsékelt és radikális iszlamista mozgalomra volt hatással világszerte. Megalakulását követően országszerte alakultak fiókszervezetek, amelyek a helyi társadalmi problémákra, hiányokra, szociális kérdésekre is megpróbáltak választ adni. A mecsetek mellett iskolákat vagy sportoláshoz alkalmas komplexumokat is felállítottak, ételt osztottak, tanítottak és neveltek; a szervezet létszáma pedig rohamosan kezdett nőni. Húsz évvel megalakulását követően mintegy félmillió egyiptomi követője volt, nézetei pedig szerte az arab világban elterjedtek. A mozgalom kezdeti célja az iszlám erkölcsi tanításának terjesztése volt, azonban hamar átpolitizálódtak, különösen a brit uralom és a nyugati befolyás elleni határozott fellépésüknek köszönhetően.

Teljes cikk