menekültválság” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Törökország kegyeit keresve

2015. november 30.

Törökország az elmúlt fél évben a meghatározó EU-tagállamok körében felértékelődött. Már nem csak azért, mert üzleti világ képviselői úton-útfélen az Ankarával való jobb kapcsolatokat szorgalmazzák, hogy exportjukat Törökországba növelhessék; hanem már azért is, mert a tagállamok politikai tervezői és megfontolt politikusai is egyetértenek abban, hogy sem a menekült áradatot, sem a szíriai válságot nem lehet Törökország bevonása nélkül megoldani. Váltásra van szükség, amelyet már Angela Merkel októberi isztambuli villámlátogatása is jelzett. Csakhogy a törökök úgy érzik, az EU lekezeli őket, s garanciákat akarnak arra nézvést, hogy a jövőben minden másként lesz. Ankarában jól tudják, hogy jó alkupozícióban vannak: az EU kér segítséget és együttműködést, s a török vezetés most megkérheti ennek az árát. Nem csak pénzben, hanem az EU-Törökország kapcsolati rendszer erősítését illetően is.

A menekültválság Törökországot is sújtja, így Ankarának érdeke, hogy rajta inkább áthaladjanak a migránsok, mint maradjanak. Valószínűleg ezzel is összefüggésben áll az, hogy a török partok és a görög szigetek között az Égei-tengeren soha nem látott embercsempész hálózat alakulhatott ki. Miért pont Törökország állítaná ezt meg, ha a Schengen-tagállam Görögország ölbe tett kézzel nézi, mi is zajlik a saját határvizein. A szíriai válság esetleges Törökországba való átterjedését pedig a török hadsereg meg tudja akadályozni. Sőt, Ankara az orosz Su-24-es repülő lelövése miatti orosz-török vitában sem szorul külső segítségre. Ha igen, a török külügyminiszter nem Brüsszelben, hanem Washingtonban fog kopogtatni.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Aleppó ostroma és a menekültkérdés – török szempontból

2016. február 12.

Törökország egyre inkább jelen van az európai politikai életben. Nem csak azért, mert leginkább ettől az országtól függ, hogy mennyi ázsiai és afrikai menekült lepi el Délkelet-Európát, s onnét más térségeket; hanem azért is, mert Törökország az egyetlen stabil hatalom a Közel- és Közép-Keleten. Mely ország lehetne más a partnere Németországnak, az Egyesült Királyságnak vagy Franciaországnak, ha Berlin, London és Párizs békességet akarna Szíriában, Irakban vagy másutt a térségben. Angela Merkel kancellár tudja leginkább Európában, hogy Törökország megoldhat számos olyan problémát, amely körmére égett több európai politikusnak, köztük magának a kancellár asszonynak is. Törökország képes lenne megállítani az Európára zúduló menekültáradat egyik fő vonalát.

De ezt Ankara csak akkor teszi, ha ezért az EU-tól kellő ellentételezést kap. Nem csupán pénzt, hanem ennél sokkal fontosabbat: „az európai utat.” Az EU-Törökország közötti tárgyalások tíz éve szünetelnek. Merkel ez év nyaráig 6 új fejezet megnyitását ígérte, de ebből még csak egy teljesült, de nyárig még van idő. A törökök számára azonban a legfontosabb ígéret, hogy a törökök 2016 nyarának végéig a tagállamoktól megkapják a vízummentes utazás lehetőségét. Mindkét fél sokat vár egymástól, de az EU és Törökország egyben bizonytalanok is egymásban. Ankarában is olvassák a német újságokat: mi lesz, ha Merkel asszony szerencsecsillaga leáldozik? A helyébe ülő új kancellárt is fogja majd kötni a német kormányfő adott szava? De a török elnök sem nevezhető a nyugat-európai világ legkedveltebb politikusának. Nem csak a bal- és liberális oldal kritizálja szinte naponta, hanem a konzervatív személyiségek is.

Teljes cikk