menekültügy” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 7

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Egy lépéssel hátrább - a szakadéktól

2015. június 27.

Az Európai Unió sokak szerint szeret a szakadék szélén táncolni. Van, amikor a külső körülmények lökik oda, van, amikor pedig saját magának köszönheti ezt a különös szenvedélyét. Persze, hogy épp melyik eset forog fenn, az nézőpont kérdése. Most június végére két komoly súlyú üggyel kellett szembenézniük az állam- és kormányfőknek a brüsszeli csúcstalálkozón: a görög helyzettel és a bevándorlással. Mindkettőre mondhatjuk, legalább is részben, az Unió is ludas abban, hogy ide jutottunk. S hogy mi az eredmény az éjszakába nyúló vita után? A görög kötélhúzás folytatódik, a menekültügyben pedig talán elindulunk egy életszerűbb megoldás irányába.

A héten a görög adósságválság ügyében háromszor zarándokoltak el Brüsszelbe az eurózóna pénzügyminiszterei hiába, s tegnap a főnökeik sem jutottak sokkal messzebbre. Igaz, nem is az utóbbiak dolga a feladat elvégzése. Mivel az athéni kormány mindig az utolsó pillanatban áll elő a legfrissebb javaslattal, érdemi választ pedig nem lehet ilyen súlyú ügyekben két perc alatt adni, marad a halasztgatás, a „ki bírja tovább” játék. Az Unió – és, tegyük hozzá, a világgazdaság – jobb formában van, mint Görögország első bedőlésekor 2010-ben, az eurózóna fennmaradása szakértők szerint most nem forog kockán. De a görög eset megrázkódtatást mindenképp okoz, s a megállapodás hatással lesz a választások előtt álló, eddig jó tanuló módjára viselkedő Spanyolországra és Portugáliára is. Szombaton a pénzügyminiszterek tehát folytatják az idegek harcát, az Unió egyelőre a görög szakadéktól nem lépett hátrább.

Teljes cikk

A görög népszavazás tétje

2015. június 29.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Sokáig úgy tűnt, hogy az Európai Uniót illető kritika csak a gonosz, gyakran szélsőjobboldalinak mondott euroszkeptikus pártok eszköztárához tartozik. Esetleg csatlakozhat még ehhez a nem túl díszes kompániához az európai politika néhány fenegyereke a mérsékelt konzervatív táborból. Voltak, vannak persze a baloldalon is ellenfelei a brüsszeli nomenklatúrának, a hagyományosan antiglobalista erők forradalmi lendületükkel szintén gyanakvással tekintenek az EU-s intézményrendszerre.

De persze – noha a baloldalon mindig könnyebben válnak általánosan szalonképessé a legvadabb ötletek is – az Európa-kritika ott sokáig a legvállalhatatlanabb gondolatok közt volt számon tartva. Mígnem az történt, hogy az  európai baloldali média egyik zászlóshajója, a Der Spiegel – megelőlegezve a mögöttünk álló hét megannyi híradását – egy olyan címlappal jelent meg, ami az európai fővárosok jellegzetes épületeit összemontírozva egy földrengés utáni állapotban ábrázolja. A címlapsztori hosszan sorolja a kudarcokat: menekültügy, brexit, grexit, általános döntésképtelenség, csökkenő népszerűség.

Teljes cikk

Mit üzenünk Tusványosról?

2015. július 23.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Szenátusi meghallgatásán Tom Malinowski, a State Departement új, demokráciáért és emberi jogokért felelős helyettes államtitkára említést tett Orbán Viktor 1 évvel ezelőtt, a tusnádfürdői szabadegyetemen elhangzott beszédéről. Mondanunk sem kell, hogy nem a dicséret hangján szólt, hanem - amint ezt már más nyugat-európai és tengerentúli kommentárokban is olvashattuk - a demokrácia egyetemes ügyére leselkedő veszélyek között említette az illiberális demokráciáról (is) szóló eszmefuttatást.

Az a tény, hogy közel egy évvel a beszéd elhangzása után, s alig pár nappal a miniszterelnök következő tusnádfürdői beszédének elhangzása előtt a nemzetközi  politika ilyen olimposzi magaslataiban is foglalkoznak velünk, jelzi azt a feltételezést és várakozást, hogy Orbán Viktor idén sem csupán az erdélyi táj szépségét fogja méltatni szombat délelőtti szónoklatában.

Teljes cikk

Kritika és osztriga Göteborgban

2015. szeptember 27.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az idei göteborgi könyvvásár egyik vendégországa Magyarország volt. A másik Izland, de ez a magyar részvétellel ellentétben különösebben nem borzolta a kedélyeket, a vásári diskurzus az ő esetükben szinte kizárólag az irodalomra korlátozódott. A mi részvételünket számos vita előzte meg, ami összefügg azzal, hogy Skandináviából, s különösen Svédországból, az utóbbi öt évben több alkalommal is hallhattunk kritikus hangokat, akár a médiatörvényről, az alkotmányról, az antiszemitizmusról, vagy a demokrácia általános állapotáról volt szó. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által ellenünk indított (és nemrég végleg megszüntetett) eljárás zászlóvivői is svédek voltak. S noha voltak nemes közös feladatok is, mint a Wallenberg emlékév és számos olyan apróbb ügy, amelyben a svédországi magyar diaszpóra vagy a magyarországi svéd befektetők játszottak kulcsszerepet, újra és újra azt tapasztalhattuk, hogy valami furcsa morális felsőbbrendűség magabiztosságával tekintenek ránk Skandináviából.

Egy könyvvásár az a hely, ahol az egymást követő programok során az írástudóknak az a bizonyos sokat emlegetett felelőssége látványosan és kötelező érvénnyel megnyilvánul, hol hűvös előadótermekben, hol a standok zűrzavaros vásári hangzavarában. E felelősség az alapjáraton is folyamatosan moralizáló svéd közegben még hangsúlyosabban jelent meg, mivel a könyvvásár tematikai hangsúlya idén – hogy, hogy nem – a szólásszabadság volt. Ilyen körülmények között az elmúlt hetekben a migráció kapcsán elhíresült Magyarország képviseletében Svédországban vendégeskedni bátorság és humorérzék nélkül nem javallt.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Párizs megér egy fordulatot?

2015. november 16.

A párizsi merényletek nem egész két nappal követték csak a vallettai EU-Afrika csúcsot, illetve az uniós állam- és kormányfők ottani tanácskozását. A sokkhatás alatt, érthető módon, már senki nem beszél róla. A probléma, hogy amúgy sem hozott semmi említésre méltót: egy maradt a március óta különböző szinteken celebrált megannyi politikusi találkozóból. Továbbra sem volt meg ugyanis a politikai akarat a probléma gyökerénél történő kezelésre, a politikailag korrekt narratívából való kilépésre. A kérdés, hogy a vérengzés Európa szívében, ahogy Trócsányi László igazságügyi miniszter is mondta, fúj-e ébresztőt. A szlogenek szintjén mindenki közös megoldás után áhítozik az év eleje óta, a gyakorlatban azonban – jobb híján – eddig csak nemzeti félmegoldások születtek. Európának a saját árnyékán kellene túllépnie, de egyáltalán nem biztos, hogy képes lesz rá.

1,2 millió bevándorló idén, csak októberben annyi (219.740), mint tavaly egész évben. 4 millió szír menekült el otthonról, Afrikában és Ázsiában tízmilliók vannak úton. Az utánpótlás kifogyhatatlan, s a tél sem segít: nem jönnek most sem kevesebben, mint az előző hónapokban. Pedig a nyugati politikusok és elemzők az időjárás apasztó hatásában bíztak a legjobban, ami azért sokat elárul a közös menekültpolitika hatékonyságáról.

Teljes cikk

Szalay-Bobrovniczky Vince

történész, Magyarország korábbi ausztriai nagykövete (2010-2014)

A következetlenség következménye: Faymann bukása

2016. május 10.

Werner Faymann osztrák kancellár 2016. május 9-én azonnali hatállyal lemondott a kormányfői és a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöki posztjáról. A bejelentés időpontja váratlan volt, a lemondásra ugyanakkor egy idő óta számítani lehetett. Mindeközben pedig zajlik Ausztria történetének eddig legérdekesebb választási kampánya, melynek során biztos, hogy olyan politikai hátterű elnök foglalja el a hivatalát a Hofburgban, amilyen államfője Ausztriának még nem volt. Vagy kék (szabadságpárti) vagy zöld. Felfordulás az osztrák politikában, kék-zöld foltokkal. Mi történik Ausztriában?

Faymann pragmatikus baloldali politikusnak számít. Politikai profilja nem mutat erős kontúrokat, de megbízhatóan, nagyobb megrázkódtatások nélkül  látta el a kormányfői feladatokat. Különösebb affinitása a külügyekhez soha nem volt, talán ezért is történhetett meg az, hogy pont egy ilyen kérdésben botlott el. Természetesen a menekültügyről van szó.

Teljes cikk

Hova vezet Kurz következetessége?

2016. június 07.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A Törökországgal kötött uniós megállapodás és az idomeni táborban kialakult helyzet, majd ezt követően a tábor felszámolása megtette hatását: a korábbinál jóval kevesebb migráns érkezik a Balkánon át Európába. A migráns-forgalom a Földközi-tengeren ugyanakkor jelentős mértékben megnőtt, s ezt az útvonalat nem is lehet majd egykönnyen lezárni. A vízi út persze jóval kockázatosabb, amit a számok is bizonyítanak: ha jól figyeltük a híradásokat, csak az elmúlt héten ezer körüli embert nyelt el a hullámsír. Jól jelzi a közélet és a média érzékenységének tompulását az, hogy mennyivel gyorsabban tér napirendre e tény felett, mennyivel kevesebbet hallunk e hátborzongató tényről, mint 2013 októberében, amikor „mindössze” 366 ember veszett oda az olasz partok felé vezető vízi úton. Humanitárius szempontból ez persze elég aggasztó fejlemény, ami egyetlen kicsit is jó érzésű embert sem hagyhat hidegen, függetlenül attól, hogy a vízbe fúltak hány százaléka lett volna valóban jogosult a menekült-státuszra, vagy hogy milyen mértékben az embercsempész bandák üzelmeinek következtében szálltak be a túlterhelt lélekvesztőkbe, észak felé véve az irányt.

Némely baloldali politikusok és a sajtó egy része még igyekszik ugyan kongatni a vészharangot és értékelvű érveléssel Európa humanitárius erkölcsi kötelességére emlékeztetni, de – leginkább a közvélemény nyomása alatt – egyre többen látják be: az elmúlt egy év migrációs krízise nem csak a háborús cselekmények nyomán kialakuló valós menekülési kényszer miatt bontakozott ki, hanem a humanitárius ihletésű politikai gesztusok félreértése, vagy cinikusan tudatos félremagyarázása miatt is.

Teljes cikk