megújulóenergia” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 6

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Megújuló energiák – több, mint úri huncutság?

2015. április 17.

A befektetők többet költöttek megújuló energiát használó erőműi kapacitásokra 2014-ben, mint bármely ezt megelőző évben. Az összeg 270 milliárd amerikai dollár, s az elmúlt tíz évben két trilliót fordítottak erre a célra, - mondja az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának március végén kiadott éves jelentése. Ráadásul nem a leggazdagabb és legfejlettebb országok az élenjárók. Mi áll a háttérben, s tanulhatunk-e belőle?

A tavalyi rekord két év megtorpanás után jelentkezett és 103 gigawatt tiszta villamos energia-forrás kapacitást eredményezett, ami mintegy tízszerese a magyar villamos energia rendszer teljes kapacitásának.

Figyelemre méltó, hogy a befektetési lista élén az előző évi ráfordításait negyven százalékkal növelő Kína áll. Több, mint kétszer annyit költött a célra, mint az Egyesült Államok vagy az őt szorosan követő Japán.

Kína még a 2012-ben közzé tett hivatalos energiapolitikai dokumentumában fogalmazta meg magának a kapcsolódó célokat és kötelezte el magát a megújuló energiák erőteljesen növekvő alkalmazása mellett. Ez év végére a tiszta villamos energiatermelő kapacitások 30%-ra emelését irányozták elő, szél- és napenergiával. Mindeközben kettőszáz járásban és ezer településen hoznak létre bemutató projekteket a helyi energiatermelés messzemenő alkalmazására.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Mi mindent befolyásol a norvég alap?

2015. június 05.

A hat hónap múlva sorra kerülő párizsi klímakonferencia előkészületei során fokozott figyelmet érdemelnek a témával kapcsolatos friss hírek. Ezek szerint a norvég parlamentben június 5-én elfogadott, a kormány és az ellenzék támogatását egyaránt élvező indítvány nyomán az igen jövedelmezőnek számító norvég nyugdíjalap visszavonja befektetéseit azon üzleti vállalkozásokból, melyek bevételei vagy kibocsátása 30 %-nál nagyobb mértékben széntüzelésből származnak.

A norvég nyugdíjalap alapvető célja, hogy az Európa legnagyobb kőolaj- és földgáz exportjának hasznából az utókor is részesüljön, illetve az ebből származó bevételek ne fűtsék túl a gazdaságot, ami az ásványi anyagban gazdag országok egyik gyakori problémája. Az alapot 1996-ban hozta létre a norvég állam, növekedési üteme pedig töretlen. Az alap jelenleg a vagyona 60 százalékát részvényekbe, 35 százalékát kötvényekbe, 5 százalékát pedig ingatlanokba fekteti. A részvények nagy aránya miatt az alap Európa legnagyobb részvénytulajdonosa.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Klímacsúcs: zöldül Amerika, zöldül a világ

2015. december 18.

Az elmúlt héten jelentős eredménnyel zárult 195 ország részvételével a párizsi klímacsúcs. A világ országai megállapodtak egy öt évente felülvizsgálandó keretrendszerben, amely a globális felmelegedést 2 Celsius fok alatt tarja. Az egyezmény leszögezi, hogy a káros anyag kibocsátás csökkentésében a fejlett országoknak kell élen járnia, saját csökkentési erőfeszítéseik kiterjesztésével és a fejlődő országok ilyen irányú támogatásával, évente 100 milliárd USA dollárt meghaladó mértékben. Igaz, az Egyesült Államok szenátusa valószínűleg nem ratifikálja az egyezményt, - ahogy a korábbi, kyotói jegyzőkönyvet sem tette- viszont az adminisztráció az egyezmény elvei alapján fog döntéseket hozni.

Ezen döntéseket megelőzve viszont dübörögve zöldül az amerikai áramtermelés ugyanis új növekedési csúcs beállítására készül az idei évben a naperőmű iparág. A harmadik negyedév adatai alapján készült jelentés szerint a naperőművek beépített teljesítménye az idén jelentősen meghaladja a 25 GW-ot. Ez utóbbi mérték csaknem 4-szerese a magyar villamos energia rendszer éves csúcsterhelésének. Ugyancsak impresszív szám, hogy ez a mennyiségű „napenergia” több, mint  4 millió amerikai háztartás villamos energia igényének kiszolgálására elegendő.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Kína energetikai tervei - Sci-fi, vagy valóság?

2016. április 30.

Kína úgy él a köztudatban, mint egy olyan szuperhatalom, amely nem kíván szuperhatalomként viselkedni, hanem kivárja az időt, amíg elég erős lesz ahhoz, hogy valóban kilépjen a világpolitika porondjára. A történelemben azonban még soha nem volt olyan gazdasági nagyhatalom, amely tartózkodott volna a gazdasági erő politikai és katonai célokká konvertálásától, már amennyiben ez érdekében állt. Meglehet, a Kínai Népköztársaságnak jelenleg nem érdeke még, hogy világpolitikai szereplő legyen. Ám magát az ambíciót és célrendszert megtagadni Kínától, igen merész lenne, és a kínai külpolitikai döntéshozók gondolkodását, a kínai kormányhoz közeli agytrösztök tevékenységét ismerve, ezt nem is tehetjük

A „szuperhatalmi ambíció nélküli szuperhatalom” fából vaskarika elméletét mégis sokáig vallották Nyugaton, nem odafigyelve eléggé, hogy a vörösre festett Mennyei Birodalom már az 1970-es évektől aktívan terjeszkedik a harmadik világban. Igaz, akkoriban Kína egyre inkább jófiú lett, mivel a Nyugat számára – egy rövid időszaktól eltekintve – a Szovjetunió volt a nagyobb ellenfél. Kína csak a harmadik világban terjeszkedett, ám ott, Indokínától kezdve Tanzániáig, meglehetősen hatékonyan. A harmadik világ felszabadító, anti-kolonialista mozgalmai úgy érezték, hogy a két blokk a fejük fölött megegyezett a „fehér ember” uralmában, és felosztotta a világot. A nagyhatalomként viselkedő Kína egyfajta ellenpontja volt a kapitalista, neoliberális és szovjet gőgnek. Ezért, és nem pusztán a maoizmus révén lett Kína népszerű Afrika és Latin-Amerika sok országában.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Angol gyep, francia atom és kínai pénz

2016. szeptember 16.

Ha szoros eredménnyel is, Nagy-Britannia választói a Brexit mellett tették le a voksukat a június 23-i szavazáson. Pontosabban fogalmazva, nem a brit, hanem az angol választók döntöttek az Unióból való kilépés mellett. A kelta félperiféria (Skócia, Wales, Észak-Írország), amely a leginkább haszonélvezője volt az uniós fejlesztési támogatásoknak, az Unióban maradás mellett döntött, akárcsak London, illetve néhány dél- és délkelet-angliai város. Sokan sokféleképpen elemezték a népszavazás okait. Érzelmi szempontból érdemes rámutatni arra az ellentmondásra, hogy miközben 1973 óta Nagy-Britannia az integráció tagja, az angol elit, valamint az állampolgárok többsége mindig idegennek, távolinak érezte a kontinenst, amely valami zűrzavaros, kiszámíthatatlan, bürokratikus katyvaszként tűnt fel előtte a brit médiában.

Az angol politikai és gazdasági elit közelebb érzi magához az Egyesült Államokat, a közös angolszász kultúra alapján. Ennek a stratégiai amerikai-angol szövetségnek az alapja már a 19. század végén megfogalmazódott, igaz, akkor még inkább amerikai részről. Andrew Carnegie amerikai milliomos, acélgyáros, filantróp (a kor Soros Györgye!) például így látta Anglia és Amerika jövőjét 1892-es írásában: „Mondjanak, amit akarnak, de miként a Nap az égről egyaránt besüt Angliára és Amerikára, ugyanígy egy szép hajnalon majd felmegy az égre, és fénylő sugaraival köszönti a Brit-Amerikai Unió Újraegyesült Államait.” Az érzelmi azonosulás, a kulturális értékek közössége szép dolog, de miként a politikának és a társadalmi folyamatoknak van egy belső logikája és dinamikája, úgy a gazdaság- és energiapolitikának is vannak vastörvényei. Márpedig jelenleg Nagy-Britannia mégiscsak szorosabban függ energetikai szempontból a kontinenstől, mint az Egyesült Államoktól, stratégiai szövetség és angolszász kultúrközösség ide vagy oda. A következőkben az energiapolitikai hatásokat vesszük szemügyre: lássuk, mit okoz a Brexit?

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Kína a környezetvédelem bajnoka?

2017. február 24.

Számos elemzés szól arról, hogy Donald Trump hivatalba lépésének és egy esetleges izolacionista fordulatnak egy járulékos nyertese lehet (Oroszország), valamintkét járulékos vesztese: az Európai Unió és a Kínai Népköztársaság. Utóbbi került Trump célkeresztjébe. Kína egyelőre még visszahúzódó és békés óriásként viselkedik a világpolitikában, ám egyre több katonai és biztonságpolitikai elemző veti fel egy lehetséges kínai-amerikai gazdasági háború eszkalálódásának, és fegyveres konfliktussá alakulásának lehetőségét. A Trump által kinevezett nemzetbiztonsági főtanácsadó, Steve Bannon például 2016 márciusában tett nyilatkozatában azt mondta, hogy tíz éven belül háborúra kerül sor az Egyesült Államok és Kína között.

Ha a legrosszabb talán nem is fenyegeti a világot, az nyilvánvaló, hogy az új amerikai adminisztráció protekcionista gazdaságpolitikája kiválthatja Kína haragját. Miközben a jelenlegi amerikai kormány, finoman szólva, szkeptikus a megújuló energiaforrásokkal szemben, a Kínai Népköztársaság eltökélt abban, hogy az energiaszektort minél nagyobb mértékben a megújulókra állítsa át. Peking bejelentése szerint 2,5 billió jüant, azaz 361 milliárd dollárt invesztálnak a közeljövőben a megújulókba. Kína tehát – elsősorban az iszonyú demográfiai nyomás hatására – más utakon jár, mint az újraiparosítás felé törekvő, 300 milliós Egyesült Államok. 2017 januárjában Kína felépítette és üzembe állította a világ legnagyobb naperőművét. A 27 négyzetkilométer kiterjedésű naperőmű megépítése 6 milliárd jüanba került. Mindez mutatja, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nem takarékoskodik, ha egy környezetkímélő, ezáltal hatékony és hangulatjavító beruházásáról van szó.

Teljes cikk