megállapodás” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Tragédia, komédia, tragikomédia?

2015. február 25.

„A német asszony azt mondta, mindenkinek meg kell csinálnia a házi feladatát” – újságolta első osztályos kisfiam, felháborodva, hogy még idegenek is ilyenekre emlékeztetik. Állatos videók megtekintése közben ugyanis az aktuális görög híreket is átfutottuk gyorsan az interneten. Szegény gyerek, magára vette a német kancellár intelmeit…

A görög történet az ókori hagyományokhoz méltóan nem szűkölködik drámai fordulatokban. 2010 óta két mentőcsomag, többszöri kormányváltás, diktátumok, vétók és engedmények, folyamatos tüntetések. Nem tudjuk, hány felvonásból áll a mű, s a vége komédia vagy tragédia lesz-e. Azt azonban világosan látjuk, azzal, hogy a Sziriza megnyerte a január végi választásokat, legalábbis új felvonás kezdődött.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Új irány Iránban?

2015. április 08.

Döntő fordulat következett be 2015. április 2-án Lausanne-ban, az Irán és a nemzetközi közösség közötti tárgyalásokon azzal, hogy az ENSZ öt állandó tagja és Németország (P5+1) képviselői olyan keretegyezményt fogadtak el, amely átláthatóvá teszi az ország nukleáris fejlesztéseit, kiiktatva abból a nukleáris fegyverkezés lehetséges elemeit. A végrehajtásról újabb átfogó egyezmény születik majd június 30-ig. Teherán megegyezési hajlandóságáért cserében hatályukat vesztik majd az Irán ellen hozott nyugati szankciók. Az események háttérben természetesen az Egyesült Államok és Irán közötti közeledés áll, amely másfél év óta zajlik. Úgy tűnik, a Washington-Teherán közötti kapcsolatépítés eredményes, hacsak valami váratlan esemény ismét meg nem akasztja azt. A megbékélés alapvető érdek mindkét fővárosban és a világ legtöbb részén is. Ha ez történik, Irán ismét teljes súlyával visszakerülhet a világgazdaság térképére és megkezdődhet egy új ipari és szolgáltatási kultúra megteremtése a Közép-Kelet egyik meghatározó országában. Ebben az új helyzetben további cselekvési területek nyílnak meg Magyarország számára is.

Irán jelentős ország a Közép-keleten: hagyományos erőközpont és középhatalom. Az ország látványos kivonulása a nemzetközi együttműködések rendszeréből az 1979. évi forradalmat követően sok gondot okozott a nemzetközi közösség legtöbb országának, de magának Iránnak is. Az elzárkózásnak és szembefeszülésnek legfőbb oka az Egyesült Államok és Irán közötti viszonyban keresendő. Az 1979-ben hatalomra jutott teheráni vezetés évtizedekig Washingtont okolta (valljuk be, joggal) Reza Pahlavi elnyomó rendszerének fenntartásáért. Az amerikai vezetés számos nyugati országgal együtt történelmi visszalépésnek tekintette, hogy Irán letért a sah vezette westernizációról és teokratikus köztársaság lett. Így olyan ideológiai szakadék jött létre az Egyesült Államok és Irán között, amelynek áthidalásához évtizedek kellettek. Washington és Teherán közötti szakítás új megvilágításba helyezte az addig barátságos iráni-izraeli, valamint az iráni-szaúdi viszonyt is. A teheráni vezetőknek Izrael már nem volt barát, hanem inkább ellenfél, sőt ellenség. Jeruzsálemben is az egykori Irán-barátságot felváltotta a szembenállás. Szaddam Huszein iraki hatalmának összeomlását követően pedig a Rijád-Teherán ellentétek éleződtek ki: rivalizálás kezdődött a térségbeli vezető szerepért és Irán egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben lépett fel a közel- és közép-keleti térség síitáinak védőhatalmaként. További olaj volt a tűzre, amikor Irán jó évtizede vagy már azt megelőzően olyan nukleáris programot indított el, amellyel képességei olyan mértékben fejlődtek, hogy Irán számos mérvadó forrás szerint néhány éven belül atombombához juthatott volna. Teheránban tagadták, hogy fegyverkeznének, de a kétségeket nem tudták (vagy talán nem is akarták) eloszlatni. A nyugati világ válasza az Egyesült Államok ösztönzésére az lett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Irán ellen szankciókat fogadott el, az EU pedig korlátozta a kereskedelmet. Ennek következtében az ország modernizációja megakadt, még a nagy jövedelmeket adó olaj- és gáziparban is. Az embargó hatott és ezzel az ország olyan rossz gazdasági helyzetbe került, amely már az iráni társadalom egészét is érintette és érinti.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

A Kárpát-medence újrafelfedezése

2015. december 29.

November végén a magyar kormány 50 milliárdos gazdaságfejlesztési megállapodást kötött a Vajdasági Magyar Szövetséggel, miután október 28-án, Újvidéken és Belgrádban a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. két új regionális képviseletet nyitott. Ezzel a magyar kormány megtette az első lépést a 2012-es Wekerle Tervben meghirdetett Kárpát-medencei gazdasági térség megvalósításának irányába. Ennek megfelelően a gazdasági megállapodást és a kereskedelmi képviseletek megnyitását nem csupán vajdasági, hanem tágabb regionális perspektívában is értelmezhetjük. Az új képviseletek ugyanis a Kereskedőház most kiépülő közép-európai kereskedelemfejlesztési hálózatának részeként a Kárpát-medencei regionális gazdasági és kereskedelmi térség megvalósítását aktívan támogathatják. Mindebből úgy tűnik, hogy végre elkezdtük újra felfedezni a Kárpát-medencében rejlő elfeledettnek hitt lehetőségeinket.

Az egyik legfontosabb kormányzati törekvés, hogy az Európai Unióban Magyarország rendelkezzen a GDP-hez mért legmagasabb exportvolumennel. A kereskedelmi kivitel értékének növeléséhez azonban nem kell feltétlenül túlságosan messzire tekintenünk. A külkereskedelem további bővítésében ugyanis a politikai, közjogi és – talán ami a legfontosabb – infrastrukturális széttagoltsága ellenére a Kárpát-medence szomszédos piacai, mint a magyar kereskedelem számára adott természetes célpiacok kitűnő üzleti lehetőséget biztosíthatnak a magyar vállalatok számára. A területre jellemző kis földrajzi távolságok, alacsonyabb szállítási költségek, közös kulturális kódok, potenciális ágazati fejlesztési lehetőségek, valamint a külhoni magyarokkal beszélt közös nyelv ugyanis különösen ösztönzően hathatnak a magyar export és tőkekivitel növelésére, s ezen belül is a regionális magyar-magyar gazdasági kapcsolatok megerősítésére. A kedvező befektetési lehetőségekből adódóan ráadásul a régióban a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) is versenyképes szereplőként jelenhetnek meg, ezért a Kárpát-medence piacai elsődlegesen számukra nyújtanak alkalmas területet saját pénzügyi helyzetük stabilizálásához és nemzetközi gazdasági tevékenységük sikeres elindításához.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Déli Áramlat - újratöltve

2016. március 25.

A 2014 decemberében Vlagyimir Putyin által lefújt Déli Áramlat gázvezeték újraélesztésén dolgozik Oroszország. Legalábbis erre enged következtetni az a néhány hete Rómában aláírt együttműködési megállapodás, melyet az orosz Gazprom, a görög Depa és az olasz Edison vezetői szignáltak. Az iparág túlnyomó része újabb politikai píárt sejt a megállapodásban, pedig több lehet mögötte, mint gondolnánk.

Az új terv felélesztené a Fekete-tenger alatt futó gázvezetéket Oroszországból Bulgáriába, ám szemben a Déli Áramlat eredeti terveivel, Várnából nem északi, hanem déli irányban, Görögország felé venné az útját, majd újra a tenger alatt folytatva azt, egészen az olasz csizmáig érne. Annyiban új még a projekt, hogy a Fekete-tenger-i szakasz kivételével az orosz fél utána a bolgár belső gázhálózat felturbózott szakaszára, a bolgár-görög interkonnektorra, majd egy régi vezetéktervre, a Poseidonra támaszkodva juttatná el az orosz gázt az európai piacra. Amellett, hogy ez egy összegében kisebb beruházás lenne, mint a lefújt nagy testvér, lényegesen jobban illeszkedne az európai energetikai reguláció rendszerébe, és egyben direktben versenyezne az egyetlen megmaradt déli korridor vezetékprojekttel, a Transz-Adriai Vezetékkel (TAP), mely azeri gázt szállítana Törökországon át Olaszországba. Éppen úgy, ahogyan a Déli Áramlat versenyzett anno a Nabucco vezetéktervvel.

Teljes cikk