manuelvalls” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 3

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Francia kormányátalakítás – ellentmondásokkal

2016. február 15.

Szkepticizmus, irónia, kiábrándultság, elkeseredés. Leginkább ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni François Hollande február 11-én bejelentett kormányátalakítási döntését, amellyel hivatalosan megalakult Manuel Valls harmadik kormánya. Az átalakítás céljaként az utóbbi hónapokban meglazult kormányegység helyreállítását, valamint a törvények elfogadásához szükséges stabilabb parlamenti támogatás biztosítását lehet megnevezni. A döntés eredménye azonban nem lett más, mint egy külügyminiszterré kinevezett ex-miniszterelnök, aki neheztel a kormányfőre, 3 zöldpárti kormánytag, akiket a saját pártjuk páriaként kezel, valamint egy sértett gazdasági miniszter, akit népszerűsége ellenére háttérbe szorítottak. Finoman szólva sem remek válogatás, amelynél a választások előtt másfél évvel nem lehet jobbat kívánni a jobboldali ellenzék számára.

A második Valls kormány átalakítása - kis túlzással - törvényszerűnek tekinthető. A kormányzati személycserékre már régóta számítani lehetett, mivel a köztársasági elnök által kezdeményezett állampolgársági alkotmánymódosító javaslat drasztikus szigora miatt a Szocialista Párt mellett Taubira ex-igazságügyi miniszter ellenállásán keresztül a kormány egységét is kikezdte. Mindez a kormányzat teljes döntésképtelenségét eredményezte, amely a terrorizmus elleni – hivatalosan is deklarált - harc kellős közepén álló francia politikai elitről katasztrofális képet közvetített.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Állami imámképzés Franciaországban?

2016. augusztus 11.

A fokozódó intenzitású terrortámadások miatt a francia politikai elit a sikertelenül zárult állampolgársági alkotmányozó reformfolyamat után egy régi-új területen, a francia állam és az országban élő muzulmán közösség kapcsolatainak megreformálása kapcsán kezdeményezett vitát. Ezen a téren már az utóbbi 15-20 évben is sok erőfeszítés történt, ugyanakkor az állam és az egyház totális szétválasztását szabályozó 1905-ös szeparációs törvény értelmében a kormánynak érdemi, az eddigi eredményeken jócskán túlmutató reformok végrehajtására szinte zéró mozgástér áll rendelkezésére. Mindez a francia republikanizmus alapjainak teljes átértelmezését kényszerítheti ki.

A francia állam és az országban élő muzulmán közösség intézményesített kapcsolatainak reformját, valamint a radikális imámok elleni küzdelem fokozását ezúttal Manuel Valls miniszterelnök vetette fel, aki a Saint-Étienne-du-Rouvray-i szerzetes kivégzésének letargikus hatása alatt két előremutató javaslattal állt elő, melyeket kis túlzással paradigmaváltó gondolatokként is értelmezhetünk. Valls elsőként a muzulmán közösség állami pénzekből történő támogatását propagálja, amely egyfajta „helyettesítő fedezetként” megfelelő pénzügyi feltételeket teremtene a külföldről – főként az Öböl-menti államokból – érkező mecsetépítési támogatások minimalizálásához. Második javaslatában pedig az imámok jelenlegi szabályozatlan helyzetét orvosolandó, kötelező állami imámképzés bevezetésére tett javaslatot, amely biztosítaná a külföldről érkező radikális, a republikánus értékek ellen szónokló imámok kiszűrését.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Cicaharc, vagy igazi bázisdemokrácia?

2017. január 06.

Franciaországban a 2016-os év jelentős politikai veszteségeket könyvelhetett el. A listán elsőként a novemberi jobboldali előválasztás két nagy vesztesét, Nicolas Sarkozyt és Alain Juppét említhetjük meg, akik kudarcuk okán távoztak a nagypolitikából. Ezután pár nappal az államfő, François Hollande mondott le a második ciklus megpályázásától, melyhez minden bizonnyal a 10 százalék alá zsugorodott támogatottsága adta meg a végső lökést. A veszteségsorozat ráadásul a január végi baloldali előválasztáson tovább folytatódhat, ahol a választók a múlt decemberig hivatalban lévő ex-miniszterelnök, Manuel Valls sorsáról dönthetnek. De gyakorolhat-e bármilyen hatást az ország jövőjére a baloldali előválasztás a szocialisták öt éves leszereplése után? Egyáltalán megéri Vallsnak kockáztatni?

A baloldali előválasztásra összesen hét politikus jelöltette magát, mely szám szerint megegyezik a jobboldali előválasztás résztvevőivel, ugyanakkor karakterüket tekintve teljesen eltérő csapattal szembesülünk. Míg a republikánusok esetében főként a párt fősodrába tartozó, jelentős kormányzati tapasztalattal rendelkező politikusok vettek részt a versengésben, addig a baloldal esetében kis túlzással a névtelenség homályából előlépő személyek jelentek meg a ringben. Kivételt csupán két személy, a 2014-ben lemondott gazdasági miniszter, Arneaud Montebourg, illetve a miniszterelnöki tárcától a kampány érdekében nemrég megváló Manuel Valls képez, akik ezzel az előválasztás legnagyobb várományosaként pozícionálhatják magukat.

Teljes cikk