magyarország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 17

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Az USA esete az etnikai különbségekkel

2015. február 14.

Képzelje el, hogy egy magyar kórházban a nővér ön elé rak egy űrlapot, ahol néhány személyes adat kitöltése után a következő kérdés szerepelne: „Ön roma? Ha nem, akkor fehér, fekete, kínai…” és itt egy hosszú felsorolás következik az összes elképzelhető rasszról, plusz egyéb. Gondolom, velem együtt felháborodna.

Mondok mást. Mi lenne, ha úgy tudna az interneten iskolát keresni a gyerekének, hogy precíz, évekre lebontott adatokat szolgáltatna egy teljesen legálisan működő oldal arról, hogy az intézmény tanulói közül mennyi a roma, mennyi a kínai, mennyi az akármilyen más származású. Elég régóta vagyok a szakmában ahhoz, hogy 95 százalékos valószínűséggel modellezem, ki, hány percen belül, belföldön és külföldön hogyan adna ki felháborodott hangú közleményt, szólítana fel azonnali elhatárolódásra, elítélésre, lemondásra.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Németek, oroszok, törökök: erőközpontok vonzásában

2015. március 12.

Reálpolitikus leírást adott Magyarország külkapcsolatairól Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a hétfői nagyköveti értekezleten arról beszélt, hogy Magyarország három fajsúlyos ország, a Német-, Orosz- és Törökország adta kihívások világában él. Ez egyébként mindazoknak, akik ismerik a világgazdasági adatokat, evidencia. Másoknak persze lehet mindez meglepetés, vagy a múlt kísértete: egykoron e három hatalom szorongatta Kelet-Közép-Európát. Az is tény, hogy ha túllépünk a gazdaságon, mindhárom ország más üzeneteket küld a világnak, akár demokráciafelfogásról, biztonságpolitikáról, vagy kultúráról van szó. De más a viszonyuk a nemzetközi kapcsolatok meghatározó államához az Amerikai Egyesült Államokhoz is. Azaz miközben Berlin, Moszkva és Ankara más és más eredők mentén politizál és fejlődik, ha akarja, ha nem, hatással van arra a kelet-közép-európai térségre, amelynek szíve-lelke a V4 együttműködés. Mintha egy furcsa háló borulna a Duna és Visztula vidékére, amelynek egyik sarka Berlinben van, a másik Moszkvában, a harmadik pedig részben Ankarában, részben Isztambulban.

Az egységes Németország megalakulása (1871) óta hagyományosan meghatározó országa nemcsak a Duna-medencének, hanem a Lengyel-síkságnak is. Az elmúlt évtizedekben különösen, hiszen onnét évszázadok óta olyan ipari és munkaszervezési kultúra árad szét térségünk felé, amely nálunk nagyban befolyásolta a modernizáció folyamatát. Oroszország, a volt Szovjetunió örököse, amely nemcsak Magyarország, hanem egész földrajzi térségünk elnyomója volt majdnem fél évszázadon át. A 90-es években többé-kevésbé új útra lépett és a katona-államból energiapolitikai nagyhatalom lett, de egyben vonzó hatalmas kontinentális piac is. Törökország ipari termelésének felfutása és fejlett technológiákra való igénye okán lett az elmúlt évtizedben fontos partnere nemcsak Magyarországnak, hanem a többi V4 államnak is.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Az alkalmazkodás képességének előnye

2015. július 07.

A világ legnagyobb légszennyezői közül három, Kína, Brazília és az USA tett bejelentést a héten környezetvédelmi stratégiájának jelentős változtatásáról. A közlemények időzítése nyilvánvalóan nem véletlen: összefügg az ENSZ ez év végén Párizsban sorra kerülő éghajlat-változási konferenciájára való felkészüléssel. Ugyanakkor az energia ellátás terén zajló átfogó alkalmazkodási folyamat figyelemre méltó lépései.

Ha az energia ellátás változásaira vonatkozó statisztikai adatokat és jelentéseket nézzük, újra meg újra azt látjuk, hogy Kína e területen is megkerülhetetlen és a változások irányát alapvetően meghatározó szereplővé vált. A feltörekvő és fejlődő országok villamos energia termelése 2011 óta meghaladja a fejlett országok termelését. A különbség pedig azóta is folyamatosan és dinamikusan nő. Az átrendeződésben Kína döntő befolyással bír. 2014-re súlya a világ áramtermelésében már 24%. Összehasonlításként: az USA 18%-kal második, míg a harmadik India részesedése csupán 5%.

Teljes cikk

Gyújtogató tűzoltás - Avagy miért is tüntetnek a Keletinél?

2015. szeptember 02.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A németországi Hameln városában egy fiatal önkéntes tűzoltó Molotov-koktélt dobott egy menekültek által lakott épületre, majd – társaival együtt – az oltásban is részt vett. A szobában, ahova a csukott ablakon át a gyújtóbomba repült, egy zimbabwei anya aludt három gyermekével, akiknek az ijedtségen kívül szerencsére nem lett semmi bajuk.

A fenti abszurd eset persze kivételes, ugyanakkor magába sűríti azt a kettősséget, ami a migráció ügyének megítélésében, az arról való kommunikációban tapasztalható. Azon a bizonyos hétfő estén, amikor a magyar rendőrök levonulását követően a migránsok felszállhattak az Ausztria felé tartó vonatokra, egy bécsi tévéstúdióba voltam hivatalos.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

A Kárpát-medence újrafelfedezése

2015. december 29.

November végén a magyar kormány 50 milliárdos gazdaságfejlesztési megállapodást kötött a Vajdasági Magyar Szövetséggel, miután október 28-án, Újvidéken és Belgrádban a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. két új regionális képviseletet nyitott. Ezzel a magyar kormány megtette az első lépést a 2012-es Wekerle Tervben meghirdetett Kárpát-medencei gazdasági térség megvalósításának irányába. Ennek megfelelően a gazdasági megállapodást és a kereskedelmi képviseletek megnyitását nem csupán vajdasági, hanem tágabb regionális perspektívában is értelmezhetjük. Az új képviseletek ugyanis a Kereskedőház most kiépülő közép-európai kereskedelemfejlesztési hálózatának részeként a Kárpát-medencei regionális gazdasági és kereskedelmi térség megvalósítását aktívan támogathatják. Mindebből úgy tűnik, hogy végre elkezdtük újra felfedezni a Kárpát-medencében rejlő elfeledettnek hitt lehetőségeinket.

Az egyik legfontosabb kormányzati törekvés, hogy az Európai Unióban Magyarország rendelkezzen a GDP-hez mért legmagasabb exportvolumennel. A kereskedelmi kivitel értékének növeléséhez azonban nem kell feltétlenül túlságosan messzire tekintenünk. A külkereskedelem további bővítésében ugyanis a politikai, közjogi és – talán ami a legfontosabb – infrastrukturális széttagoltsága ellenére a Kárpát-medence szomszédos piacai, mint a magyar kereskedelem számára adott természetes célpiacok kitűnő üzleti lehetőséget biztosíthatnak a magyar vállalatok számára. A területre jellemző kis földrajzi távolságok, alacsonyabb szállítási költségek, közös kulturális kódok, potenciális ágazati fejlesztési lehetőségek, valamint a külhoni magyarokkal beszélt közös nyelv ugyanis különösen ösztönzően hathatnak a magyar export és tőkekivitel növelésére, s ezen belül is a regionális magyar-magyar gazdasági kapcsolatok megerősítésére. A kedvező befektetési lehetőségekből adódóan ráadásul a régióban a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) is versenyképes szereplőként jelenhetnek meg, ezért a Kárpát-medence piacai elsődlegesen számukra nyújtanak alkalmas területet saját pénzügyi helyzetük stabilizálásához és nemzetközi gazdasági tevékenységük sikeres elindításához.

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

Magyarország Afrikában

2016. január 05.

Joseph Nye, a Harvard Egyetem professzora legújabb könyvében (Is the American Century Over?) a hatalom átrendeződésének kérdését elemzi a nemzetközi rendszerben. A Nyugat szereplői felől a Kelet aktorai felé „vándorló” hatalmi erő-központokon túl még izgalmasabb az egyre több típusú kormányzati és civil szereplő által birtokolt különböző fajta hatalom. Legfrissebb hírek szerint épp a napokban csatlakozott a szomáliai al-Shabaab iszlamista szervezet egy része az Iszlám Államhoz: az ezen terrorszervezetek kezében lévő megfélemlítő hatalom erejét érzékeljük a globális médián keresztül. Kevésbé gondolunk bele azonban a szintén Nye professzor által meghatározott puha erő gyakorlati megnyilvánulásaiba, melyek az adott állam számára hozhatnak gazdasági értelemben vett hasznot. Magyarország a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogrammal éppen ilyen hasznot remélhet akár már középtávon, például a szub-szaharai országok tekintetében is. Érdemes megvizsgálni tehát ebből a perspektívából egy magyar „Afrika-politika” létjogosultságát.

Pragmatikus külpolitika, gazdaságdiplomácia, puha erő alkalmazása a kultúra közvetítőereje segítségével – egyre többet hallhatjuk ezeket a megfogalmazásokat a magyar külkapcsolati rendszer leírása során. A globális értelemben vett egyre összetettebb nemzetközi rendszer valamennyi szereplője számára releváns megfontolni a puha eszközök „bevetését” annak érdekében, hogy a keményebb tételeknek számító, például gazdasági előnyökre szert tehessenek. A magyar Déli Nyitás egyik kitüntetett földrajzi iránya az afrikai kontinens, azon belül is a Szaharától délre fekvő területek országai, a velük való kapcsolatok erősítése, számos esetben újra felvétele és mélyítése. Ma már a kormányzatok nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a gondolkodást, s ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, fejleszteniük kell puha erejüket is.

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

Fejlesztések Afrikában

2016. április 11.

Évtizedekig a fejlődés számára oly nélkülözhetetlen fizikai infrastruktúra hiányáról beszéltek Afrika-szerte. Ma nem elsősorban a mennyiségi, hanem a minőségi kérdések kerülnek terítékre az egyre szaporodó beruházások láttán. Természetesen még mindig elsősorban a közút- és vasútépítések, reptéri és kikötői beruházások, iskola- és kórházfejlesztési projektek élveznek előnyt, a hangsúly azonban egyre inkább a minőségre helyeződik: nem csupán a kivitelezés minőségére, hanem a tartalomra, azaz a kész beruházást hosszú távon fenntartani, menedzselni képes helyi „emberi infrastruktúrára”. A volt európai gyarmatosítók mellett jelentős szerepet vállalnak fel e téren is a feltörekvő gazdaságok, élükön Kínával. 2014 augusztusa óta az Amerikai Egyesült Államok is újból komoly vállalásokat tesz, többnyire az energia szektorban szükséges fejlesztések területén. Magyarországról pedig – bármily meglepően hangzik - a Dunai Repülőgépgyár Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában alacsonypadlós villamosokkal igyekszik betörni a kelet-afrikai piacokra.

A mai napig „átokként” nevezik az afrikai kontinens infrastrukturális elmaradottságát, mely évtizedekig hátráltatta a térség nagyobb fokú illeszkedését a globális gazdasági-kereskedelmi folyamatokhoz. Jogosan tehetjük fel a kérdést: Hogyan válhatnának olyan országok a globalizáció nyerteseivé, melyek éppenséggel alig vannak rákötve az optikai kábelek hálózatára, ezáltal az azonnali telekommunikációs alapú cselekvésekre? A jelenleg a kontinensen futó hét legnagyobb infrastrukturális projekt közül az egyik épp a kenyai Konza Techno City beruházás, amely a kenyai kormány által 2007-ben megfogalmazott Kenya Vízió 2030 elnevezésű fejlesztési terv egyik zászlóshajója.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Ki segít, ha elfogy a gáz?

2016. április 12.

Az Európai Bizottság előállt egy javaslattal, ami teljesen újrarendezi Magyarország és Ausztria energiapolitikai kapcsolatrendszerét. A tervezet szerint amennyiben egyik uniós tagállamban veszélybe kerülne a biztonságos energiaellátás, akkor az Unió többi tagjának kell a bajbajutott ország segítségére sietnie. A segítségkérő és segítségnyújtó államnak egyazon regionális csoportba kell tartoznia.

Abban az esetben, ha Magyarországon veszélybe kerül az energiaellátás, akkor a vele egy energiabiztonsági régióba sorolt országoknak, tehát Ausztriának, Horvátországnak, Szlovéniának és Olaszországnak kell saját tartalékait a magyar állam rendelkezésére bocsátania. Ami önmagában nem lenne meglepő, de a tervezet előírja, hogy az osztrák, horvát, szlovén és olasz energiafogyasztóknak kellene összébb húzniuk a nadrágszíjat, vagy – hogy stílszerűek legyünk – lejjebb tekerni a konvektort. Ugyanis az egy energiabiztonsági régióba tartozó országoknak akkor is segíteniük kell a bajba jutott országon, ha a saját fogyasztóik igényein kell spórolni. Ez a modell a kölcsönösség elvén alapul, és e tekintetben igazságos: Magyarországnak is kötelessége saját tartalékaiból kisegítenie Ausztriát vagy Horvátországot, ha utóbbi államokban állna elő válsághelyzet.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Zárt ajtók mögöTTI Partnerség

2016. május 03.

Miközben a hazai közvélemény figyelme egyre inkább a migránskvóták elleni népszavazásra irányul, Hollandiában az ellenzéki szocialisták támogatásával a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló népszavazáshoz gyűjtenek aláírásokat. A két kezdeményezés több szempontból is hasonló: eltérő mértékben, de a bevándorlási nyomás kezelése és a transzatlanti partnerség is hosszú távon formálja majd az unió társadalmát és gazdaságát. Emellett mindkét téma alkalmas a választók mozgósítására, noha a majdani népszavazások eredményeinek elsősorban szimbolikus jelentősége lesz.

Viszont amíg a bevándorlási hullám kezelésének folyamata csaknem élőben követhető, a TTIP tárgyalásai zárt ajtók mögött zajlanak. Így, bár a Brüsszelben tartott februári, tizenkettedik tárgyalási forduló a tárgyaló felek reményei szerint már az utolsók közé tartozik, a közvélemény a megállapodás tartalmával csak a tárgyalások után ismerkedhet meg. Ennek időpontját a kezdeti 2015 decemberi határidő túllépésével a folyamat ismerői már 2019-2020-ra teszik, mivel a megállapodás hatásai túlzottan jelentősek ahhoz, hogy bármely fél elhamarkodott engedményeket tegyen. Addig viszont az európai parlamenti és a tagállami képviselők is csak a dokumentumok egy részét tekinthetik meg az erre kijelölt olvasótermekben. Jól érzékelteti a közvélemény kizárását Katja Kipping német képviselőnő, aki szerint a képviselőknek bemutatott dokumentumokban megjelenő gépelési hibák is azt a célt szolgálják, hogy a tilalom ellenére elektronikus másolatot készíteni tudó és azt közzétevő politikusok később azonosíthatók legyenek.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Egy magyar, akit egész New York csodál

2016. május 30.

Időszerű lenne újabb helyzetjelentést adni az amerikai előválasztások abszurd fordulatoktól sem mentes alakulásáról, de megfogadtam, hogy még legalább egyszer az elnökválasztásig más témát is választok, csak hogy rendszeres olvasóimnak jelezzem: történik azért egyéb figyelemre méltó is ebben az országban. Ráadásul eddig még sosem volt okom arra, hogy a Messzelátón színtisztán optimista és lelkes bejegyzést osszak meg, de most ennek is eljött az ideje.

New Yorkot sokszor szokták valamiféle globális kulturális fővárosként említeni. Ebben van is némi igazság, még akkor is, ha az egyetemes kultúrához összességében sokkal nagyobb hozzájárulást adó európai városok nevében akár tiltakozhatnánk is. A helyzet azonban mégis az, hogy aktuálisan nincs a Földön még egy olyan város, amely kulturális találkozási pontként nagyobb szerepet játszana a legnagyobb amerikai metropolisznál. És hogy kiket is köt össze ez a találkozási pont? A zajló, pörgő és nem utolsósorban nagy összegeket megmozgató szereplők közül szinte valamennyit: menő kortárs képzőművészeket, fotográfusokat, gyűjtőket, művészeti alapítványokat, galériákat, keresett művészeti iskolákat, az angol nyelvű drámairodalom sikerdarabjait, hatalmas presztízsű hangversenytermeket, operát – sorolhatnánk még – és témánk szempontjából leginkább kiemelkedő tényezőként: óriási hatású múzeumokat szenzációs gyűjteményekkel. Mindehhez pedig társul egy relatív kis földrajzi térben összpontosuló értő, művelt és nem utolsósorban jól fizető közönség, amelynek tagjai kiéhezett ragadozóként vetik rá magukat mindenre, ami értékes, vagy legalább is, amiről a New York Times kritikusa ezt írta.

Teljes cikk