madrid” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Katalónia választott – vagy mégsem?

2015. október 01.

Azt már megszoktuk, hogy választások után a versengő pártok mindegyike igyekszik a saját diadalaként feltüntetni a történteket. Ez Katalóniában sem történt másképp a vasárnapi voksolás után. A függetlenség-pártiaknak megvan a mandátumtöbbségük a katalán törvényhozásban, de a szavazatoknak csak kevesebb, mint a felét érték el, így az uniópártok szerint az önállósodás ügye kellő legitimáció hiányában halott. Ami bizonytalan, az a jövő, ami biztos: a Madridban kormányzó Néppárt (PP) hatalmasat bukott.

Katalónia az elmúlt húsz évben szívós munkával nevelte ki a függetlenségpártiak táborát. Túlnyomó többségük nem is katalán származású. A mára 7,5 millió lakosú spanyol tartományban az elszakadás hívei elsősorban a betelepülők közül kerülnek ki. Ahogy emlegetni szokták, a nyolc katalán vezetéknévvel rendelkezők (tehát tisztán katalánok, minden nagyszülő oldaláról) jórészt kettős identitásúak, s igen nehezen élik meg, hogy arra akarják rábírni őket, válasszanak a spanyol, illetve a katalán mivoltuk között. A polgárháborút követően (Barcelona a köztársaságpártiak fellegvára volt) sok munkás érkezett Katalóniába a szegényebb spanyol tartományokból, elsősorban Andalúziából, ami határozottan segítette Barcelona felemelkedését.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Szocialisták harapófogóban?

2016. május 17.

Öt éve ilyenkor indult a “Felháborodottak” (Iindignados) mozgalma. Azok, akik egykor Madrid központjában, a Sol-on tábororoztak és tiltakoztak a rendszer, a válság és főleg a válságkezelés gyötrelmei miatt, ma parlamenti képviselők, s arra készülnek, hogy átvegyék az uralmat Spanyolországban a baloldalon, s akár a kormányban is. Feltéve, hogy négy hónap sikertelenség, illetve egy megismételt választás után június végén ezúttal összeáll a parlamenti kirakósjáték Hispániában.

Madrid a pünkösdi hétvégén a saját szentjét, Szent Izidort éltette, népünnepéllyel, zenével, tánccal, bikaviadallal. Mások pedig inkább arra emlékeztek, hogy öt éve ilyenkor lett úrrá a népharag a belváros szívén, a Sol-on. A Complutense Egyetem politológia tanszékének neveltjei akkor sikeresen bénították meg a város életét, s adtak hangot elégedetlenségüknek az “ancien régime”-mel szemben. Aztán 2014-ben a mozgalom pártá alakult, megszületett a Podemos (“Mi tudjuk/képesek vagyunk rá”), s rögtön az első megmérettetésükön, az európai parlamenti választásokon be is jutottak az Unió parlamentjébe. Az egy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon kimondottan jól szerepeltek, ők állíthattak mind Madridban, mind Barcelonában polgármestert. A december 20-ai általános választásokon pedig harmadik erőként jutottak be a törvényhozásba, 12,7%-ot szerezve, de ha ehhez hozzáadjuk az egyes autonóm tartományokban a szövetségeseik által gyűjtött voksokat, akkor bizony 20,7%-ot értek el.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Kesztyűt fel!?

2016. augusztus 26.

Minden magára kicsit is adó magyar ember konyít valamennyire a borokhoz. Borászaink, amint már lehetett szabadabban lélegezni, nem hezitáltak, s nekiláttak a családi hagyományok feltámasztásának. Néhányan egyedül, nyakig eladósodva, mások tőkéstársak segítségével, igen rövid idő alatt csodát műveltek, aminek eredményét mi, fogyasztók évről évre nagy gyönyörűséggel isszuk meg, s alig várjuk, hogy a hegy leve, a legújabb évjárat a palackba kerüljön.

A kommunizmus persze a bor tekintetében is leszoktatott mindenkit a minőségről. Borászaink itt is kemény iramot diktáltak a változás érdekében, s a fogyasztók egy része erre igencsak vevő volt. Divat lett kimagasló nedűket kortyolni, bortúrára menni – a sznobizmus e téren Magyarországon fura mód az értékteremtéshez járult hozzá. A tömeges fogyasztás idomítása még folyamatban van, de hála a borászoknak, hegyközségeknek, e téren is van elmozdulás, elég, ha a bikavér vagy BalatonBor kezdeményezésekre gondolunk.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Három a spanyol igazság?

2016. szeptember 05.

Nem tudom, hogy a spanyol népmesékben a hármas ugyanolyan bűvös szám-e, mint a mieinkben, mindenesetre a heti fejlemények alapján nem zárható ki, hogy a lassan egy éve húzódó kormányalakítás-képtelenséget ismét csak választásokkal próbálják majd meg feloldani. Immár harmadszor. Sőt, az is lehet, hogy pont szent Karácsony napján.

Mariano Rajoy 2015. december 20-a, az első választási kísérlet óta ügyvezető néppárti miniszterelnök Spanyolországban. Az akkori eredmények alapján – nyert, de nem eléggé, s nem kínálkozott egy koalíciós partner sem – így meg sem kísérelte, hogy beiktassák. Akkor a második helyezett szocialista (PSOE) Pedro Sanchez próbálkozott, miután megállapodott a Ciudadanos (Polgárok) nevű liberális párttal. Kettejüknek sem jött össze a szükséges mandátumszám a parlament alsóházában, a Kongresszusban, így aztán június 26-án újra az urnákhoz szólították a polgárokat. A Néppárt (PP) megerősödött, a baloldal gyengült, de a parlamenti matematika újfent megoldhatatlan feladvány elé állította az Ibériai-félsziget politikusait. Ezúttal Rajoy kötött szövetséget a C’s-szal: a 150 pontos megállapodásból 100 a tavaszi, szocialistákkal kötött paktumnak is része volt. Ebből is látszik, a liberálisok minden irányban nyitottak, de még ez is kevésnek bizonyult. A múlt szerdai első szavazáson még abszolút többség kellett volna, a péntekin az egyszerű is elegendő lett volna a miniszterelnök beiktatásához. De a szavazati arányok nem változtak: Rajoyra 170-en adták voksukat, 180-an pedig ellene voksoltak.

Teljes cikk