lengyelország” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 21

Boldog születésnapot V4!

2015. február 13.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A közép-európai gondolat a rendszerváltást megelőzően valamiféle furcsa álomvilág volt. Menekülés a létező szocializmusból a történelmi múltba, olykor a közép-kori királyságok, máskor az Osztrák-Magyar Monarchia világába.

A rendszerváltást követően a történelmi sorsközösség intézményesült: a Visegrádi 4-ek - akkor még csak hármak - 1991. február 15-én létrejött szövetsége, bár története nem szűkölködött fordulatokban, kiállta az elmúlt 24 év próbáját. Újra és újra felmerült a szövetség bővítése: külügyminisztersége idején Navracsics Tibor képzelte a 4 ország mellé még Szlovéniát és Horvátországot, de voltak hasonló ötletei Zeman cseh elnöknek is, aki még Ukrajnát is a szövetség keretei közé álmodta. Mindezekből nem lett semmi, ugyanakkor Ausztria közép-európai ambíciói – különös tekintettel a monarchikus múltra – újra és újra megjelentek, hol a közlekedési infrastruktúra, hol az energetikai befektetések, máskor pedig a bankok terjeszkedésének formájában. Ezek mellett külpolitikai kezdeményezések is napirendre kerültek, ilyen volt például a 2000-es évek elején a Stratégiai Partnerség gondolata.

Teljes cikk

A varsói gyors - úgy megy, mintha jönne

2015. május 26.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Már a két héttel ezelőtti első elnökválasztási forduló is hidegzuhanyként érte Bronislaw Komorowskit és a kormányzó Polgári Platformot (PO), hiszen már akkor is Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának jelöltje végzett az élen. A Pünkösd vasárnapján tartott második fordulóban Duda növelni tudta előnyét és Komorowski 47 százalékos támogatottsága ellenében a szavazatok 53 százalékával tudott győzni. Augusztus 6-i beiktatását követően tehát ismét Jaroslaw és a néhai Lech Kaczynski pártja adja Lengyelország elnökét.

Lengyelország nem csak a történelmi hagyományok miatt fontos partnerünk. Mint Közép-Európa legnagyobb, s az Európai Unió 6. legnagyobb országa, jelentős politikai és gazdasági erőt képvisel, amit Budapesten soha sem szabad figyelmen kívül hagyni. A részleges történelmi sorsközösség okán sokszor találkozhatunk a két ország belpolitikáját érintő leegyszerűsítő magyarázatokkal, pártpolitikai analógiákkal, amelyek azonban a legtöbb esetben vagy a liberális vagy a konzervatív oldal előítéleteire, és/vagy a lejáratás szándékára vezethetők vissza. Holott mind a közép-európai régió, mind az uniós együttműködés jövője szempontjából fontos lenne, hogy Lengyelország és Magyarország egységesen tudjon fellépni. Lehetnek épp elegen, akik ezt az egységet kívülről próbálják bomlasztani, éppen ezért fontos lenne, hogy a kétoldalú viszonyban a minimálisra csökkentsük a lehetséges ellentétek mennyiségét.

Teljes cikk

A varsói kísérlet

2015. augusztus 28.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Már Andrzej Duda lengyel elnök kampánya és megválasztása is jelezte, hogy a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) korábbi EP képviselője alaposan átgondolt stratégia mentén jelentkezett be az elnökségre. Augusztus 8-i, imponáló arányérzékkel, ráadásul fejből elmondott beiktatási beszéde újabb bizonyítékát adta annak, hogy egy igen jó képességű politikus került a lengyel politika csúcsára és a nemzetközi élet szereplői közé, aki az erősen konzervatív törzsválasztói táborral a háttérben, a jobbközép, jobboldali-liberális választóközönséget is megszólítani szándékozó programmal vág neki az elnökségnek.

Tekintettel arra, hogy az október 25-re meghirdetett választások nagy kérdése az, hogy a PiS megszerzi-e a parlamenti többséget, Duda első hónapjainak mérlege, bel-, és külpolitikai lépései döntő befolyással lehetnek a választások kimenetelére. Elemzői körökben persze már elkezdődött egy lehetséges PiS-győzelem „beárazása”, Lengyelország nemzetközi megítélésének megromlását, nagymértékű tőkekivonást, gazdasági hanyatlást vizionálva. Maga az elnök is kapott már hideget-meleget: a nacionalistától az ókonzervatívon keresztül a populistáig, számos jelzővel illette a nemzetközi sajtó. Ismerjük az ilyesfajta baloldali beárazás természetrajzát: nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani neki, ugyanakkor egy ország nemzetközi mozgásterét korlátozhatja, vezetőjének elfogadottságát, szalonképességét jelentős mértékben ronthatja. Ha jól értjük a lengyel elnök első külpolitikai lépéseit, akkor a cél az, hogy pártjának a szimbolikus, történelmi összefüggésű politizálás iránt fogékony híveit is kielégítse, ugyanakkor megőrizze Lengyelország pozitív imázsát, amit a Kaczinsky fivérek nemzetközi szempontból legalábbis ellentmondásos regnálását követően a Tusk-Komorovski páros elért. A nemrég meghirdetett elnöki külpolitikai menetrend láttán nem lehet kétséges: Duda aktív külpolitikai szerepet szán magának, s korántsem mindegy, hogy mi ehhez hogy viszonyulunk.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Flottafejlesztés, mint választási üzenet

2015. október 09.

Közép-európaiként tisztában kell lennünk azzal, hogy Oroszország és a NATO kapcsolatának elhidegülése régiónkat a nyugati világ előretolt állásává alakította. Amint azt a közelmúltban végrehajtott tengerészeti hadgyakorlatok bizonyítják, az elsődleges ütközőzónának számító Baltikumban mindkét fél megerősítette katonai jelenlétét. Magától értetődő, hogy a növekvő regionális fenyegetettség a NATO tagállam Lengyelországot sem hagyja érintetlenül, ezért a régióban hagyományosan meghatározó szereppel rendelkező lengyel haderő megerősítése érdekében a varsói kormányzat az utóbbi években a többi haderőnem mellett a haditengerészet fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyezett. A lengyel flotta korszerűsítése valóban szükségszerű, de az korántsem egyértelmű, hogy a fejlesztés kizárólag védelmi, vagy egyben támadó célokat is szolgál.

A flottafejlesztés motivációi

Az utóbbi két évtized fejlesztéseinek és fegyverzetbeszerzéseinek köszönhetően a lengyel hadsereg szárazföldi és légi alakulatai alapos átalakuláson mentek keresztül, aminek következtében Németország mellett Lengyelország mára Közép-Európa vezető szárazföldi és légi katonai hatalmává vált. A sorkatonaságot 2009-ben eltörölték, s helyébe egy jóval ütőképesebb, amerikai fegyverekkel felszerelt hivatásos hadsereget szerveztek, amely 2012-ben összesen 95 ezer főt számlált. A szervezeti és technológiai átalakítások eredményeképpen a lengyel haderő az Egyesült Államok stratégiai partnereként hatékonyan tudott együttműködni az afganisztáni és az iraki missziókban, valamint a NATO Balti Légi Rendészeti Programjában, ami a szövetségesek szemében a lengyel katonák tiszteletét váltotta ki. A haderőfejlesztés azonban egészen a közelmúltig a haditengerészet területét érintetlenül hagyta. A növekvő oroszországi katonai fenyegetés miatt ugyanakkor a flotta fejlesztése elkerülhetetlenné vált, ezért a hadsereg korszerűsítésének fő hangsúlya az eddigiektől eltérően a modern haditengerészet kialakítására került.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Egy irányba megy a varsói és a budapesti gyors?

2015. október 26.

A Jarosław Kaczyński által fémjelzett Jog és Igazságosság (PiS) a lengyel parlamenti választásokon az exit poll adatok szerint 39,1 százalékos elsöprő győzelmet aratott, amivel a 460 fős Szejmben 242 mandátumot szerzett meg. A PiS-nek így Beata Szydło vezetésével önálló kormányalakításra nyílik lehetősége, ami a rendszerváltás utáni Lengyelországban eddig egy pártnak sem sikerült, a PiS győzelme ezért történelminek is nevezhető. A választás azonban a lengyel balodal számára is történelmi eredményt hozott, igaz negatív értelemben, ugyanis teljesen kiszorult a parlamentből, amire eddig Lengyelországban szintén nem volt precedens.

Az utóbbi hetek során a legtöbb elemzés még javarészt azzal foglalkozott, hogy a várható győzelmét követően a PiS mely párttal kényszerül majd koalíciós szövetséget alakítani. Ezek a fejtegetések azonban az eredmények ismeretében teljesen okafogyottá váltak, ugyanis a 242 mandátum birtokában Beata Szydło stabil parlamenti támogatással alakíthat egypárti kormányt.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Szemléletváltás a lengyel klímapolitikában?

2015. november 17.

Csupán néhány hét telt el a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) elsöprő választási sikerét követően, és az augusztusban hivatalba lépett Andrzej Duda elnök október 27-én bejelentette: nem ratifikálja az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének 2020-ig tartó meghosszabbítását. A dolog érdekességét fokozta, hogy a bejelentés egy nappal az elnök párizsi látogatása előtt történt. A megvétózott egyezmény ugyanis az egyik alapvető hozzávaló a Párizsban november 30-án kezdődő globális klímaváltozási csúcs előkészítési receptjében.

A szóban forgó egyezmény a kiotói jegyzőkönyv, az ENSZ 1992 júniusában Rio de Janeiro-ban aláírt éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve. A dokumentumot 1997 decemberében a résztvevő tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadták el. 2005februárban lépett hatályba és az Amerikai Egyesült Államok kivételével a világ összes jelentős országa elfogadta. A fejlett országok azt vállalták, hogy a 2008–2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. A volt szocialista országok 1990 helyett másik bázisévet is választhattak, figyelembe véve az üvegházhatású gázoknak az 1989 utáni gazdasági összeomlás következtében végbemenő drámai mértékű kibocsátás-csökkenését.

Teljes cikk

Visegrád emelkedőben, avagy Juncker esete Hraballal

2015. december 04.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A Visegrádi négyek miniszterelnökeinek csütörtök délutáni prágai találkozója újabb bizonyítéka volt annak, hogy ez a sok mindent megélt országcsoport egyre jelentősebb szereplője az európai politikának. A migrációs kérdésben képviselt közös álláspont, melyből az új lengyel kormány megalakulása óta Varsó sem kacsingat kifelé, egyre világosabbá teszi az együttműködés stratégiai jellegét.

A visegrádi együttműködés fennállásának 24 évében már sok mindenen keresztülment. A tagállamok vezető politikusainak aktuális, pártpolitikailag motivált nyilatkozatai, az országok közötti történelmi tehertételek, vagy a méretbeli különbségek többször megingatták a négyes szövetséget. A Benes dekrétumok kapcsán kirobbant vita, a szlovák nyelvtörvény mentén kialakult konfliktus, az eltérő Oroszország-politikák miatti nézetkülönbség – csak hogy néhányat említsünk - mind mind azt a benyomást kelthette, hogy a V4 együttműködés a végét járja. A legnagyobb tagállam, Lengyelország korábban nem mindig tudta eldönteni, hogy érdemes-e a közép-európai ligában játszani, ha – hatodik legnagyobb uniós tagállamként – a nagyok között is focizhat.

Teljes cikk

Kétfrontos harc a sajtószabadságért

2016. január 06.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A szilveszter éji kölni incidens elhallgatása miatt a német közszolgálati televíziónak nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie a nézőktől. Már korábban is többször felmerült, hogy a német médiumok erősen migráció-barát szempontból tálalják az eseményeket, de ennyire nyilvánvalóan koncepciózus beavatkozást a hírszerkesztés szakmai szempontjaiba mindeddig nem sikerült tetten érni. Most, amikor a közszolgálati csatornákat érintő új lengyel médiatörvény kapcsán épp a német uniós biztos Günther Öttinger emeli fel a szavát leginkább, biztosra vehetjük, hogy érdekes vita van kibontakozóban a médiaszabadság természetrajzáról.

Az új lengyel médiatörvény nemzetközi visszhangját figyelve szinte szóról szóra ismétlődik meg mindaz, amit 2010 kora őszén mi is átéltünk. Akkor is luxemburgi külügyminiszter fújta meg először a jogállami trombitát, igaz, akkor nem a soros uniós elnökség nevében. Csakúgy, mint most, megszólalt Dunja Mijatovics, az EBESZ sajtószabadság-megbízottja, és persze jelentkezett az Európai Bizottság is: Timmermanns alelnök levelet írt, majd megszólalt a minap Öttinger biztos is, jelezve, hogy a Bizottság január 13-i ülésén napirendre kívánja tűzni a témát. A német kereszténydemokrata politikus – ilyet is láttunk már – fenyegető érvként előhúzta a híres-hírhedt jogállamiság-mechanizmus elindítását, előrevetítve Lengyelország szavazati jogának esetleges megvonását is. Déjà vu.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Van, ami nincs? Jogállamiság vizsgálat brüsszeli módra

2016. január 20.

Az új jobboldali lengyel kormány megválasztása óta Brüsszel újra a misztikus jogállamiság vizsgálat lázában él. Paradox módon a Bizottság képviselője épp a botrány kitörésekor válaszolta azt egy EP képviselőnek, hogy nem látnak semmit, ami miatt mostanában Magyarországgal kapcsolatban kutakodniuk kellene, de ez láthatólag nem zavarja az uniós politikusokat, pláne nem az újságírókat, hogy párhuzamot vonjanak a jelenlegi lengyel és a korábbi magyar történések között. Míg az Európai Parlament a plenáris ülésén Varsót hívja tetemre, az Európai Bizottság a múlt héten a legnagyobb közép-európai országgal szemben elindított egy olyan vizsgálatot, amely szigorúan jogi értelemben nem is létezik.

Közel egy éve (2015. március 7.) írtam ezeken a hasábokon arról, hogy az Unió Tanácsa által ajándékként a fa alá pakolt csomag, a jogállamiság mechanizmus milyen kétélű fegyver. Olyan, ami ha illetéktelen kezekbe kerül, akár fel is robbanhat. A miniszterek ugyanis 2014 karácsonya előtt bólintottak rá arra az eredetileg az Európai Bizottság által javasolt, majd a tagállamok képviselői által alaposan átfazonírozott eljárásra, mely alapján az Unió évente egy alkalommal, olyan alapelvek tiszteletben tartása mellett, mint az objektivitás, diszkrimináció mentesség, egyenlő elbánás, a tények, a nemzeti identitások és alkotmányos berendezkedések tiszteletben tartása, vitát folytathat a jogállamiság érvényesüléséről. Azóta miniszteri szinten pontosan egyszer vetették be ezt az eljárást, 2015 novemberében, s tették ezt komoly önmérsékletről tanúságot téve. Megvitatták, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, az adatvédelem és a kiberbiztonság terén milyen nehéz megtalálni a szabadság és a biztonság között a kényes egyensúlyt, hogy milyen jó gyakorlataik és nehézségeik vannak. Senkit nem bélyegeztek meg, értelmes párbeszéd folyt. A miniszterek pontosan tudják ugyanis: egy-egy politikai fordulat, választási eredmény, népszavazás eredményezhet olyan helyzetet, amikor az országuk hirtelen elkezd kilógni az általánosan elfogadott keretek közül. Mert, valljuk meg őszintén, az istenadta nép néha arra vetemedik, hogy a politikai mainstreamnek nem tetsző dolgokat művel, például másoknak kevésbé szimpatikus vezetőket választ.  A demokrácia produkál ugye néha furcsa dolgokat. Arról nem is beszélve, hogy a jogállamiságnak nincs meg sehol a kőbe vésett, általános érvényű definíciója, hisz minden országban a történelem formálta az évszázadok során a demokratikus intézményeket és a saját valóságára vonatkozó játékszabályokat.

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Lengyelország az „új hidegháború” árnyékában

2016. február 23.

Vitathatatlan, hogy a február közepén rendezett 52. müncheni biztonságpolitikai konferencia egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó beszéde Andrzej Duda lengyel köztársasági elnöké volt, aki felszólalásában a folyamatosan erősödő regionális orosz katonai jelenlétről, valamint a Dimitij Medvegyev orosz miniszterelnök által is említett „új hidegháború” eljöveteléről beszélt. A nyilatkozat valódi hírértékét azonban leginkább az egyre radikálisabbá váló oroszellenes lengyel retorika adta, ugyanis a háttérben konstans módon zajló biztonságpolitikai folyamatok már 2014-óta a térség újrafegyverkezési tendenciát vetítik elénk.

Az ukrajnai válság 2014 eleji eszkalálódását követően a lengyel politikai és katonai vezetés legfontosabb stratégiai célkitűzését Lengyelország biztonságának növelése jelenti, amely az ország szuverenitásának védelme mellett egyet jelent a NATO keleti határainak biztosításával is. Mindez az egyre látványosabban erősödő térségbeli orosz katonai jelenlét, valamint a lengyel nemzeti érdekek perspektívájából szemlélve evidenciának számít.

Teljes cikk