kurdok” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 4

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Egy robbantás távlatos következményei

2015. július 26.

A múlt hétfői törökországi merénylet, amelyet az Iszlám Állam követett el, fájdalmas és nagy hatású felkiáltó jel a térségnek és a világnak egyaránt. A szíriai-iraki válság szálai „átkúszhatnak” Törökországba is, de máshova is. A robbantás áldozatai többségükben törökországi kurdok voltak, olyanok, akik erős kritikával illetik a jelenlegi ankarai vezetést, s különösen annak visszafogott politikáját az Iszlám Állammal harcban álló szíriai kurdokat illetően. Mégis a török államnak kellett volna megvédenie az áldozatokat! Nem kétséges, hogy igyekezett is ezt megtenni. De, hogy nem sikerült és bekövetkezett a tragédia, az számos kérdőjelet felvet azzal kapcsolatban, mily hálózata is van az Iszlám Államnak Törökországban. A helyzet olyan, hogy átfogó regionális és nemzetközi összefogást kíván. Csak ezáltal lehet biztos jövője a térségben arabnak, kurdnak és töröknek egyaránt. Ankara a merénylet hatására lépett, légi csapást mért több szíriai dzsihadista támaszpontra, de a radikális kurdok észak-iraki bázisaira is. Ezáltal a közel- és közép-keleti helyzet még átláthatatlanabb lett.

Július 20-án borzalmas erejű öngyilkos merénylet történt a szíriai határ mellett Suruc (magyar kiejtéssel Szurucs) határvárosban. A halottak száma 32, a sebesülteké 104. A robbantást egy fiatal nőnek maszkírozott 20 éves fiatal török férfi, Abdurrahman Alagöz hajtotta végre. A török hatóságok szerint a merénylő a szíriai-iraki Iszlám Állam harcosa volt. Az áldozatok többsége a város központjában tartott politikai gyűlésen vett részt. A többnyire kurdokból álló Szocialista Fiatalok Szervezeteinek Szövetsége ide hívta tagjait és aktivistáit, hogy innét átmenjenek a határ túlsó (szíriai) oldalára, a pár kilométerre lévő Kobaniba és ott segítsék az újjáépítést. Engedélyekre vártak a határátlépéshez és közben üléseztek. A sokat szenvedett szíriai kurd városról, Kobaniról ugyanis az Iszlám Állam még nem mondott le: a környéken a harcok még folytatódnak. Az Iszlám Állam erejét és kegyetlenségét a Kobaniba igyekvőknek is bizonyítani akarta: a szervezet törökországi sejtjeivel vagy egyik sejtjével végrehajtatta az öngyilkos robbantást.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Törökország újra választ. A tét nagy!

2015. augusztus 24.

Hatalmas belső küzdelem zajlik Törökországban. A június 7-i parlamenti választások után a Nagy Nemzetgyűlés pártjainak nem sikerült kormányt alakítaniuk. A török választók november 1-én ismét a szavazóurnák elé járulnak. Az ország legerősebb és meghatározó politikai mozgalma, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) júniusban közel 41 százalékot szerzett, ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a párt két korábbi ciklusához hasonlóan önállóan kormányozzon. Az AKP-től a legtöbb voksot a kurdok Népi Demokrácia Pártja (HDP) vette el, 13 százalékot szereztek. Recep Tayyip Erdogan elnök pártja az új megmérettetésen elsősorban nekik akar visszavágni és pártja kurd szavazóinak elpártolt részét visszaszerezni.

Közben ettől függetlenül Délkelet-Anatóliában áldatlan viszonyok alakultak ki. Ennek egyik kiváltója az, hogy Ankara vonakodik az Iszlám Állam ellen harcoló szíriai kurdoknak jelentősebb katonai segítséget nyújtani. A másik ok pedig az, hogy a török állammal évtizedes harcban álló PKK vagy annak egyes parancsnokai felrúgták a több éve tartó fegyverszünetet. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a békétlenség miként hat a térség kurdjaira, akiknek többsége mind ez ideig támogatója volt az AKP-nek: vagy azért mert az szakított a kemalista nacionalizmussal és szekularizmussal, vagy azért mert a saját érdekeit Ankara területfejlesztési programjaiban látta visszaköszönni. A HDP új útra vitte a kurd politikát: parlamenti kérdéssé tette. November 1-én két dolog is eldől Törökországban: van-e tovább út az egy párti kormányzásban, van-e tovább út a kurd kérdés parlamenti szinten való kezelésében.  

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Stratégiai érdekérvényesítés vagy véres választási kampány?

2015. október 17.

A nemzetközi és európai politikában szélesedő egyetértés mutatkozik abban, hogy a jelenlegi migrációs válság a konfliktustérségek helyzetének rendezése nélkül nem oldható meg. Ez alatt mindenekelőtt a líbiai és az szíriai-iraki állapotok stabilizálását kell értenünk. Az utóbbi bonyolultabb feladat, a mozaikdarabokként összeálló mögöttes konfliktusok megértése nélkül pedig lehetetlen vállalkozás. A fontos mozaikdarabok egyike Törökország és a kurdkérdés, amelynek a közelmúltban egy újabb felvonása vette kezdetét.

A török kormány július végén az Iszlám Állam ellen meghirdetett fellépés keretében, vagy inkább annak leple alatt, támadást indított a Kurd Munkáspárt (PKK) és a velük szövetséges szíriai kurdok ellen, felszámolva ezzel a hosszú békefolyamat után megkötött, 2013 óta érvényben lévő török-kurd fegyverszünetet. (Ismeretes, hogy a szeparatista törökországi kurdok és a török kormány közötti összecsapások 1984 óta közel 40 ezer halálos áldozatot követeltek.) A végrehajtott török légi támadások döntő része a PKK iraki és szíriai állásai ellen irányult, a letartóztatottak között is többségben vannak a kurdok a szélsőséges iszlamistákhoz képest. Az akciókra azután került sor, hogy a PKK magára vállalta egy török rendőrök halálát hozó merénylet elkövetését. A PKK állítása szerint a rendőrök segítséget nyújtottak az ISIS öngyilkos merénylőjének, aki két nappal korábban Suruc városában 32 kurd aktivista halálát okozta.

Teljes cikk

Lorencsics Emese

iszlám és Közel-Kelet szakértő

Erdoğan tánca az ördöggel

2017. január 17.

Azt állítani egy országról, hogy lepaktált az Iszlám Állammal, nagyon súlyos vád. Az elmúlt évek során több arab és nyugati politikus, diplomata is határozottan kijelentette, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy Ankara együttműködik a terrorszervezettel, és segíti a fegyverek és egyéb termékek zavartalan beáramlását az ellenőrzésük alatt tartott területekre. A vádakat Erdoğan kategoriusan visszautasította, tény azonban, hogy ha Törökország a kezdetektől fogva határozottan lép fel, ma egészen más lehetne a helyzet a régióban.

2014-ben, amikor az Iszlám Állam megjelent a térségben, Ankara, bár elítélte a szervezetet, meglepően békés kapcsolatot ápolt a ’kalifátussal’. Ez az időszak egyfajta Sitzkriegként értelmezhető, hiszen bár mindkét félnek megvolt a lehetősége, mégsem ártottak különösebben a másiknak. Moszul elfoglalásakor az Iszlám Állam túszul ejtette és három hónapon keresztül fogvatartotta az ottani török konzulátus munkatársait és családjaikat, összesen közel ötven embert. A brutalitásáról és könyörtelenségéről ismert szervezet – amely éppen ekkoriban gyilkolt meg kegyetlenül újságírókat – szabadon engedte a török diplomatákat és hozzátartozóikat. Ugyanúgy megmenekültek azok a katonák, akik a szír-török határtól alig húsz kilométerre, az Eufrátesz partján fekvő török enklávét, Szulejmán sah sírját őrizték. Ankara tagadta, hogy bármilyen egyezséget kötöttek volna a szervezettel, Erdoğan pedig a török titkosszolgálat sikerének tulajdonította a diplomaták elengedését.

Teljes cikk