koszovó” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Szerbia úton az EU-ba

2015. október 04.

A migránsok és Szerbia célja közös – az Európai Unióba való bejutás. Azt, hogy mit tesznek ezért a migránsok, látjuk és tapasztaljuk – de mit tesz a Szerb Köztársaság? Emlékezetpolitikai és diplomáciai téren például konkrét lépéseket a közvetlen és távolabbi szomszédok felé. Miközben igyekszik a viszonyát Albániával és Koszovóval (vagy éppen a magyar kisebbséggel) rendezni kívánó országként feltűnni, rendelkezik a nem EU tagok szabályozási autonómiájával is. Mindez lehetővé teszi, hogy a schengeni határok védelmének felelőssége nélkül tegyen kommunikációs gesztusokat a nyugat-európai politikai erőközpontok felé. A válsághelyzet a csatlakozási folyamatra gyorsítólag hathat, hosszú távon növelheti is az „ütközőállam” balkáni jelentőségét.

A migránsválságot a közép-európai és balkáni országok nem tudják megoldani, de kezelni igen; a szerb politikum pedig igyekszik a válságot külpolitikai dimenzióban is értelmezni, mivel az az uniós csatlakozási folyamatot is befolyásolhatja. Az elmúlt egy év eseményei jól példázzák, hogy a stratégiaalkotók figyelmének fókuszában (Moszkva mellett mindinkább) a nyugati integráció, azon belül is Merkel kancellár illetve Brüsszel áll.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Koszovó az UNESCO-ban?

2015. október 30.

Az UNESCO közgyűlésében, amely a jövő héten veszi kezdetét, a tagállamok szavazni fognak arról, hogy Koszovó a nemzetközi szervezet 196. tagja lehet-e. Nehéz voksolás lesz, a kérdés nemzetközi jogi vonatkozásai miatt is. Az azonban örvendetes, hogy Koszovó a célba vett UNESCO tagság révén komolyabban veszi az országban lévő kulturális örökséget. Nem csak az albánt, hanem a szerbet is. Nem hisszük, hogy a szerb-albán megbékélés máról holnapra bekövetkezik, de ha valami előre lépés történik, annak mindenképp kedvező kihatása lesz a nyugat-balkáni biztonsági helyzetre. A térségben, miként másutt is, a közös történelem feldolgozása megkerülhetetlen. A rigómezői csatatérnek ebben, ahol 1389-ben és 1448-ban nagy harcok dúltak az oszmán-törökök és keresztények (szerbek, magyarok és mások) között, szimbolikus helye van. Az emlékezetpolitika, mely sajátos reneszánszát éli a Nyugat-Balkánon lehet nemzetépítő is és romboló is. Az az érdeke az ott élő népeknek, hogy a múltbeli szembenállás ne lehessen alapja semmiféle jelenlegi ellenségeskedésnek. A 21. század különben is arról szól, hogy a történelmet és a politikát külön kell választani, s ebben az UNESCO segíthet Koszovónak és Szerbiának, de a térség többi népének is.

Az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális világszervezete 2015 november 3-án kezdi meg 38. közgyűlését, amelyre mindig két évente kerül sor. A tanácskozás november 18-án zárul. A közgyűlés egyfajta felvonulása a világ kulturális és oktatási minisztereinek, akik számos fontos kérdést vethetnek fel, de nem lebecsülhetőek azok a tanácskozások sem, amelyek közöttük többnyire kétoldalúan, a közgyűlés margóján zajlanak. A párizsi tanácskozáson rendre ott vannak a Nemzeti Bizottságok elnökei is, hazánk esetében Réthelyi Miklós professzor. Az ez évi közgyűlés egyben a szervezet megalapítása 70. évfordulójának megünneplését is jelenti. Ennek keretében kerül sor november 16-17-én a „Vezetők fórumára”, amelyre számos állam- és kormányfőt várnak. A sok más fontos téma mellett az UNESCO közgyűlése szavazni fog arról, hogy a 2008 óta független Koszovó lehet-e a 196. tagállama a nemzetközi szervezetnek. A voksolás napja ugyanakkor – a sajátos eljárási szabályok miatt - még nem eldöntött.

Teljes cikk