közgyűlés” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Koszovó az UNESCO-ban?

2015. október 30.

Az UNESCO közgyűlésében, amely a jövő héten veszi kezdetét, a tagállamok szavazni fognak arról, hogy Koszovó a nemzetközi szervezet 196. tagja lehet-e. Nehéz voksolás lesz, a kérdés nemzetközi jogi vonatkozásai miatt is. Az azonban örvendetes, hogy Koszovó a célba vett UNESCO tagság révén komolyabban veszi az országban lévő kulturális örökséget. Nem csak az albánt, hanem a szerbet is. Nem hisszük, hogy a szerb-albán megbékélés máról holnapra bekövetkezik, de ha valami előre lépés történik, annak mindenképp kedvező kihatása lesz a nyugat-balkáni biztonsági helyzetre. A térségben, miként másutt is, a közös történelem feldolgozása megkerülhetetlen. A rigómezői csatatérnek ebben, ahol 1389-ben és 1448-ban nagy harcok dúltak az oszmán-törökök és keresztények (szerbek, magyarok és mások) között, szimbolikus helye van. Az emlékezetpolitika, mely sajátos reneszánszát éli a Nyugat-Balkánon lehet nemzetépítő is és romboló is. Az az érdeke az ott élő népeknek, hogy a múltbeli szembenállás ne lehessen alapja semmiféle jelenlegi ellenségeskedésnek. A 21. század különben is arról szól, hogy a történelmet és a politikát külön kell választani, s ebben az UNESCO segíthet Koszovónak és Szerbiának, de a térség többi népének is.

Az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális világszervezete 2015 november 3-án kezdi meg 38. közgyűlését, amelyre mindig két évente kerül sor. A tanácskozás november 18-án zárul. A közgyűlés egyfajta felvonulása a világ kulturális és oktatási minisztereinek, akik számos fontos kérdést vethetnek fel, de nem lebecsülhetőek azok a tanácskozások sem, amelyek közöttük többnyire kétoldalúan, a közgyűlés margóján zajlanak. A párizsi tanácskozáson rendre ott vannak a Nemzeti Bizottságok elnökei is, hazánk esetében Réthelyi Miklós professzor. Az ez évi közgyűlés egyben a szervezet megalapítása 70. évfordulójának megünneplését is jelenti. Ennek keretében kerül sor november 16-17-én a „Vezetők fórumára”, amelyre számos állam- és kormányfőt várnak. A sok más fontos téma mellett az UNESCO közgyűlése szavazni fog arról, hogy a 2008 óta független Koszovó lehet-e a 196. tagállama a nemzetközi szervezetnek. A voksolás napja ugyanakkor – a sajátos eljárási szabályok miatt - még nem eldöntött.

Teljes cikk

Hóvári János

külügyi szakértő, főigazgató

Kelet-közép-európai kudarc: Guterres az új ENSZ főtitkár

2016. október 07.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa António Guterres volt portugál miniszterelnököt, az ENSZ menekültügyi főbiztosát javasolja a Közgyűlésnek, hogy a jövő héten megválassza a világszervezet főtitkárának. 2017. január 1-től ő fogja irányítani öt évig az ENSZ intézményeit. Guterres tapasztalt és jó diplomata, a világszervezet minden bizonnyal jó kézben lesz. De a történetnek sajnos van egy szépséghibája. Olyan, amely Kelet-közép Európát és a vele kapcsolatban álló Kelet-Európát is érinti, így bennünket is. Az ún. Kelet-Európa csoportnak kellett volna ugyanis most ENSZ főtitkárt adnia. E csoporthoz tartozik rajtunk és térségünk államain kívül Oroszország és a poszt-szovjet térség európai térfele is. Azaz, ha van egyenlőség és kellő korrektség az ENSZ-ben,egy a térségünkből származó jelöltnek – a szlovén Danilo Türknek, a szlovák Miroslav Lajčaknak, a bolgár Irina Bokovának vagy Kristalina Georgievának, a szerb Vuk Jeremićnek, a makedón Srgjan Kerimnek vagy a moldovai Natalia Ghermannak – kellett volna győznie, és a jövő év elején Ban Kimun helyére ülnie.

Az ENSZ 193 tagállama – az Egyesült Államok, Izrael, Kiribati és Törökország kivételével - hagyományosan öt regionális csoportra oszlik: az Afrikai , az Ázsiai-Csendes-óceáni, a Kelet-Európa, a Latin-amerikai és Karibi Csoport, valamint a Nyugat-európaiak és Mások Csoportja. Az ENSZ 71 éves történetében eddig a kelet-európai országok kivételével mindegyik csoport adott már főtitkárt. Évek óta az hangzott el az ENSZ különböző fórumain, hogy most végre ennek a körnek kell adnia világszervezet első emberét. De kimondásra került az is, hogy a csoport 23 tagállamának ehhez meg kell egyeznie egy közös jelölt személyében. Ez azonban nem sikerült, s ezzel térségünk elesett nagy lehetőségétől. De vajon csak a megegyezés hiányával magyarázható a kelet-közép-európai kudarc?

Teljes cikk