kína” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 18

Nem csak konyhakéssel készülnek

2015. március 09.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az Egyesült Államok Dél-Koreába akkreditált nagykövete elleni támadás drámai képei bejárták a világsajtót. Az arcán megsebesített diplomata, Barack Obama egykori közvetlen munkatársa, Hagel korábbi védelmi miniszter kabinetfőnöke, szöuli kiküldetése előtt a Pentagon ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős helyettes államtitkára volt, vagyis nem véletlen célpont, hanem igazi nagyvad.

Különösen egy olyan merénylő számára, aki tettével a minden évben megrendezésre kerülő USA-koreai közös hadgyakorlat ellen akart tiltakozni. A több tízezer katonát mozgósító, heteken át tartó hadgyakorlat komoly erődemonstráció, ami az észak-koreai rezsimet kellőképpen idegesíti, nem véletlen hát, hogy a diplomata elleni támadást Phenjan rögtön üdvözölte is. A Lippert nagykövetet megtámadó Kim Ki Dzsong korábban már egyszer a japán misszióvezetőnek is nekiesett, akkor épp egy betondarabbal. A híradások arról számolnak be, hogy Kim mostani fegyvere, egy fanyelű kés, a támadás előtt már egy ideje a konferenciateremben az asztalán hevert, de azt senki sem vette komolyan...

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Megújuló energiák – több, mint úri huncutság?

2015. április 17.

A befektetők többet költöttek megújuló energiát használó erőműi kapacitásokra 2014-ben, mint bármely ezt megelőző évben. Az összeg 270 milliárd amerikai dollár, s az elmúlt tíz évben két trilliót fordítottak erre a célra, - mondja az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának március végén kiadott éves jelentése. Ráadásul nem a leggazdagabb és legfejlettebb országok az élenjárók. Mi áll a háttérben, s tanulhatunk-e belőle?

A tavalyi rekord két év megtorpanás után jelentkezett és 103 gigawatt tiszta villamos energia-forrás kapacitást eredményezett, ami mintegy tízszerese a magyar villamos energia rendszer teljes kapacitásának.

Figyelemre méltó, hogy a befektetési lista élén az előző évi ráfordításait negyven százalékkal növelő Kína áll. Több, mint kétszer annyit költött a célra, mint az Egyesült Államok vagy az őt szorosan követő Japán.

Kína még a 2012-ben közzé tett hivatalos energiapolitikai dokumentumában fogalmazta meg magának a kapcsolódó célokat és kötelezte el magát a megújuló energiák erőteljesen növekvő alkalmazása mellett. Ez év végére a tiszta villamos energiatermelő kapacitások 30%-ra emelését irányozták elő, szél- és napenergiával. Mindeközben kettőszáz járásban és ezer településen hoznak létre bemutató projekteket a helyi energiatermelés messzemenő alkalmazására.

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Az alkalmazkodás képességének előnye

2015. július 07.

A világ legnagyobb légszennyezői közül három, Kína, Brazília és az USA tett bejelentést a héten környezetvédelmi stratégiájának jelentős változtatásáról. A közlemények időzítése nyilvánvalóan nem véletlen: összefügg az ENSZ ez év végén Párizsban sorra kerülő éghajlat-változási konferenciájára való felkészüléssel. Ugyanakkor az energia ellátás terén zajló átfogó alkalmazkodási folyamat figyelemre méltó lépései.

Ha az energia ellátás változásaira vonatkozó statisztikai adatokat és jelentéseket nézzük, újra meg újra azt látjuk, hogy Kína e területen is megkerülhetetlen és a változások irányát alapvetően meghatározó szereplővé vált. A feltörekvő és fejlődő országok villamos energia termelése 2011 óta meghaladja a fejlett országok termelését. A különbség pedig azóta is folyamatosan és dinamikusan nő. Az átrendeződésben Kína döntő befolyással bír. 2014-re súlya a világ áramtermelésében már 24%. Összehasonlításként: az USA 18%-kal második, míg a harmadik India részesedése csupán 5%.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Hova vezet az Új Selyemút?

2015. július 11.

A magyar sajtóban kevés figyelmet kap Kína grandiózus kereskedelmi és fejlesztési projektje, az Európát és Kelet-Ázsiát összekötő Új Selyemút. A Föld népességének 64 százalékát és a világ GDP-jének 29 százalékát érintő vállalkozás a kínai külpolitika zászlóshajójaként és az ázsiai nagyhatalmi sakkjátszma részeként jelenik meg.

Már-már elcsépelt a Kína nagyhatalmi felemelkedésének mikéntjére vonatkozó kérdésfeltevés, mégis ez a nemzetközi politika következő évtizedeinek egyik legfontosabb témája. A 2012 novemberében pártfőtitkárrá, 2013 márciusában pedig elnökké választott Hszi Csin-ping tovább árnyalta a választ arra a kérdésre, hogy kínai nagyhatalmi ambíciók hogyan is valósíthatóak meg békés úton. A békés felemelkedés doktrínája persze nem valamifajta naiv idealizmus kifejeződése. Épp ellenkezőleg: abból a reálpolitikai felismerésből ered, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet, katonai erőviszonyok és az amerikai-kínai pénzügyi-gazdasági kölcsönös egymásrautaltság mellett a kínai politikai hatalom kiterjesztésére csak így van esély.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Mibe kerül Amerika biztonsága?

2015. augusztus 07.

Az Európai Uniót és az Egyesült Államokat összekötő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) mellett az amerikai kereskedelempolitika prioritása a világgazdaság 40 százalékát lefedő Transzpacifikus Partnerség (TPP) létrehozása. Fokozódó verseny zajlik a világ legdinamikusabban fejlődő térsége, a kelet-ázsiai, csendes-óceáni régió gazdasági integrációjának vezető szerepéért. A verseny tétje: ki írja a világkereskedelem játékszabályait a 21. században?

„Fontos döntés előtt állunk. Biztosíthatjuk, hogy a világkereskedelmi rendszer a mi értékeinket és érdekeinket tükrözze, vagy átengedhetjük ezt a szerepet másoknak…” Michael Froman az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője és főtárgyalója fogalmazott így nemrég a Transzpacifikus Partnerség jelentőségéről. A jelen formájában 12 kelet-ázsiai és csendes-óceáni ország – név szerint az Egyesült Államok, Japán, Vietnám, Szingapúr, Malajzia, Brunei, Ausztrália, Új-Zéland, Chile, Peru, Mexikó és Kanada – között kötendő nemzetközi szerződés olyan új típusú kereskedelmi megállapodás, amely a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok lebontására épülő szabadkereskedelmi övezet létrehozásán túl, egy sor hagyományosan belső szabályozás alá eső kérdést is rendez.

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

Afrika felemelkedőben?

2015. augusztus 10.

Az elmúlt húsz évben a feltörekvő gazdaságok – Kína, India, Brazília – nagy lendülettel fejlődnek és fejlesztenek a világ különböző pontjain. Az egyik kitüntetett „felvonulási terület” számukra az afrikai kontinens, melyre a napjainkban a migrációs tendenciák miatt is jobban figyelünk. Érdeklődésünk csak fokozódik, amikor ismert európai politikusok, például a volt francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy az afrikai bevándorlóktól való fenyegetettségről beszélnek.

Az afrikai kontinens azonban sokkal többről szól, s a migrációs probléma hátterében több izgalmas kérdést vet fel számunkra is. Képesek (lehetnek) az afrikai országok diverzifikálni kapcsolataikat a nyersanyagaikra és piacaikra „éhes” államokkal? Az ezen országokat vezető kormányzatok képessé tudnak válni, hogy megszerezzék a saját erőforrásaik felett az irányítást? Miközben a globális média csatornáin keresztül azt hallani, hogy „Afrika felemelkedőben” van, érdemes megfontolnunk, hogy a regisztrált gazdasági növekedés csak igen lassan éri el a kontinens több mint felét kitevő szegényeket, és marad a szűkebb vezetői körök (és kegyeltjeik) érdekszféráin belül. Mindez pedig hogyan befolyásolja a valóban felerősödött migrációs folyamatokat?

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

India Afrikában - régi szövetség, új érdekek

2015. szeptember 04.

Napjaink nemzetközi politikájában izgalmas vizsgálódási terep a feltörekvő gazdaságok és a fejlődő térségek közötti kapcsolat. Többször érezhetjük azt, hogy a technológiailag, gazdaságilag fejlett Nyugat (vagy Észak) lomhábban mozog és reagál a különböző típusú szereplőket sok ponton összekapcsoló, egyre több hatalmi centrummal jellemezhető nagy „pókhálóban”, mint a középméretű államok, illetve a velük együttműködő déli országok. Évszázados történelmi szálak kötik Indiát az afrikai kontinenshez, ugyanakkor óriási lendülettel, pragmatikus külpolitikával mára Afrika kiemelkedő gazdasági-fejlesztési partnerévé vált. Idén október 26-30. között Delhi harmadik alkalommal ad otthont az India–Afrika Fórum elnevezésű csúcstalálkozónak. 50 afrikai ország képviselteti magát a megaeseményen – és várja az újabb indiai befektetések, üzletek, fejlesztési megállapodások tető alá hozását.

Szakértők szerint az ezredforduló világának továbbra is az egyik legmélyebb törésvonala az Észak–Dél reláció. Az új dinamikák leginkább a Dél nagy és egyre erősebb államaihoz kötődnek, Latin-Amerikától Ázsiáig. A fejlett Észak sokszor csak követő üzemmódban reagál mindezekre. A déli együttműködési „háromszögezések” soha nem látott mértékben értékelnek fel addig értékén alul kezelt területeket – amelyeket azt megelőzően csupán a rajtuk található nyersanyagokért használtak, sőt, szipolyoztak ki - gondoljunk csak a gyarmatosítás időszakára. Ma már ezen együttműködések sokkal több lehetőséggel kecsegtetnek, és a világpolitikában egyre fontosabb pozíciókat elfoglalni igyekvő feltörekvő gazdaságokat, illetve a velük kooperálókat hozzák még inkább helyzetbe.

Teljes cikk

Takács Martin

Nemzetközi tanulmányok szakirányos hallgató, Mathias Corvinus Collegium

Keleti nyitás – Moszkvából

2015. szeptember 16.

Amíg a világsajtó az Európában kibontakozó migránsválságra figyelt, Vlagymir Putyin orosz elnök látogatást tett Kínában. Az orosz államfő kínai kollégájával, Hszi Csin-ping-gel megtekintette a II. világháborús győzelem 70. évfordulójára rendezett pekingi katonai felvonulást, majd 30 kétoldalú egyezmény aláírásában állapodtak meg. „Ha a nagy volumenű projektjeinket teljesíteni tudjuk, lehetőségünk lesz közösen befolyásolni a világgazdaságot”- jelentette ki Putyin. Moszkvában az orosz-kínai kapcsolatot már Washington ellensúlyának tekintik, azonban jogos a kérdés, hogy mennyire tekinthető ez reális elképzelésnek.

Jelentős eredmények, szép remények

Az optimizmus korántsem alaptalan. Oroszország számára az ukrajnai háborús helyzet, s az elhúzódó szankciós konfliktus nem hagyott más választást, mint a Peking irányában történő orientációt. Oroszország hivatalosan tagadja érintettségét, azonban az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió mégis Moszkvát teszik felelőssé a kialakult helyzetért. „Hogyha mind Oroszországot, mind Kínát egyszerre akarják a nyugati hatalmak feltartóztatni, törvényszerű, hogy közeledni fognak egymáshoz”- véli Szergej Karaganov politológus, volt elnöki tanácsadó. Karaganov szerint mindkét ország saját, természetesnek vélt befolyási övezetének védelmére törekszik. A partnerség tehát egyfajta kényszerű egymásra találás, és az eredmények - egyelőre legalábbis - impozánsak. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 2000 és 2014 között többszörösére nőtt. Oroszország számára Kína tekinthető első számú kereskedelmi partnernek, míg Peking esetében Moszkva a 9. legnagyobb volumennel bíró ország. Andrej Deniszov pekingi orosz nagykövet szerint jelenleg közel 60 befektetési projektről folynak tárgyalások a két fél között.

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

Afrikai migránsok Kínában

2015. október 22.

A globális média a menekültválság kapcsán sem képes figyelmet szentelni a nemzetközi migráció egy igazán elgondolkodtató folyamatának: az afrikai kontinens 21. századi migrációs tendenciáinak, változó konfigurációinak és a riogatással szembeni higgadt elemzéseknek – már ami a lehetséges jövőt illeti az Afrika és Európa közötti vándorlások tekintetében. Arról pedig egyáltalán nem hallunk, hogy Afrikából egyre többen indulnak útnak az Öböl-térség és Ázsia államai felé. A pragmatikus kínai külpolitika az elmúlt 15 évben képes volt sok tízszeresére emelni a Kínába irányuló migrációt. A szerencsét próbáló afrikaiak lehetőséget látnak a kínai-afrikai kapcsolatok alakulásában, versenyképes tudást akarnak szerezni kínai egyetemeken, melyhez még azt az erőfeszítést is vállalják, hogy megtanulják a mandarin nyelvet.

Amikor azt hallják a tévénézők, hogy „hamarosan tömegek indulnak meg Afrikából Európa irányába” – ahogyan nemrég egy biztonságpolitikai szakértő nyilatkozta az M1-en – újabb félelem lesz úrrá rajtuk. Mi szükség van további megalapozatlan, valódi szakmai érvelést nélkülöző kijelentésekre épp egy olyan terhes történelmi pillanatban, amikor Magyarországnak meg kell birkóznia a menekültválság kapcsán jelentkező biztonsági, rendészeti, ugyanakkor kulturális kihívásokkal, illetve szembe kell néznie önnön bezártságával is? Az égvilágon semmi! Amire óriási szükség (ha igény nem is) lenne, az éppen a tiszta, érveket értelmesen felvonultató beszéd, világos érvek mentén zajló vita.

Teljes cikk

Vidovics Bálint

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok szakértő

Mit akar az USA Ázsiában?

2016. február 24.

Két napos csúcstalálkozóra került sor az elmúlt héten az Egyesült Államok és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tíz tagállama között a kaliforniai Sunnylandsben. Ez volt az első tanácskozás, amelyet amerikai földön tartottak, valamint az első azóta, hogy tavaly novemberben az USA és az ASEAN hivatalosan is stratégiai partnerekké váltak. A tárgyalások meghatározó napirendi pontjait képezték a délkelet-ázsiai térség biztonságpolitikai kérdései, ezen belül is kiemelten a Dél-kínai-tengeren zajló kínai szigetépítések, amelyek az elmúlt hetekben újra az érdeklődés középpontjába kerültek.

A kelet-ázsiai és csendes-óceáni térség az amerikai nagyhatalmi érdeklődés tradicionális színtere. Az Obama-adminisztráció által meghirdetett stratégiai irányváltást akár visszatérésként is értelmezhetjük, a második világháborút megelőzően ugyanis az USA inkább volt csendes-óceáni, mint transzatlanti nagyhatalom. Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság növekedésének motorjává váló térség felé fordulást a gazdasági megfontolásokon túl természetesen a Kína által jelentett hatalmi kihívás is motiválta. A kelet-ázsiai stratégia egyik pillére a délkelet-ázsiai államok, valamint az őket tömörítő regionális integráció, az ASEAN és az USA kapcsolatának magasabb szintre emelése.

Teljes cikk