jogállamiság” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 2

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Összekovácsol vagy szétfeszít?

2015. március 07.

Az elmúlt év Brüsszelben azzal zárult, hogy az állam- és kormányfők rábólintottak Juncker bizottsági elnök nagyívű európai beruházásélénkítő csomagjára. Erről a sajtó is bő terjedelemben tudósított. Arról azonban kevesebb hír látott napvilágot, hogy az Unió legáltalánosabb politikai kérdéseit tárgyaló Általános Ügyek Tanácsa december közepén áldását adta egy dokumentumra, mely a jogállamiság tiszteletben tartását kívánja biztosítani.

Nézzük, mit is jelent ez a nyakatekert megfogalmazás. Még 2013 márciusában a német, a holland, a dán és a finn külügyminiszter kezdeményezte, hogy az Unió dolgozzon ki egy eljárást, melyet abban az esetben kellene alkalmazni, ha egy tagállam rendszerszerűen megsérti a jogállamiság alapelveit. Ne legyen illúziónk: a kezdeményezést, bármennyire is magyarázták a dokumentum szerzői, hogy nem rólunk szól, az elmúlt évek magyarországi fejleményei váltották ki. A kiindulópontjuk az volt, miként támaszthat elvárást más országokkal szemben az Unió, különös tekintettel a tagjelöltekre a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok területén, ha ezek érvényesülését saját tagállamaiban sem tudja maradéktalanul biztosítani és kikényszeríteni. Ott van ugyan az atombombaként aposztrofált hírhedt 7. cikk az Unió alapító szerződésében, mely pontosan leírja, miként kell eljárni, amennyiben egy tagállam megsérti az Unió alapértékeit, de úgy érezték, kellene valami puhább fegyver, amivel az eltévedt báránykát még időben vissza lehet terelni a karámba.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Van, ami nincs? Jogállamiság vizsgálat brüsszeli módra

2016. január 20.

Az új jobboldali lengyel kormány megválasztása óta Brüsszel újra a misztikus jogállamiság vizsgálat lázában él. Paradox módon a Bizottság képviselője épp a botrány kitörésekor válaszolta azt egy EP képviselőnek, hogy nem látnak semmit, ami miatt mostanában Magyarországgal kapcsolatban kutakodniuk kellene, de ez láthatólag nem zavarja az uniós politikusokat, pláne nem az újságírókat, hogy párhuzamot vonjanak a jelenlegi lengyel és a korábbi magyar történések között. Míg az Európai Parlament a plenáris ülésén Varsót hívja tetemre, az Európai Bizottság a múlt héten a legnagyobb közép-európai országgal szemben elindított egy olyan vizsgálatot, amely szigorúan jogi értelemben nem is létezik.

Közel egy éve (2015. március 7.) írtam ezeken a hasábokon arról, hogy az Unió Tanácsa által ajándékként a fa alá pakolt csomag, a jogállamiság mechanizmus milyen kétélű fegyver. Olyan, ami ha illetéktelen kezekbe kerül, akár fel is robbanhat. A miniszterek ugyanis 2014 karácsonya előtt bólintottak rá arra az eredetileg az Európai Bizottság által javasolt, majd a tagállamok képviselői által alaposan átfazonírozott eljárásra, mely alapján az Unió évente egy alkalommal, olyan alapelvek tiszteletben tartása mellett, mint az objektivitás, diszkrimináció mentesség, egyenlő elbánás, a tények, a nemzeti identitások és alkotmányos berendezkedések tiszteletben tartása, vitát folytathat a jogállamiság érvényesüléséről. Azóta miniszteri szinten pontosan egyszer vetették be ezt az eljárást, 2015 novemberében, s tették ezt komoly önmérsékletről tanúságot téve. Megvitatták, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, az adatvédelem és a kiberbiztonság terén milyen nehéz megtalálni a szabadság és a biztonság között a kényes egyensúlyt, hogy milyen jó gyakorlataik és nehézségeik vannak. Senkit nem bélyegeztek meg, értelmes párbeszéd folyt. A miniszterek pontosan tudják ugyanis: egy-egy politikai fordulat, választási eredmény, népszavazás eredményezhet olyan helyzetet, amikor az országuk hirtelen elkezd kilógni az általánosan elfogadott keretek közül. Mert, valljuk meg őszintén, az istenadta nép néha arra vetemedik, hogy a politikai mainstreamnek nem tetsző dolgokat művel, például másoknak kevésbé szimpatikus vezetőket választ.  A demokrácia produkál ugye néha furcsa dolgokat. Arról nem is beszélve, hogy a jogállamiságnak nincs meg sehol a kőbe vésett, általános érvényű definíciója, hisz minden országban a történelem formálta az évszázadok során a demokratikus intézményeket és a saját valóságára vonatkozó játékszabályokat.

Teljes cikk