japán” címkéhez tartozó cikkek
Találatok száma: 5

Nem csak konyhakéssel készülnek

2015. március 09.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Az Egyesült Államok Dél-Koreába akkreditált nagykövete elleni támadás drámai képei bejárták a világsajtót. Az arcán megsebesített diplomata, Barack Obama egykori közvetlen munkatársa, Hagel korábbi védelmi miniszter kabinetfőnöke, szöuli kiküldetése előtt a Pentagon ázsiai és csendes-óceáni térségért felelős helyettes államtitkára volt, vagyis nem véletlen célpont, hanem igazi nagyvad.

Különösen egy olyan merénylő számára, aki tettével a minden évben megrendezésre kerülő USA-koreai közös hadgyakorlat ellen akart tiltakozni. A több tízezer katonát mozgósító, heteken át tartó hadgyakorlat komoly erődemonstráció, ami az észak-koreai rezsimet kellőképpen idegesíti, nem véletlen hát, hogy a diplomata elleni támadást Phenjan rögtön üdvözölte is. A Lippert nagykövetet megtámadó Kim Ki Dzsong korábban már egyszer a japán misszióvezetőnek is nekiesett, akkor épp egy betondarabbal. A híradások arról számolnak be, hogy Kim mostani fegyvere, egy fanyelű kés, a támadás előtt már egy ideje a konferenciateremben az asztalán hevert, de azt senki sem vette komolyan...

Teljes cikk

Emlékezetpolitika patikamérlegen

2015. augusztus 19.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A „Japan rises again” (Japán újra emelkedik) jelmondat, melyet különböző képi motívumokkal ellátva a szigetországban számos helyen láthat az ember, az Abe-kormány tudatos politikai szándékát jelzi: a nemzeti öntudat megerősítése fontos része a sikeres, immáron kétharmados parlamenti többséget felmutatni képes konzervatív kormány stratégiájának. Amikor 2013-ban a miniszterelnök meglátogatta a Tokió szívében lévő Jaszukuni-szentélyt, a különböző háborúkban elesett japán harcosok emlékművét, az eseményből nagy nemzetközi botrány lett.

Tény, hogy a szentélyhez tartozó múzeumban a – finoman szólva - nem éppen csak védekezésre használt fegyverek mellett a kamikazék személyes történetei, családi fényképei és elszántságukról tanúskodó hitvallásai láttán-olvastán, nem az az érzése támad a látogatónak, hogy itt egy háborúban vesztes, módszereit tekintve gyakran rendkívül brutális katonai hatalom emlékeivel szembesül. A térségben, Koreában és Kínában, de természetesen az Egyesült Államokban is, éppen ezért árgus szemekkel figyelik, hogy hogyan is alakul az emlékezetpolitika, milyen ideológiai támasztékkal tölti be a politikai teret az Abe-kormány.

Teljes cikk

A két Korea és a nagyhatalmak

2016. február 28.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

A holdújév napján, február 7-én fellőtt észak-koreai ballisztikus rakéta tovább fokozta azt a feszültséget, ami a térségben már korábban is érzékelhető volt, és aminek legfőbb oka a fiatal diktátor, Kim Dzsong Un alapvető tulajdonsága: a kiszámíthatatlanság. 2013-as hatalomra kerülése óta olvashattunk borzalmas kivégzésekről, a hatalmi eliten belüli leszámolásokról, melyek igazi okairól csak találgatni lehet. A Phenjanból érkező tudósítások hátborzongató időutazásnak tűnnek a legrémesebb sztálini időkbe, ami ha a legkorszerűbb kommunikációs eszközökön jelenik meg, még inkább abszurd anakronizmusnak tűnik. S bár a túlsúlyos Dzsong Un, az önmagának már-már istenkirálysági státuszt vindikáló Kim dinasztia legifjabb sarja – főleg Európából nézve – inkább viccfigurának tűnik, a látványos rakétaindítás újfent bizonyította, hogy sajnos többről van szó: egy regionális válsághelyzet kialakulásának lehetőségéről.

Az észak-dél-koreai határra érkező látogatót ezekben a napokban előre figyelmeztetik: évtizedek óta nem volt ilyen kiélezett a helyzet, s az ennek megfelelő teljes harckészültség váratlan helyzeteket eredményezhet – jelentsen is ez bármit.

Teljes cikk

Gesztusok és reálpolitika

2016. május 29.

Prőhle Gergely

volt nagykövet

Nem kétséges, hogy Obama elnöki ciklusának végén – számos elődjéhez hasonlóan – történelmi léptékű nyomot akar hagyni maga után. Erről szólt már a Kubához fűződő kapcsolatok rendezése is, s erre utal a hirosimai látogatás is. Nincs kerek évforduló, hiszen az atombomba 1945 augusztus 6-án hullott a városra, s látványos bocsánatkérés sincs, hiszen az a II. Világháborút követő békerend alapjait vonná kétségbe. És mégis: a főhajtás a több százezer áldozat emléke előtt, az elnöki ölelés az agg túlélőnek egy olyan jelzés, ami a történelmi tudatosságra és a nemzeti büszkeségre oly nagy súlyt helyező Abe japán miniszterelnök szerint is „egy nehéz és csodálatra méltó döntés”, ami „új fejezetet nyit a történelemkönyvekben”.

A cinikus európai szemlélő gyakran melodramatikusnak, sőt giccsesnek tarthatja a Világ első számú hatalma vezetőjének megnyilvánulásait, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy egy-egy Obama-beszéd pátoszos szóhasználatával, túlrajzolt gesztusaival olyan érzelmi hullámokat képes kelteni, amilyeneket politikusi megnyilvánulások csak nagyon ritkán. Gondoljunk csak arra a charlestoni gyászszertartásra 2015 júniusában, amikor beszéde végén rázendített az Amazing grace kezdetű spirituáléra. A hirosimai beszéd is ehhez volt hasonlatos: „A halottak lelke beszél hozzánk, így emlékezünk minden ártatlan áldozatra és a gyermekek néma kiáltására.”

Teljes cikk

Tarrósy István

Afrika-szakértő, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője

Japán nyomulás Afrikában

2016. szeptember 12.

Augusztus végén 1993 óta immáron hatodszor rendezték meg a Tokiói Nemzetközi Afrikai Fejlesztési Konferenciát (TICAD) – most első ízben nem japán földön, hanem Kenya fővárosában, Nairobiban. A Shinzo Abe miniszterelnök által vezetett külpolitikai offenzívával Japán egyértelműen meg kívánja erősíteni afrikai hídfőállásait, ezzel együtt pedig felvenni a versenyt a kontinensen is egyre terebélyesedő kínai jelenléttel.

Japán évtizedek óta megbecsült partnere több afrikai államnak. A szigetország nem csupán a kormányzati retorika szintjén kötelezte el magát az afrikai fejlesztés támogatásában, hanem mikroprojektek és nagyvolumenű beruházások formájában valós tevékenységet végez a „terepen”. Sőt, egyre inkább az általa finanszírozott projektek fenntartásának  megfelelő utánkövetését és az ehhez szükséges mechanizmus kialakítását, illetve humán és pénzügyi erőforrások biztosítását tartja kívánatosnak. Ezáltal a nemzetközi közösség egésze számára is kijelöl fejlesztési irányokat. Sokszor ugyanis a donor, vagy fejlesztési partner jelenléte és részvétele a működtetésben adhatja annak garanciáját, hogy a létrehozott projekt a közösség számára fennmarad – a részvétel e tekintetben Japánnak azonban mindinkább a „bevonó” (inclusive) fejlesztést jelenti: a helyi szinteken élők aktív szerepvállalását a projekt megtervezésétől a kivitelezésen át a fenntartásig.

Teljes cikk